Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-10-01 / 10. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. október utcában az Erzsébet-apácák temploma és rendháza. A barokk műemlék F. A. Pilgram tervei alapján épült. A szent szobra látható a bejárat felőli homlokzaton a torony alatt, Árpád-házi Szent László társaságában. Erzsébet egy festett szobrával bent, a templomban is találkozhatunk, valamint - ha kilépünk jobbról - a templomhoz simuló rendház kapujában. Kicsit továbbhaladva, ugyancsak a Kórház utcában áll az 1830-ban épült, empire stílusú kórháztemplom. Ennek a helyén állott a középkorban a Szent László- templom - ezért látható a szent magyar király képe a főoltár feletti festményen. Ugyanakkor a szentély előtt, jobb felől szép falképen Szent Erzsébet látható. A templomhoz kapcsolódott kétfelől az egykori városi ispotály (erről kapta nevét az utca). Ma is két szimmetrikus épület kapcsolódik a templomhoz. A jobb oldali épület lakója volt Bartók Béla pozsonyi - katolikus gimnáziumbeli - diákévei idején. A más magyar szentek ábrázolásaiban is bővelkedő, Szent László királyunkról elnevezett templomban vasárnaponként angol nyelvű szentmisét tartanak a Pozsonyba akkreditált követségek hívő tagjai és a külföldi katolikus diákok számára. Érdekes lenne megtudni, vajon elgondolkodnak-e a templombelső magyar szenteket ábrázoló alkotásainak láttán a szentek sorát adó magyar királyi dinasztiáról, akár a templom, akár a magyar királyokat koronázó város múltján? Messik Miklós /új ember, hu/ ÁRPÁD FEJEDELEMRE EMLÉKEZVE (907—2007) „Észre tekintélyes, tanácsban és vitézségben nevezetes, s egészen fejedelemségre termett férfivá vala” Álmos fia, Árpád - ahogy Konsztantinosz görög császár jellemezte. Rátermetsége miatt a hét vezér. Álmos, Előd, Ond, Kund, Tas, Huba és Töhötöm pajzsra emelték és fejedelmükké választotta, majd vérszerződéssel pecsételte meg, hogy amig Árpád és ivadékai élnek, mindig az ő nemzetségükből lesz a magyarság vezetője. Árpád fejedelem nevéhez fűződik „régi dicsőségünk”, az ő vezetésével jöttek be 895-ben a magyar törzsek a Vereckai-hágón át a Kárpát-medencébe, irányításával léptek arra a földre, melyről az ősök — László Gyula kettős honfoglalás elmélete szerint a székelyek, Csaba királyfi utódai — annyi szépet, annyi csodát regéltek. A honfoglalás eseményét Feszty árpád örökítette meg lenyűgöző körképében, mel y Opuszta- szeren látható. Anonymus a honfoglalást, mint Attila jogos örökségének visszavételét írja le. Árpád pompás ajándékokkal indította útnak követeit — ismeretes a fehér ló mondája - s ennek fejében a Duna vízéből, az Alföld füvéből és földjéből kért, azaz a pusztai népek ősi szokás szerint megvásárolta az országot. Mivel Salán nem adta át birodalmát, csatát vívtak vele. Árpád győzelmét Vörösmarty Mihály a Zalán futásában örökítette meg. A honfoglaló magyarokat Bölcs Leó császár így jellemezte: „Féefiakban bővelkedő és szabad ez a nemzet, nem sokat törődik az élvezettel és kényelemmel, csak arra törekszik, hogy vitézül viselkedjék ellenségeivel szemben. A fáradságot és a munkát hatalmasan tűrik, forróságot és fagyot egyaránt elviselnek, és minden nélkülözésnek alávetik magukat. Fegyvereik a kard s a dárda, nyíl és vért. Legtöbb közülük a csatában kettős fegyvert használ. Nagy gondot és munkát fordítanak a lóhátról való nyi- lazásra." Az addig nomád, szilaj, zabolátla nép - részben legyőzvén, részben beolvasztván az itt élő szlávokat, avarokat s egyéb kisebb népeket - hazára lelt, s végleg letelepedett. A törzsek elhelyezkedésére a települések nevei alapján lehet következtetni. „Az Úr megtestesülésének 907. esztendejében Árpád vezér elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind a magyarok megtérése után A boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak” írja Anonymus. Ezek a sorok évszázadok óta izgalomban tartják a magyar kutatást, úgy szólván nincsen év, hogy valaki „holtbiztosán” meg ne találná Árpád sírját, hol Óbudán, hol másutt. Árpád leszármazottaiból került ki az első magyar uralkodóház, az Árpád-ház, melynek első tagjai (Árpád, Fájsz, Taksony, Géza) fejedelmi címet viseltek, majd őket 23 király követte a trónon Szent Istvántól III. Andrásig. Uralmuk alatt épült k Magyarországon a hűbéri rendszer, a közigazgatás és a szervezett hadsereg. Általános vallássá vált a kereszrénység. Elterjedt és magas szjnten virágzott az európai kultúra. Az Árpág-ház tagjai közül Istvánt, Lászlót, Imrét, Erzsébetet és Kingát szentté, Margitot boldoggá avattk. Radics Éva (Bécsi Napló) ARS POETICA Dolgozz, munkálj. A szép, a jó, a hasznos, mihelyt elkészül, az élethez áll. Minden jó mű egy-egy szabadságharcos. Légy hű magadhoz, olyanokat alkoss, ne fogja a halál Illyés Gyula
