Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-12-01 / 12. szám

2007. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 KIÉ A TÖRCSVÁRI VÁRKASTÉLY? ÉS MI KÖZE VAN A REGÉNYBELI DRAKULÁNAK EHHEZ A KASTÉLYHOZ? Két kérdés. Először a másodikra válaszolunk. Hogy mi köze lenne a törcsvári kastélyhoz Dra- kulának? Magyarán: semmi! Bram Stoker (1847 - 1912) angol regényíró főmüvét, a “Dracula”-t 1897-ben fejezte be, A regény főhősének, Drakula grófnak az alakja, aki nappal hullaként fekszik koporsójában éjjel pedig áldozatokat keresve kísért, korai német, úgy nevezett “gótikus” rémmesék alapján született. Bogozzuk ki, hogyan jött létre a “Drakula” név? Zsigmond magyar király 141o-ben létre hívta a Dragon Lovagrendet, elsősorban a törökök elleni véde­kezés céljából. 1431-ben, a magyar király szolgálatában levő havasalfölfi vajdát is felvették ebbe a rendbe. A vajda neve Vlad volt és a román nép elnevezte Vlad Dracul-nak. ( A Dragon-t dracul-ra románosították. Dracul, ejtsd drákul jelentése “az ördög”.) Innen származik a köz­ismert Drakula név. Vlad Draculnak szintén Vlad nevű fia lett apja után Havasalföld vajdája. Kegyetlen természete miatt - egyik kedvenc szórakozása volt élő emberek karóba húzása - Vlad Tepes-nek nevezték el a népek, és így került be a történelem könyvekbe is. Vlad Tepes (ejtsd Vlád Cepes, magyarul “karóba húzó”) felügyelt a törcsvári szoroson áthaladó német kereskedőkre is. Kegyetlen természete ezeket sem kímélte. Gyakran végzett velük az ő szokásos módján: jónéhányat karóba huzatott közülük is, így aztán bekerült az úgynevezett pamfletekbe, kezdetleges röp­lapokba, a “gótikus” irodalomba, a középkori német rémmesékbe. 1488-ban, Nürnbergben, fametszetes röp­lapjelent meg “Német mesék Drakula vajdáról” címmel. Ebben lehozták Vlad Tepes portréját és több kínzási jelenetet, melyeket személyesen nézett végig a vajda. In­nen, ezekből a röplapokból vette Bram Stoker a Drakula nevet. Vlad Tepes soha sem lakott a törcsvári kastélyban. Az igaz, hogy Mátyás király, miután a német kereskedők panaszt tettek nála a kegyetlen vajda ténykedéseiről, büntetésül két hónapra a törcsvári kastély pincéjébe zá­ratta a kegyetlenkedő urat. Ennyi a kastély kapcsolata Drakulával. Csupán egy turisztikai becsalogató fogás, és amint a pénzügy beszá­molók igazolják - rendkívülien jövedelmező. Lássunk hozzá most a törcsvári kastély történetéhez és vizsgáljuk meg, ki a kastély örököse? A törcsvári várkastélyt 1377-ben építették a Törcsvár nevű szorosban, Első vagy Nagy Lajos magyar király (1326-1382) rendeletére. Létezett itt már előbb egy fa- erőditmény, melyet még 1211-ben építtetett 11 Endre, mégpedig a szoros védelmére odahívott német lovag­rendek számára. (II Énre király, 1175- 1235, az Arany Bulla megalkotója, kereszteshadjáratok szervezője, résztvevője). A vár bevehetetlennek bizonyult, mind az építkezése mind pedig a fekvése miatt. A vár rendeltetése volt meg­védeni a szorost, az itt áthaladó kereskedelmi utat a törökök és a be-betörő román vajdák hordái ellen. A román vajdák hol a török ellen hol pedig melletük har­coltak. A XV-ik század vége fele, a magyar királyok zálog fejében Brassó (német neve Kronstadt) városára bízták a törcsvári várkastélyt. A XVI-ik században, János Zsig­mond fejedelem jóvoltából a várkastély teljes egészében Brassó város fennhatósága alá került, de évi adót kellett fizessenek érte. Végül pedig, a XVII-ik században a kastély Brassó teljesogú tulajdonába került. A XVIII.ik században Törcsvár elvesztette katonai, startégiai és határállomási jelentőségét, az épületet elha­nyagolták, romlásnak indúlt. Egy ideig a brassói erdő­igazgatóság használta a helyet. 1918-ban, a Trianoni döntés egész Erdélyt a románok kezére adta. A román állam, hálából a Párizsi döntés alatt véghezvitt “diplomáciai” munkálkodásáért, Mária román anyakirálynénak ajándékozta a törcsvári kastélyt minden tartozékávál együtt. Hogy ki volt Mária királyné, I Ferdinánd román ki­rály felesége, arról érdemes lenne többet mondani. O volt a trianoni határozat legaktívabb létrehizója. Bizton ál 1 ithatjuk, hogy ha ő nem lett volna ott, minden más­képp alakult volna. Na de térjünk vissza a törcsvári kastély történetéhez. Mária királyné egyik lányára, Ileana-ra hagyta vég- rendeletileg ezt az egész birtokot. Hozományképpen minden Habsburg Antal osztrák herceghez, Ileana fér­jéhez-került. 1937-ben a házaspárnak fia született, Habsburg Domokos herceg, aki most is él és aki Törcsvár egyetlen törvényes örököse. Habsburg herceg be is adta igénylését a román államnak. Gondolhatjuk, hogy a birtokbavétel nem fog könnyen menni. A ta­pasztalat szerint a románok nem szívesen adnak vissza valamit, amire egyszer rátették a kezüket. All ez kü­lönösen a törcsvári “DRAKULA” kastély esetében, ahol a drakula mese miatt az idegenforgalom jövedelme meg­haladja a 26o.ooo Eurót. Az ügy folyamatban van. Egyelőre, a hiszékeny túristák, akik drága pénzen Igaz ugyan, a kastély roppant érdekes, sok benne a lát­nivaló, a táj varázslatosan szép, de DRAKULA, az nincs! Martin János kárpátokról székelyföldre szállnak fellegek kígyóinak a magyar tüzek lángoló szemek még az égen is hadak útja jár legendáknak hős vezére paripára száll szebb lesz a nyár szebb lesz a tél szebben hull a hó kolozsváron piros fehér zöld a lobogó

Next

/
Thumbnails
Contents