Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-09-01 / 9. szám
2008. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 EGYHÁZI KÖRKÉP (Összeállította: fr. Hesz Dénes ofm) Legyenek nyitva a templomok Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök körlevelében a következő szavakkal buzdítja papjait a templomok napközbeni nyitvatartására: Az egyházmegyét járva több alkalommal zárva találtam templomokat napközben is. Szeretném, ha templomaink napközben nyitva lennének. Ha megoldható állandó felügyelet mellett, egy-egy nyugdíjas, vagy ráérő hívő közreműködésével. Ha a héten egy napot tud vállalni valaki, az is jó. így az egész hét lefedhető. Ha személyes őrzése a templomnak nem megoldható, legalább ráccsal kell ellátni az előteret, hogy a külső ajtón be tudjanak menni a hívek, az Oltáriszentség előtt imádkozni. Biztassuk is őket, tudatosítva bennük, ha a templom előtt mennek el, nyugodtan betérhetnek egy-két percre adorál- ni. Attól való félelmünkben, hogy a templomot kirabolják, nem szabad a híveket elzárni a napközbeni személyes templomi imádság lehetőségétől. Gyorsmérleg II. János Pál pápa 15 évvel ezelőtt, 1993-ban alapította meg a Veszprémi Püspökség Balatontól délre fekvő részéből a Kaposvári Egyházmegyét. Balás Béla, az új püspökség első főpásztora a következőképp összegezte a másfél évtized tapasztalatait: Tizenöt év alatt többen lettünk-e, előbbre jutottunk- e? Ezt kérdik az újságírók, erre kíváncsiak a kívülállók. Válaszunk: egyszerre vagyunk többen is, kevesebben is, fejlődtünk is, romlottunk is. Isten Országa ugyanis „nem jön el szembetűnő módon” (Lk 17,21). Nálunk a változás nem hasonlít a termelési mutatókhoz vagy a tőzsdeindexhez. Nem egyenes vonalú és nem is jósolható, hiszen az ember szabad akarata és Isten kegyelme is hordoz meglepetéseket. A Jelenések könyve szerint a keresztény jövő kétpólusú, ahol szemben áll az Asszony és a Sárkány (Jel 12,13), a Szent és a Vadállat (Jel 13,71), az ujjongó Sereg és a nagy Parázna (Jel 19,2). Ez a végső feszültség a szemünk előtt rajzolódik ki. A jók egyre nagyszerűbbekké, a rosz- szak egyre ijesztőbbekké válnak. A jó pap ezért nem emészti magát önváddal, aki meg sikeres, az egyúttal köteles is az alázatra, mert nem tett mást, mint ami a kötelessége (vő. Lk 17,10). Eltűnődtem. Ha népünk e csendes holocaustja az egyik „pólus”, akkor milyennek kellene lennie a megújulásnak mint válasznak? Isten nyilván arra hív minket, papjait, hogy aki még egyáltalán megszületik Somogybán vagy Zalában, az részesüljön a legkiválóbb keresztény nevelésben, lássa a legtündök- lőbb példákat, részt vehessen a legszebb liturgián, jusson személyes lelki vezetéshez! Mindehhez - úgy tűnik - jut időnk felkészülni, majd mindent gondosan végezni, hiszen alig tíz év alatt a hagyományos munkánk a negyedére csökkent. Persze, ha az eddig nem tanított tárgyat, az „evangelizációt” is feladatunknak tekintjük, akkor elfeledhetjük a békepapi idők pasztorációs gyakorlatát. Kiderül, a plébánia munkahely és nem pedig kitüntetés vagy örök bérletü kripta Isten kertjében. Nemcsak testi-lelki alkalmasság kell hozzá, hanem érző szív és könnyek, amelyekről Szent Pál beszélt az efezusiaknak (ApCsel20, 19-20). (...) Magyarok Krisztus nyomában A magyarok a kereszténység felvétele óta mindig örömmel vették kezükbe a zarándokbotot, hogy eljussanak arra a földre, amelyet Jézus Iába is érintett. Gyürki László a Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön című kötet bemutatja, hogy milyen magyar alkotások keletkeztek Krisztus szülőföldjén. A szentföldi utazók elmélyülését segítették a fokozatosan felépült templomok is, amelyekben őseink megannyi módon otthagyták nyomukat az idők során. A harcok és háborúk miatt ezekből számos nem érte meg korunkat, ám szerencsére sok szentélyt díszítenek magyar vonatkozású emlékek. Magyarul is olvasható például a Miatyánk az Olajfák hegyén; a Sión hegyén álló, a Szűzanya elszenderülésének helyeként tisztelt Dormitio-templomban számos magyar relikviát őrző oltár található. Magyar mozaikkal dicsekedhet az Agónia-bazilika és a názáreti bazilika, sőt a Jordán mellett is áll magyar tábla, és az osztrák-magyar zarándokház is őrzi a monarchia zarándokainak emlékét. Majsai Mór szép kezdeményezésével is foglalkozik a könyv: a ferences szerzetes szentföldi biztosként hétszer járt Jézus szülőföldjén. Fel akarta építeni a „Magyar Szentföldet” Budapesten, a Hűvösvölgyben, ahol az eredeti szentföldi kegyhelyek pontos mása fogadta volna a zarándokokat. A Magyar Szentföldnek tíz szentélye elkészült Molnár Farkas tervei nyomán, a kupola azonban már csak terv maradt a ferences barátok elhurcolása után.
