Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-10-01 / 10. szám
2007. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM Szent Erzsébet-emlékek nyomában. Pozsony A krónikák korábbi feltételezései szerint Erzsébet Pozsonyban született. E feltevésekkel szemben azonban - a dokumentumok s a történészi következtetések alapján - az egykori királyi erdöbirtok területén fekvő Sárospatak igazolódott szülőhelynek. A Szent Erzsébet-templom és rendház a Kórház utcában Természetesen a későbbi koronázóváros, Pozsony máig nagy Szent Erzsébet-kultusszal dicsekedhet. Erzsébet eljegyzésére 1211-ben feltehetőleg a mai pesti Belvárosi templom helyén álló templomban került sor. Ezt követően Pozsonyban háromnapos ünnepség részese volt a násznép. A kis hercegnőt innen indították útnak - több társzekérnyi arany- és ezüstajándékkal - férje hazájába, Türingiába. A figyelmes utazó a városban lépten-nyomon találkozhat Szent Erzsébet-emlékekkel. A várhegy tövében, a Duna-part közelében emelkedik a gótikus Szent Márton-templom. A koronázótemplomként is jól ismert épület 85 méter magas tornyának tetején a díszes ék: a három mázsa súlyú, aranyozott királyi korona annak emlékét őrzi, hogy 1563 és 1830 között itt koronáztak tizenegy magyar királyt és nyolc királynét. Nevük a szentély bal oldalán márványtáblán olvasható. A háromhajós, gótikus dóm a XIII-XIV. században épült, egy 1221-ben épített, később elpusztult, a Szent Megváltó nevét viselő templom helyén. A vársánc mellett álló templom tornya egyben őrtorony is volt, később azonban elveszítette várvédő jellegét, s a XVI. században az épület reneszánsz elemekkel bővült. Az eredeti gótikus berendezésből megmaradt három kép a szentély déli falát díszíti. Szent Márton ereklyéit a főoltár fölötti ezüstkoporsó őrzi. A barokk kor jelentős művésze, Donner György Rafael alkotása a dóm több szobra, köztük a nevezetes Szent Márton lovas szobor és Esterházy Imre érsek márványszobra. A gótikus Szent Anna-kápolna dísze egy reneszánsz Pieta. A bazilika kriptájában nyugszik Pázmány Péter és Esterházy Imre érsek is. A dóm egyik mellékoltárán sárkányölő Szent György és Szent Adalbert püspök szobrai között Árpád-házi Szent Erzsébet szelíd alakját csodálhatjuk. Ha elsétálunk a szomszédos épülethez, az egykori Prépost-palotához - ma itt működik a szeminárium -, az épület kertjében találkozhatunk ismét egy Szent Erzsé- bet-szoborral: Rigele Alajos pozsonyi szobrász 1907- ben készített alkotásával. A szent bal kezében kenyérrel teli kosarat tart, míg jobbjával köpenyt borít egy szegény gyermekre. Kissé távolabb a Várhegy tövétől és a Belvárostól kereshetünk fel egy érdekes stílusú egyházi épületet, amely a szent nevét is viseli. A Régi Híd belvárosi hídfője közelében - a még Szapáry grófnő kezdeményezésére épített új városnegyedben - emelkedik az 1906- ban épült Szent Erzsébet-templom, vagy ahogyan a pozsonyiak többsége nevezi: a Kék templom. Nevét különleges kék színű, pécsi Rirogránitdíszítéséről kapta. A templom a magyar szecesszió legjelentősebb építésze, Lechner Ödön remek alkotása. A plébánia és a gimnázium épületével együtt nagyszerű stílusbeli összhangot valósít meg. Az egyhajós templom díszítésében különböző Magyarországon megjelent történelmi stílusok jellemzői játszanak szerepet. Az ómagyar és az orientális iparművészet motívumai is fel-feltűnnek a templom díszítésé- nél.A külső falát fedő kék majolikadíszítés mellett megcsodálhatjuk a bejárat feletti mozaikot, amely Szent Erzsébet rózsáinak legendáját ábrázolja. A plébánia előterében a védőszentjét igen tisztelő Erzsébet királyné díszmagyaros márvány domdorművét fedezhetjük fel. De térjünk vissza még két fontos épülethez Pozsony belvárosában! Itt felkereshető az egykori Kórház (ma Spitalska)
