Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-07-01 / 7-8. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008• júl.-aug. Hattyútánc AGONIZÁL AZ SZDSZ Új elnököt választott az SZDSZ. Na és, mondhatja az utca embere, hiszen a liberálisok „népszerűsége,” vagy egész pontosan népszerűtlensége alig éri el az 1%-ot. A valamikor magát rendszerváltónak kikiáltott szervezet jelenlegi vezetőinek úgy, mint Pethőnek, Magyarnak, Kunczénak, Hóm Gábornak, Kókának, Fodornak, Gusztosnak, és a ba- gázs többi tagjának, hosszú, kemény munkával sikerült a szabad (jó) madarakat letomászni a bányászbéka ülepe alá, hogy onnét csak időnként dugják ki a fejüket. Ilyenkor a baloldali média segítségével, teleüvöltik a világot, hogy a magyarok antiszemiták, rasszisták, fasiszták, és a jó ég tudja, hogy még mi mindenek. A sokat ismételt gyűlölet beszéd a szájukból a mindennapok valósága. Végül is a párt, mely mára már oly picire zsugorodott, hogy a tagok név szerint ismerik egymást. Ez a nemzetidegen társaság fő szövetségesének tekinti többek között a humoszekxuálisokat, ugyanakkor nyílt hadjáratot visel a kereszténység, de elsősorban a katolikus egyházzal szemben. Ahogy mondani szokták „fehér ember nem felejt,” a Jutalmuk” az lett, hogy mára már a párt csak magára számíthat, és egy maroknyi zsidó „értelmiségre.” Talán még azokra, akik a nagyobb és zsírosabb falat reményében még kitart a neoliberálisok mellett. Valószínű, hogy a június nyolcadikán az elnök választás alkalmával Kóka és Fodor párharca, két „politikai hulla” összecsapása volt, mely a szervezet szakadásához is vezethet. Az egyik fele a győztes, és még halvány szimpátiával rendelkező Fodor Gábor mellé állt, míg a a másik fele, Kóka mellé tette le a voksot. Végül is Fodor Gábor két szavazattal maga mögé utasította a folyékonyan hazudó riválisát. Rókáról közismert, hogy az elmúlt esztendőkben szépen megtollasodott, és az is közismert, hogy orvos létére még soha egyetlen embert meg nem gyógyított, csak egy ország tönkretételében asszisztált. Mind ezek után az a kérdés, hogy hogyan tovább? A két (alig) úriember „programja” fő vonalakban egyforma, elkerülni az idő előtti voksolást. Erre mondta Fodor Gábor, hogy amíg a Fidesz ilyen erős, szó nem lehet előre hozott választásokról. Ez magyarra fordítva annyit jelent, hogy figyelmen kívül hagyva a népfelség akaratát, elvegetálnak még két évig, az sem jelent számukra gondot, hogy ebben az ország tönkre megy. Az is világos számukra, hogy egy előre hozott választás, könnyen a partvonalon kívülre tessékeli őket, és függetlenül a mérhetetlen média fölényüktől, lassan az ország kirablását be kellene fejezniük. Ami az ország kirablását illeti, ez nem újságírói fantázia, hanem „néhai” miniszterelnök úr (volt elvtárs) a D 208-s ügynök (Medgyesy) mondta, „az utolsó szó jogán,” miután Gyurcsányék megpuccsolták, hogy tudna mesélni az SZDSZ viselt dolgairól, mely „dekódolva” az állami tulajdonhoz való viszonyukat jelentette. Azzal kezdtem, hogy kit érdekel, vagy, hogy az ördög sajnálja őket. Valahogy úgy van vele az ember, mint a sáskajárással, vagy a cserebogár invázióval, szeretne minél előbb a lehető legkisebb veszteséggel túl lenni rajta. Bár ami a sáskákat illeti, rokon lelkek a liberálisokkal, hiszen minden ami eléjük kerül, az biztos pusztulásra van ítélve. Az SZDSZ viszont morálisan is pusztít, és pusztított, az értékeken kívül a lélek az, amit nagy szeretettel rombol, ebből adódik, hogy különös vonzalmat táplál az ifjúság iránt, (úgy mint a pedo- filok) ezért nyújtogatja folyamatosan a mancsát az oktatási tárca felé. Haza, nemzet, magyarság, kereszténység, mind olyan szó, olyan kifejezés, mely számukra a pusztítás örömével ér fel. Liberális berkekben az igazi „érték” a deviancia, a másság, a család helyett az önmegvalósítás, az abortusz, a drog, és a szellem kiüresedése. Pusztulj magyar, hiszen ez a dolgod! Mind ezek után nem szabad azon csodálkozni, hogy most már nem csak Tel Avivban, hanem Jeruzsálemben is a falakról visszaköszönnek azok az óriás plakátok, mely arra biztatja a zsidókat, hogy vásároljanak ingatlant Magyarországon, az új hazában. Ehhez pedig szükséges az „ötödik hadoszlop” illetve a kollaboráns SZDSZ. Más szóval az árulás szimbóluma. Soós Géza (történt-e lobotómia...) Kristóf Attila Én nem tudom, hogy ezen a bágyadt nyárelőn érdemes-e elgondolkozni azon, mit adott Magyarországnak az elmúlt tizenkilenc esztendőben a Szabad Demokraták Szövetsége politikai, ideológiai és erkölcsi értelemben. Az anyagi javakról ne is beszéljünk, mivel ott az „adott” kifejezés helyett csa