Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-09-01 / 9. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. szeptember Ft. Miskolczy Kálmán SZENT ISTVÁN ÜNNEPE PHILADELPHIÁBAN Éppen ezer esztendő telt el halálának éve, 1038 óta. Nagy teljesitménye, életműve az volt, hogy miután megszilárdította hatalmát a lázongó pogányság ellenében, melynek tragikus sorsú vezérei a Dunántúlon Koppány, a Tiszántúlon Ajtony voltak, hozzáláthatott egy a keresztény vallásra alapozott nemzeti királyság felépítéséhez. Erős kézre volt ehhez szükség s aránylag épen maradt ökölbe szorított jobbja jelzi azt az akaraterőt, melyet nyilván atyjától, Géza fejedelemtől és a lovat is jól megülő anyjától, Sarolta Nagyasszonytól örökölt. Koppány felnégyeltetése kegyetlennek látszó, de érthető válasz volt a kereszténység ellen rugdalodzó magyarok felé, hogy nincsen visszaút, abból az irányból, melyet már atyja elkezdett, t.i. a Nyugat felé orientálást illetően. Az ezredév fordulóján, amikor trónralépett, a világvégét váró hangulattal szemben, O képviselte az erőtől duzzadó, fiatal uralkodót, aki mert szembenézni az új évezred kihívásaival, mint olyan aki komolyan vette a krisztusi evangélium üzenetét: építeni Isten országát itt a földön és ugyan-akkor munkálkodni népe jólétén, biztonságán és elősegíteni biztatóbb jövőjét is. Az ő korában Franciaországban megindult u.n. Clugny-i reform törekvéseit tette magáévá, mely ki akarta szabadítani az Egyházat a feudalizmus béklyójából és egy tisztultabb, evangéliumi kereszténységet, buzgó és nem anyagias püspöki kart és papságot kívánat létrehozni. Ezért ebben az értelemben, Ő "református," vagyis az Egyházon belüli reform törekvések támogatója, és evangélikus, tehát a tisztább, evangéliumi kereszténység híve volt, s talán ezért is tiszteli fenntartás nélkül ezt a szent uralkodót a magyar protestáns világ is. Egyházszervező munkáját az akkor pápa, II. Szilveszter is megcsodálta és a korabeli krónikák szerint, meghallgatva a pápai követ beszámolóját felkiáltott: "Én csak apostoli vagyok, de Ő egy igazi apostol!" Ezért küldte oly szívesen neki a szent koronát és a jogot, az apostoli kettőskereszt használatára, ami csak a pápa joga volt, hogy magyar egyházat a pápa nevében továbbb fejlessze. Mint tudjuk tíz püspökséget alapított, melyek ma is fenn állnak és elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, ahol miden egyes léleknek meg kellett jelennie az istentiszteleten. Az üzleti szellem már akkor is felütötte a fejét de eltűrte, hogy a templom körül felépített sátrakban, a nép megvásárolhassa az egy hétre való szükséges dolgokat. Ezért nevez- . zük a hét első napját ma is vasárnapnak vagyis a "vásár napjának." Szent Istvánt és fiatalkori mesterét Szt. Gél lértet a bolsevista rendszer sem tudta kiiktatni a magyar nép leikéből, a Gellért-hegy oldalán álló és a keresztet magasra tartó szobra állandó reményt és bátorítást sugárzott a kommunizmus igájában szenvedő magyar nép felé, akkor is ha sokan nem gondoltak erre. Szt. Gellért püspök oltotta az ifjú Vajk leikébe az Úr Jézus Anyjának a boldogságos Szűz Máriának buzgó tiszteletét s ez inspirálta őt arra, hogy elveszítve egyetlen fiát, Imrét, akit oly gonddal készített elő műve folytatására és előre látva a halála utáni trónviszályt, felajánlja koronáját és népét a Szüzanya oltalmába, akit azóta a magyar nép mint Patrona Hungariae-t vagyis mint a Magyarok Nagyasszonyát, Fejedelemnőjét, tiszteli, vallás különbség nélkül és énekli ünnepén az ősi magyar éneket, a "Boldogasszony Anyánk"-at, melyet Erkel Ferenc előtt nemzeti imánknak, himnuszunknak is terveztek. Befejezésül, még azt kell megemlítenem, hogy Szent István életművét végül is Szent László fejezte be és szilárdította meg. Ő kedveltette meg igazán a magyar néppel a keresztény vallást, bizonyítva, hogy a keresztény vallás és az ősi magyar virtus, vitézség nem ellenkeznek egymással. Ő legendás hírű vitéz katona volt, de úgyankor a lengyel édesanyától örökölt őszinte, mély vallásosság példáját adta népének. Őreá is kell tehát gondolnunk a mai ünnepélyünkön, amikor köszöntjük Szent Istvánt az ősi magyar költő versével: Meskó Lajos piarista atya mai magyar nyelvre való simításában: “Idvezlégy bódog Szent István király! -- Néped reménye, igaz gyámola! — Idvezlégy hitre térésünk oka, — bizony' doktora és apostola! — Idvezlégy példánk: szentséggel kínálj! -- Igazság tükre: oktass és bírálj!— Idvezlégy, boldog szent István király! Krisztus Jézusban miattad hittünk, — a mi Urunkban általad üdvünk — Kérünk imádj ez árva népedért, — Egyház hívekért Istenünk megkérd! — Ellenség egy se dúlja mi földünk', — ragadozó ne pusztítson köztünk :— hiszen Jézusban miattad hittünk. Idvezlégy boldog Szent István király! — Néped siratván ma visszakiván — Boldog székedben Úr Isten mellett — ostromold értünk égi kegyelmet!
