Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. január Magyarországon morális válság van, mert alapvető normák váltak bizonytalanná - nyilatkozta a köztársasági elnök a Népszabadságnak. Sólyom László emlékeztetett, hogy már a 90-es évek végén szóvá tette, a politikusok egyre kevésbé kezelik méltó helyükön az alkotmányos értékeket. Ez mára "odáig fajult, hogy ha bármilyen alkotmányos elv útjában áll a politikának, akkor könnyen kijelentik, hogy nem baj, majd megváltoztatjuk az alkotmányt". A párt- politikai megosztottság fokozatosan "beégett a társadalomba", és elviselhetetlen mértékű lett - jelentette ki a köztársasági elnök, aki szerint a demokrácia alapkérdéseire adott válasznak ugyanannak kell lennie a jobb- és a baloldal számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése az államfő szerint "súlyos, lappangó gondokat tett láthatóvá", és mindenki megérezte, hogy "most nem csak elvont alkotmányos elvekről, hanem a bőrünkről van szó". A köztársasági elnök hangsúlyozta: amikor mindenkiben felmerül a kérdés, hogy szabad-e hazudni, szabad-e bármilyen eszközt igénybe venni a hatalom megtartása érdekében, akkor válság van. Az államfő nem reménykedik gyors megoldásban, de leszögezi, hogy a politikai válság alkotmányos keretek közé történő terelésében neki is volt része. Megítélése szerint viszont: "a bizalmi szavazással az én szerepem pillanatnyilag lezárult". Az elnök továbbra is úgy véli, hogy a Gyurcsány-kor- mány másfél évig tudatosan hagyta tovább romlani a költségvetés helyzetét, csak azért, hogy választást nyerjen. Az interjú készítő újságírók megjegyzésére, miszerint a köztársasági elnök tisztában volt a valódi helyzettel és személyes tájékoztatást kapott a Miniszterelnöki Hivataltól, Sólyom László azt válaszolta, hogy ő is a "nyilvánossággal is közölt valótlan adatokat" kapta meg. A köztársasági elnök kérdésre válaszolva elmondta: tudomásul vette ugyan a kormányfő bocsánatkérését, de szerinte Gyurcsány Ferenc nem mondta ki "azt a megtisztító mondatot, amelyre az országnak is szüksége lett volna: ezt nem lett volna szabad megtenni". Sólyom László sürgetőnek tartja az október 23-án történt rendőri túlkapások jogállami kivizsgálását. A nyilatkozatban bírálta a budapesti rendőrfőkapitányt, aki szerinte "olyan hangot használt október 23-a után, amely a Kádár-rendszer hangja", és amilyet az elnök 16 éve nem hallott. "Nyugalomra van szükség, de ennek nem a félelem némaságán, hanem a bizalmon kell alapulnia" - mondta az interjúban a köztársaság elnöke. Az újságírók feltették a kérdést az elnöknek, nem bi- zonytalanodott-e el, amikor néhány órával az első, a morális válságot kimondó, és lényegében a miniszter- elnök lemondását sürgető beszédét követően megostromolták az MTV-t. Sólyom László szerint "abszurd fel- tételezés, hogy a kettő között bármilyen kapcsolat lehet". Megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint "ezek az emberek bűnözők". Arra a kérdésre, hogy miért nem mondta az embereknek, hogy menjenek haza, úgy válaszolt: "nem lehet kétségbe vonni, hogy vannak, voltak békés tüntetők országszerte, akik valóban azért mentek az utcára, hogy a felháborodásuknak az alkotmányos lehetőségek keretében hangot adjanak". "Az ő jogaikat az államnak garantálnia kell" - tette hozzá. A parlament normális működésének helyreállítását szorgalmazta az elnök, aki szerint az, hogy az ellenzék napi gyakorlattá teszi az ülésteremből való kivonulást, mindkét oldalt megfosztja ettől a kivételes intézménytől. Saját szerepéről Sólyom azt mondta, hogy figyel a visz- szhangra is, "de csak akkor, ha érveket is tartalmaz", továbbá hogy "az elnöki válságkezelés módját" hosszú cikkben méltatta egy mértékadó német lap, és két "alapvető" európai intézmény vezetője is kifejezte egyetértését. "Az elnök nem minden egyes pillanatban áll középen, hanem elveket képviselve szólal meg" - hangsúlyozza Sólyom László, aki szerint a politika irracionális térbe került. "A válság összeforrt a megosztottsággal. A megosztottság már az emberek józan eszét veszi el, és megszüntetése azért is nagyon nehéz, mert a szembenállás intézményesült" - jelentette ki a köztársasági elnök. MTI - fidesz.hu (ki normális...) Kristóf Attila Én nem tudom, hogy a magyar szocialisták mit gondolnak magukról. Mindig szerették a „tisztességes” jelzőt. Kádár számos beszédében fellelhető az a fordulat, hogy „a tisztességes emberek egyetértenek pártunk- kormányunk politikájával”. Ez kizárásos alapon azt jelenti, aki nem ért egyet pártunk-kormányunk politikájával, az tisztességtelen. Ebbe a csoportba tartoztak - némely békés kivételtől eltekintve - ab ovo a papok, a kulákok, az ingadozó középparasztok, a kispolgárok, a politikai elítéltek. A másik ilyen jelző volt a ,jó szándékú”, továbbá a „haladó” és a „békeszerető”. Mindezt most Dávid Ibolya önnön személyében és általában a „normális” szóban összegezte. O is valószínűleg arra gondol, mint programadó elődei, hogy csakis a tisztességes, jó szándékú és békeszerető ember normális. Ebben nincs is hibaMindez, keresztényi értelemben, tartalmazza a hosszú tűrést is, tehát az, akinek mondjuk nem tetszik a magyar parlamentet uraló magyar szocialisták ténykedése, s ez ellen az utcán emel szót, nem tekinthető normálisnak. Nekem, ha az egyre szigorúbb