Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11. szám
2007. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 A remény jelképei Séta a pécsi ókeresztény temetőben In hoc signo vinces! - Éjeiben győzni fogsz! - hirdeti a pécsi ókeresztény sírkamrák falán a Krisztus-monogram, amelyet a legenda szerint a keresztényeknek vallásszabadságot biztosító Nagy Konstantin császár látott az égen a Milvian hídi csata előtt. A krisztogram, amely a pécsi világörökség választott jelképe, ma egyszerre szimbolizálja a halottaikat temető sopianae-i keresztények Jézusba vetett reményét és az utókorét, hogy átadhatjuk a város gazdag örökségét a jövő nemzedékeinek. Pécs vidéke körülbelül hatezer éve lakott - illírek, kelták, majd a II. században rómaiak telepedtek le a területen, akik az akkorra már nagyra nőtt Pannónia provinciában megalapították Sopianae-t. Diocletianus (284- 305) császár idejében a négyfelé osztott tartomány Valeria nevű kerületének központja lett az egyre inkább benépesülő város. A fallal körülvett, nyüzsgő római közigazgatási székhely életéről ma néhány háztömb, két fürdő, egy nagy palota és egy szentély maradványai árulkodnak, illetve a temetők, amelyek a római kori város határában kaptak helyet, egyik északkeleti, másik délkeleti irányban. Természetes fény világítja meg az utcaszint alatt lévő cella septichorát E második, késő római ókeresztény temető ma a Dóm tér, Szent István tér, Apáca utca, Széchenyi tér, Káptalan utca által határolt területen található. A keresztény sírépítményeket az UNESCO 2000 decemberében a világörökség részévé nyilvánította, hiszen - ahogyan a diplomát kiadó bizottság megfogalmazta - e művészettörténeti és régészeti szempontból is kiemelkedő emlékek egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom hódításáig terjedő időszakot, és hírt adnak az utókornak a kereszténység első néhány évszázadáról. Idén tavasszal fejeződött be az a nagyszabású építkezés, amely lehetővé tette, hogy az ókeresztény temető összes feltárt részét megnyissák a nagyközönség előtt. A Janus Pannonius utca feletti sétányról nyíló Cella Sep- tichora Látogatóközpont - amely a hétkaréjos sírépítményről kapta a nevét - az Európa Terv Regionális Operatív Program keretében elnyert támogatásnak köszönhetően valósulhatott meg. A Bachman Zoltán által tervezett beton, fém és üveg látogatóközpont modern, mégis harmonikus keretbe foglalja az ezerhatszáz éves sírépítményeket. A sírkamrák közötti átjárhatóságot az utcaszint alatt, katakombaszerűen kialakított folyosókkal biztosították, a cella septichorát pedig a természetes fényt átengedő üvegmennyezettel borították. A munkálatok során megújult a Szent István téri mauzóleum, az alatta lévő sírkamrával, illetve az Apáca utcai ókeresztény építmények is. A Visy Zsolt professzor által vezetett ásatások folyamán számos új leletre bukkantak a régészek: négy eddig ismeretlen sírkamrára, a középkori palota maradványaira, illetve talajradarral feltérképezték a késő román kori püspöki káptalan romjait. A XV11I. század elején találtak rá az első ókeresztény sírkamrára a mai ciszterci Nagy Lajos Gimnázium udvarán, erről azonban már csak feljegyzésekből tudunk. A sírhelyek régészeti feltárása 1782-ben kezdődött, miután felfedezték az I., azaz Péter Pál-sírkamrát, de a jelentősebb ásatások csak a XX. század elején kezdődtek el. Ma már több mint húsz sírkamráról, számos mauzóleumról, illetve több száz sírról van tudomásunk. Sopianae-ban Nagy Konstantin császár 313-as türelmi rendelete után, a IV. században építették az első sírkamrákat. A keresztények ekkor már nem a katakombák földalatti építkezését követték, csak a sírkamrák kerültek a felszín alá, föléjük, melléjük pedig mauzóleumokat emeltek, amelyek az emlékezés helyszínei voltak. A pécsi ókeresztény temető különlegességét éppen ez adja: ilyen kettős célú sírépítmények nem kerültek elő más európai provinciák területéről, miközben hasonlóan díszes, festett sírkamrákra legközelebb csak Rómában találhatunk. A birodalom kelet-európai provinciáiban a népvándorlás már az V. században komoly pusztítást okozott. Pannóniában gyakorlatilag megszűnt a római közigazgatás és kultúra. Miután a VIII. század végén a frank csapatok elfoglalták a területet - amely akkor az Avar Birodalomhoz tartozott - Nagy Károly a salzburgi püspökséghez rendelte a várost. Ekkor új nevet kapott Sopianae: Quinque basilicae, azaz Öt templom, amely feltehetően éppen a temető területén fennmaradt épületekre utal. A Szent István téren 1975-ben fedezték fel az egyik ókeresztény mauzóleumot. Az egyhajós, támpilléres épületben gyűltek össze az alatta lévő sírkamrába temetett halottak hozzátartozói, az elhunytak égi születésnap
