Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. november MAGYARORSZAG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA Lll.rész —1601. november 25. Báthori Zsigmond fejedelem Kolozsvárt löveti, eredmény nélkül. —December. Basta generális seregével Erdélyből téli szállására Bihar megyébe vonul. —December 31. Báthori Zsigmond biztosítja a közszékelyek szabadságát, és visszaállítja széki önkormányzatot. —Az év folyamán pestisjárvány és marhavész van Felső-Magyarorországon. - Megkezdődik Illésházi István br. hütlenségi pere. (ítélet 1603-ban.) —1602. január 20. I. Rudolf kinevezi Basta generálist az Erdélyben összevont császári csapatok főparancsnokává. —Február 2. Basta generális a Báthorinak hódolt Besztercét ostrom alá veszi —Február 8. A király Pethe Márton kalocsai érseket nevezi ki királyi helytartóvá. - Báthori Zsigmond fegyverszünetet köt Basta generálissal. —Február 22. 1. Rudolf e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. Főbb törvénycikk: A személyes felkelés helyett jobbágykatonák tartását vállalja. —Február 24. Beszterce város megadja magát Bas- tának. —Március 2. I. Rudolf Basta generális közvetítésével Báthori Zsigmondnak Oppelnt és Ratibort ajánlja fel, valamint évjáradékot Erdély átadása fejében. —Április elején Haszán nagyvezér eredménytelenül ostromolja Simontornyát (Tolna vm.). - Rudolf tanácskérés ürügyével Prágába rendeli Bocskai Istvánt. (Internálja, s csak az év végén engedi haza.) —Május elején Buda mellett egy hajdú csapat foglyul ejti Ali pasát, Kanizsa volt parancsnokát. —Május végén a február 19-én meghalt Mercoeur hg helyébe az uralkodó Hermann Rossworm gr. generálist nevezi ki a magyarországi hadak fővezérévé. —Június 29. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (Hódol I. Rudolf, illetve Basta generális előtt.) —Július 2. Báthori Zsigmond hívei — élükön a török földről visszatért Székely Mózessel - Tövisnél (Alsó- Fehér vm.) verességet szenvednek Basta generális hadaitól. —Julius 26. Báthori Zsigmond végleg távozik Erdélyből. (Ettől kezdve Csehországban él, I. Rudolf kegyelemkenyerén.) —Augusztus 12. Haszán nagyvezér 70 ezres sereggel megkezdi Székesfehérvár ostromát. (A várat az olasz Giovanni Isolano gr ezredes parancsnoksága alatt mindössze 500 német és 300 magyar katona védi.) —Augusztus 23. Erdélyi országgyűlés Medgyesen. (A rablások és az erőszakoskodás ellen hoz törvényeket.) —Augusztus 29. Haszán nagyvezér elfoglalja Székes- fehérvárt. (Ekkor esik török fogságba a magyar csapatok parancsnoka, az irodalomból is ismert Wathay Ferenc.) (Wathay /Vathay/ Ferenc: végvári vitéz, festő, énekszerző, Székesfehérvár vicekapitányaként a hajdúk tömeges szökése miatt elvesztett ostrom alkalmával, sebesülten török fogságba került. A fogságból Belgrádban megszökött és hazaindult: útközben elfogták, de újból sikerült megszöknie. Lippa körül 1603-ban ismét török kézre került. A konstantinápolyi fekete toronyba zárták. További sorsa ismeretlen, Fogságában írta, s maga illusztrálta nevezetes énekeskönyvét és önéletrajzát. —Augusztusban erdélyi politikusok egy csoportja - Székely Mózes hívei - újra a török birodalomba menekül. —Október elején Mátyás főherceg és Russworm generális mintegy 20-25 ezer főnyi serege - mely mindeddig tétlenül táborozott Győrnél - megindul a Duna jobb partján lefelé, és a Margitsziget fölött erődített tábort és hajóhidat épít. —Október 6. A királyi sereg elfoglalja Pestet, majd megkezdi Buda ostromát —Október 13. Haszán nagyvezér 20 ezres sereggel Pest alá érkezik, és másnap megkezdi Pest lövetését. A török sereg, november 3-án eredmény nélkül abbahagyja az ostromot és Tolnára vonul vissza.) —Ez év őszén Basta generális hatalmas sarcot vet ki az erdélyi városokra. (Brassó 80 ezer, Kolozsvár 70 ezer Ft.) —November 9. Mátyás főherceg elrendeli Buda vára ostromának beszüntetését. (Pest városában királyi őrség marad, a sereg elvonul.) —December 10. Erdélyi országgyűlés Gyukafehérvá- nott. (A katonai féktelenség megakadályozására pénzt és ellemiszert ajánl fel Bastának. —December 23. Megérkeznek Gyulafehérvárra I. Rudolf biztosai, Johann Bolart br. És Nikolaus Burghausen, akiket a király az erdélyi közigazgatás átszervezésével bízott meg. —Ez év telén Bocskai István hazatér kétéves prágai „tisztességes fogságából”, s Bihar megyei birtokaira vonul vissza. —Az év folyamán Erdélyben a rossz termés és az állandó háborúság következtében éhínség és pestisjárvány dúl. (A városokban makkból sütik a kenyeret, egyes helyeken állítólag ember-hús evés is előfordul, a Székelyföldön - mert az állatok elhullottak - emberek vonják a járműveket és az ekét: Segesvárott a pestis 2000 halottat követel, a városokban a temetetlen holttestek az utcán hevernek. — A járvány és az éhínség 1603-ra is áthúzódik.)