Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-05-01 / 5. szám

2007. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 Anyák napja (Folytatás az 1. oldalról) E szép nap alkalmával köszöntök minden édesanyát, akinek az arca örömtől sugárzik, mert gyermeke rajongó szeretettel, virággal, dallal, verssel, saját maga készítette rajzzal köszönt fel. így viszonozva azt a nagy szeretetet, amit édesanyjától kap. Hiszen a szeretet a legmagasztosabb érzés, amely megszépíti életünket, látóvá teszi szívünket. S ha a sze­retetet fokozni lehet, az anyai szeretet kerül a legfelső fokra. Szorongó, de vigasztaló szóval próbálok azokhoz az édesanyákhoz is szólni, akik gyermeküket elveszítették. Nehéz vigasztaló szavakat találni. De nem tudhatod, Te drága édesanya, hogy miért kellett ennek így történnie. Nem tudhatod, hogy a Mindenható milyen szenvedéstől mentette meg gyermekedet és Téged. Tudnod kell és érezned, hogy gyermeked Isten örök világosságában, az angyalok körében, a mennyei boldogságban őrangyal­ként van melletted. Most pedig Hozzád szeretnék szólni, ahhoz az anyá­hoz, aki szomorú szívvel nézi a televízióban az "Anyák napi" műsort, mert a Te gyermeked, akit féltő szeretettel neveltél fel, nem hoz neked virágot, nem nyitja rád az ajtót, nem érdekli hogyléted, pedig jól tudja, hogy öreg­ségedben, testben és lélekben törékeny vagy. Tudom, hogy fáj, mert az anyai szív nagyon tud sze­retni, de szenvedni is. Isten mégis erőt és vigaszt nyújt neked. Vissza kell gondolnod arra az időre, amikor gyerme­ked még kicsi volt, amikor Te voltál a mindene. Ő már akkor hálálta meg az iránta érzett jóságodat. Kacagva, boldogan szaladt karjaidba, mert csak ott talált szerete­tet, megnyugvást. Ha pedig játszótársai bántalmazták, azt kiáltozta: "Anyu, anyuci !". Erre az időszakra gon­dolj, és bocsássad meg gyengeségét. Ne panaszkodj, légy nemes lelkű, ne érezd úgy, hogy eltévedt. Imád­kozz, hogy Isten segítő kegyelme őrizze útjait. Most úgy látod, hogy gyermekedtől elhagyatva állsz, de isten végtelen jóságában bízva tudnod kell, hogy gyermeked előbb-utóbb megtalálja azt a kulcsot, amely kinyitja az édesanyja iránti szeretet kapuját. S ha rá fog jönni, hogy nem veszítheti el a legnagyobb, az anyai szeretetet, az lehet, hogy csak akkor fog bekövetkezni, amikor te már az angyalok körében fogod látni őt. A sí­rodnál bűnbánó szívvel döbben majd rá, hogy mit mu­lasztott el. Anyai szíved akkor is ott lesz vele, mert az anyai szív a síron túl is szeret. Eljön majd az idő, amikor minden anyai szív azzal a tudattal fog a végtelen boldogságban megnyugodni, hogy hátrahagyta gyermekének és unokáinak az anyai szív szeretetét. (Új Ember) Krajcsikné Pazeller Mária Dr. Miskolczy Kálmán ANYÁK NAPJÁRA Boldog emlékű Mindszenty József kardinálisnak négy irodalmi műve is méltóvá teszi emlékének megőrzését. Az egyik, doktori disszertációnak is bevált volna, ha arra törekszik: "Padányi Biró Már­ton, Veszprém-I püspök élete és kora." (Első püs­pöki kinevezése Veszprémre szólt.) Másik hasonló történelmi műve: "Az esztergomi érsekek élete és munkássága", Szent Istvántól közvetlen elődje, Se- rédi Jusztiniáig, bezárólag. Még fiatal papi éveiben kezdte el "Édesanya" című könyvét, folytatva Zala- egerszeg-i plébánossága korában. Ebben a müvében nagy szorgalommal összegyűjtötte mind a hazai, mind a külföldi irodalomban az édesanyákra vonat­kozó költői vagy prózai méltatásokat. Elképzelhető, hány könyv fordult meg kezén, mig egy kötetnyi anyag összegyűlt s ezt még a háború előtt kiadta. Siker kisérte s alkalma volt egy bővített második kiadásra is. Ez a könyv bárkinek bőséges anyagot és lelkesülést nyújt "anyák napi" megemlékezés Írásá­ra. (Negyedik műve önéletrajza, mely a budapesti amerikai követségről való távozása után Kanadában került nyomtatásba, szintén történelmi fontosságú, s német fordításban is megjelent, de amellyel most nem foglalkozunk.) Ez év május 6.-án lesz halá­lának 32. évfordulója. Az édesanyákról szóló ezen megemlékezésem­ben célom bemutatni: hogyan hódoltak nagy költő­ink édesanyjuk vagy általában az édesanyák emlé­kének, követem, részben, Mindszenty atyánk mód­szerét. Kivel kezdjük? Talán a mindnyájunk által rész­ben vagy egészben kívülről is tudott "Családi Kör"- rel, melyben oly szépen villantja fel saját édesanyja s általában a családanyák derűs, szerető jóságát: "Benn a háziasszony elszűri a tejet Kérő kisfiának enged inni egyet, Aztán elvegyül a gyermek-tár­saságba Mint a csillagok közt nyájas hold világa." Régebbi költőink versei közt keresgélve bukkan­tam Kiss József "Madonna" című versére: "Hord mindenikünk szivében egy képet Egy nőről, ki min­dennél fehérebb Egy földi szent, ki bár nincsen szárnya De makulátlan, foltja sincs, se árnya Ki tűrve tűrt, s nincsen egy jajja Kinek a neved végső sóhaja.". Ide kívánkozik Reviczky Gyula "Imakönyvem" című szintén jól ismert verséből ez az idézet: "Fel nem panaszlom a világnak, Csak szellemednek jó

Next

/
Thumbnails
Contents