Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-06-01 / 6. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. június A kassai polgárokat persze erről most sem kérdezték meg. Ok bizonyosan mást mondanának, hiszen Jakoby Gyula festőnek is szobrot állítottak a dóm nyugati kapujával szembeni Szent Erzsébet (Alzbetina) utcában. Megpályázták a 2013-as Európa kulturális fővárosa címet, s valószínűleg nem is lesznek a pécsiekéhez hasonló gondjaik. A Fő utca képe a gondozott parkkal, műemlékekkel legalábbis ezt sugallja. A Szent Erzsébet-dómban vasárnap délelőtt egymást követik a magyar és a szlovák nyelvű misék, a szomszédos Szent Mihály- kápolnában angolul celebrálnak szertartást. A székesegyház európai hírű plasztikai díszei közül a legfontosabbat, az északi kapu fölötti domborműveket éppen most restaurálják, a belső kőplasztikák, üvegablakok, a remek szárnyas oltárok azonban mind megtekinthetők. A sors ajándéka, hogy éppen mostanában jelent meg Janko- vics Marcell és Méry Gábor szép albuma, amely kiváló segítséget ad a látottak földolgozásához. Ha azonban misére megyünk, jól át kell gondolnunk a programot már indulás előtt! A múzeumok ugyanis - közöttük a II. Rákóczi Ferenc ro- dostói háza másolatának is helyet adó, a Miklós- börtönt is magába foglaló együttes, illetve a nagy hírű Kelet-Szlovákiai Múzeum - vasárnap csak déli egy óráig tartanak nyitva! A legfontosabb látnivalók egyike, a II. Rákóczi Ferenc hamvait őrző, a fejedelem újratemetése centenáriuma alkalmából egyébként szépen felújított kripta pedig ilyenkor egyáltalán nem látogatható. Igaz, tábla nem hirdeti ezt, mint ahogyan azt sem, hogy mikor tart nyitva az emlékhely. Ez már talán nem is Márai, kifejezetten Kafka tollára való. Mi azonban Márai, a kassai polgárok, sőt magának Kassának a kedvéért jöttünk ide. Keresünk hát egy jó kis vendéglőt, valahol a Márai-emlékház, a Mészáros utca táján, és meg is találjuk az U Starej Mamickát, ahol kitűnő a brindzové halusky, olcsó és hideg a sör és barátságos a pincémő mosolya. Azután elvegyülünk a Fő utca sétálói között, a magyarországi ár egyharmadáért fagylaltozunk. Mintha nem is 2008 tavaszát írnánk. Jó egy kicsit elüldögélni, bámészkodni Kassán, vasárnap délután. (MNO) „Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét!” Babits Mihály KÖNYÖRGÉS “Szűkölködünk nagy mértékben segedelem nélkül. Reménykedünk Örök Isten Te lész segítségül.” Csak az Istentől kaphatunk segítséget, ami szomorú Magyar Hazánk sorsát illeti. Rendszerváltás után teli voltunk reménységgel, sorsunk jobbra- fordulását várva, de ez nem történt meg. Gyárainkat elkotyavetélték, rengeteg ember került az utcára, állás és kenyér nélkül. Negyven éves ember már öreg, hogy dolgozhasson, hogy gyerekeit etetni es ruházni tudja. Vannak olyan emberek ott akik 2-3 éve nem kapnak állást, de munkanélküli segélyt sem. Csak sírni tudsz, ha meghallgatsz egy öreg, beteg embert, aki az utcasarkon koldul mert másként nem nevezhető a pár szál hervadt virág árulása, hogy enni tudjon, vagy télen fűthessen abból a pár forintból amit összekoldult. Istenem! Mit csináltak a mai politikusok, vezetők anyáinkból apáinkból? Orvosi segítségről nem is beszélve. A szűkös nyugdíjból a szükséges orvosságot kiváltani nem tudják, meghalnak orvosi segítség nélkül. Istenem! Tekints le ránk. Küldj becsületes, bölcs vezetőket, akik nem a saját sorsukkal foglalkoznak, hanem a népnek sorsát egyengetik egy boldogabb, jobb élet felé. Boldogasszony Anyánk régi nagy patronánk Te előtted járván így könyörgünk Hozzád: “Magyarországról, édes Hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról”. Bittó Boldog Klára —Különleges leletek kerülnek napvilágra a Tisza mentén. Szeged belvárosában a régészek egy ötven méternél is hosszabb középkori vártemplom falmaradványait és sírjait tárják föl, eddig ötszáznál több temetkezőhely került felszínre. Idegenvezetők mutatják be az ásatást a nagyközönségnek. A Tisza rákóczifalvi szakaszán, a bivalytói résznél emberáldozatra utaló leletet találtak. —Egyre jobban szegényednek el a tanyán élők. Csak Csongrád megyében 38 ezer ember él tanyákon, tanyaközpontokban, közülük legalább tíz százalék nagyon szegény körülmények között tengődik.
