Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-07-01 / 7-8. szám
2008. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 vánnak adományozta, a várban azonban királyi őrség maradt. Az új birtokosok a török kiűzése után sem költöztek a kényelmetlen várba, amelyet a 18. század közepétől már csak börtönnek használtak. /Kárpát-medence várai/ Lejátszották a Nagy Imre-per telj es hanganyagát az 50. évfordulón Kinizsi Pál hadvezér Születési hely és ideje ismeretlen. A hagyomámy szerint Bihar vm.-i molnár fia. 1484-től 1494-ig temesi ispán. Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morva hadjáratban, 1477-ben Ausztriában harcolt. Első nagy győzelmét Báthori Istvánnal egyött Kenyérmezőnél aratta a török felett (1479. okt. 13.). Ezután még egy ideig Magyar Bálint vezetése alatt működött (1479: Veglia megszállása, 1480: Otrantó visszaszerzése a töröktől). Hétfőtől vasárnapig játszották le Budapesten a Centrális Galériában a Nagy Imre-per teljes, ötvenkét órás hanganyagát, amelynek keretében az érdeklődők először ismerhették meg a népbírósági koncepciós eljárás minden részletét; a hanganyagot a per ötvenedik évfordulóján tették közzé, pontosan azokon a napokon és ugyanabban az időbeosztásban, ahogy az fél évszázada megtörtént. Hétfőn délelőtt Nagy Imre 1958. február 5-én, a korábbi, ám félbemaradt tárgyaláson tett vallomását játszották le, amit jegyzőkönyvből olvasott fel a tárgyalás jegyzője. A hangfelvételen jól hallható, hogy Nagy Imre néhányszor kiigazítást kért, mert 1481-től Mátyás király a D-i végek védelmével bízta meg. Betöréseivel nyugtalanította a törököt (1481: Krusevácig nyomult előre, 1482: Szendrőnél győzött). Mátyás halálakor Corvin János ellen fordult, s Ulászló pértjának lett vezére. Csonthegynél megverte Corvin János seregét (1490. júl. 4.), visz- szafoglalta Miksától Fehérvárt (1491), najd megsemmisítette a “fekete sereget” Élete végén ismét a török ellen harcolt, 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól, betört Szerbiába és Bulgáriába. Szendrő ostrománál halt meg, miután már előzőleg szélütés érte. Az általa alapított pálos zárdában temették el Nagyvá- zsonyban. * Magyar Benigna, Magyar Balázs, törökverő hadvezér leánya. Születési helye ismeretlen. Háromszor ment férjhez. Első félje Kinizsi Pál (házasságkötés 1484-92 között), második Horváth (Kamicsáni Mislenovics) Márk, harmadik Kereki Gergely. Ez utóbbit felbérelt gyilkosokkal ölette meg, amiért birtokai elvesztésével bűnhődött. Apja és első férje után hatalmas birtokokat örökölt. A vázsonyi pálos kolostorban részére készített két magyar nyelvű imakönyv (az ún. Festetics- és Cseh-kódex) értékes nyelvemlékünk. 1526-ban halt meg. /Magyar Életrajzi Lexikon/ Lapunk megtalálható és olvasható a Tolna megyei Pálfa község könyvtárában is. nem volt precíz korábbi vallomásának rögzítése. Délután kihallgatták Nagy Imrét. Gimes Miklós újságíró szenvedélyektől sem mentes tárgyalásával folytatódott kedden a Nagy Imre-per, amikor szintén kihallgatták Nagy Imre 1956-os miniszterelnököt, aki az október 30-i Köztársaság téri események megítélése miatt éles szóváltásba keveredett Vida Ferenccel, a népbírósági tanács elnökével, mondván, hogy nem állt elegendő katona a rendelkezésükre, hogy megvédjék a budapesti pártbizottság épületét. Maiéter Pál volt honvédelmi miniszterrel szemben kedden a felvétel szerint az a vád fogalmazódott meg, hogy együttműködött a felkelőkkel, és aktívan közreműködött a Köztársaság téri pártház október 30-ai ostromában. Szerdától péntekig tartott a tanúkihallgatások sora. Szombaton következtek a vádlottak hivatalból kirendelt ügyvédeinek beszédei - akik közül Nagy Imre védője, Bárd Imre mondta a legvehemensebb beszédet -, ám véleményüket a bíróság nem vette figyelembe. Az utolsó szó jogán mondott beszédükben a vádlottak többsége a csaknem másfél éves pszichikai nyomás miatt megtört, csak Nagy Imre és Maiéter Pál tartotta magát, bár utóbbi sok "hibát" elismert. A per utolsó napján, vasárnap került sor az ítélet kihirdetésére és indoklására. A halálraítéltek közül Nagy Imre nem kért kegyelmet, hanem jelképesen a magyar néphez és a nemzetközi munkásosztályhoz fellebbezett. Gimes Miklós és Maiéter Pál pedig hiába kért kegyelmet. A halálos ítéleteket 1958. június 16-án hajnali öt óra után néhány perccel végrehajtották. (MTI)
