Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-01-01 / 1. szám

2007. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 magasabb a többinél, amelyiken az elnök foglal helyet. Az asztal körül rangidős sorrendben ülnek a kabinettagok, a fotelek hátán egy-egy kis tábla jelzi a neveket. A hadügyi tárcát vezető Donald H. Rumsfeldről kaptunk hosszabb ismertetést, aki 1975-ben Gerald R. Ford elnök alatt irányította először a honvédelmet. Eszembe járt, hogy idestova negyven évvel ezelőtt 1968-ban feleségemmel, mint új amerikai állampolgárok választókörzetünkben a republikánus Rumsfeld képviselőre adtuk voksainkat. A Cabinet Room után az Ovális Iroda következett, az ajtó tárva nyitva, de ide már nem léphettünk be. A híres íróasztal alatti részt, ahol egykoron John F. Kennedy elnök fia, John - John játszadozott, elmozdítható faragott faburkolat védi. Az iroda dekorációját világos tónusú színek dominálják, amelyet a First Lady tervezett. A nyitott ajtó mellett benézhettünk a falakat díszítő képekre. Egyébként elmondható: a Fehér Ház nem múzeum annak dacára, hogy sok muzeális értékű történelmi műtárgy - festmények, szobrok és étkészletek - van a különféle helyiségekben kiállítva. A nyugati szárny a Fehér Ház régebbi része, amely szűk folyosóival és a kisméretű irodáival mégis lenyűgöző hatást gyakorol az emberre, hiszen itt döntik el az Egyesült Államok és a világ sorsát, jövőjét. A kis csapat tagjai jóval kilenc óra után elégedett mosollyal köszönték meg Joshua Bolten úrnak a váratlan, nagyszerű túrát és egy életre szóló élménnyel gazdagodva hagyták el a Fehér Ház területét. A köszönet az összma- gyarság nevében természetesen George W. Bush elnök­nek és Laura Bushnak is szólt, akik az informális rendez­vénnyel gesztust tettek az '56-os Magyar Forradalom és Szabadságharc hősei és mártírjai előtt. Kevés nemzet mondhat magáénak hasonló megtiszteltetést, mint amit mi magyarok kaptunk az elnöki házaspártól. Legyen az itt élő ameri kai-magyar konzervatív republikánus vagy liberális demokrata párti szavazó, a Washingtonban minket ért pá­ratlan megbecsülés, mindannyiunknak az összmagyar- ságnak szólt. (Folytatjuk.) KÖSZÖNET ÉS HÁLA Az ünnepek alkalmából nagyon sok karácsonyi-újévi jókívánságokkal teli lapot-levelet kaptunk. Min­denkinek külün-külön nem tudunk válaszolni (saj­nos az a szólás-mondás, hogy "időmilliomos" ránk nem vonatkozik). Ezért, ezúton fejezzük ki köszö- nctünkel és viszont kívánunk minden jót, a jó Isten áldása kísérje Olvasóink életét az új esztendőben is. Külön köszönelünk és hálánk azoknak, akik a jókí­vánságaik mellé egy-egy új előfizetést is eszközöltek, vagy anyagi támogatást küldtek a lap részére. Kérjük, ne feledkezzennek meg rólunk a jövőben sem. Bort, búzát, békességet, jószerencsét, egészséget! A szerk. MÁS NEM LEHETNÉK Ha nem itt születtem volna, bizony más lennék! Talán olasz zneszerzők közt dalokat írnék. Vagy az erdők mélyén sátorban henyélnék, Vagy tán egy vad törzs királyi székében ülnék. Szép lehetne és szabad máshol az életem, Tán a várfalakon lennék visszajáró szellem, Ki nagy csaták vesztét, vagy győzelmét hirdetem, Mindenhol más lennék, mint aki itthon lettem. Lehetnék én másországban gyáros, bankár, dúsgazdag, Visszavágyna az én szívem kisfalumba magyarnak. Kérded, hogy miért? Nem tudod? Hát mondom neked! Bár füledbe duruzsol egész magyar történelmed, Idegenbe üres lesz a lelked és hideg a szíved! És bárhol is lennék más és élnék jobb sorsban, Nem kívánnám! - Főleg nem Emigrációban! Lenne jó otthon a kenyér, vízzel a forrásból, Ha magyarul szól a harang, s zeng, búg a tornyából. Értem a szavát ha misére, imára szólít, De azt is, - ha lakodalmas házhoz táncra csábít! S ha a lélekharang kondid, tudom hová menjek, Imával, hogy elkísérjem, kit éppen temetnek. Milyen más! - Mindennél szebb a mi anyanyelvűnk, Szótár sem kell hozzá, anélkül is értjük! Egy éneklő hangban egész sorsunk bennt van, Mint rég. - a hegyek ormán szóló tárogatóban. S ha valahol felcsendül a Himnusz, a Szózat! Bárhol vagy, neked szól és minden magyarnak! Nem akarod - és takarod - de könnyed kicsordul, S az Ősök dörgő jóslatától szíved összeszorul. Ne menj el, - ne hagyd el, - szép Magyar Hazádat! Mindenhol szenvedéssel, könnyel, fizetsz érte árat! Idegen vagy máshol, sorsod bár jobb lehet, Jómód mellé szelnek neked, keserű kenyeret. Maradj hát! - Ne menj el! - Ne hagyd el Őseidet! Ne tagadd meg semmi jóért, Ő szent emléküket! Sárközyné Németh Piroska Lapunkat olvassák Magyarországon is: Szekszárdon, Esztergomban, Egerben és Szigligeten. Több vidéki Művelődési Házban és városi könyvtárakban. Olvassák Tihanyban, a Tolna megyei Nagydorogon a Fodrász Szalonban, Budapesten az országgyűlési képviselők Iro­daházában stb.

Next

/
Thumbnails
Contents