Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 február HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.-A jászvásári (ia°i-i) püspökség adminisztratív úton követ el diszkriminációt, amikor megtagadja a moldvai csángóktól az anyanyelvű misét — szögezte le Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. A testület november első hetében határozott arról, hogy felszólítja a moldvai egyházkerületet, tartsa meg azt a kánoni előírást, miszerint mindenütt az egyháztagok anyanyelvén kell misézni. A grémium hamarosan megfogalmazza az indoklást, hogy miért marasztalja el a jászvásári püspökséget, de kötelezni nem tudja arra, hogy változtasson azon a gyakorlaton, hogy Moldvában kizárólag románul miséznek. A moldvai csángó szervezetek több mint egy évtizede kérik az anyanyelvű egyházi szertartásokat, a jászvásári püspökségen kívül a bukaresti pápai nunciushoz, sőt, a nemrégen elhunyt II. János Pál pápához is eljuttatták ebbéli igényüket, de a meghallgatáson kívül semmi mást nem értek el. Asztalos Csaba elmondta, megvizsgálták, hogy miként működik a nyelvhasználat az ország többi katolikus egyházkerületében, és azt tapasztalták, mindenütt megtartják az anyanyelvű misézésre vonatkozó egyházi törvényt. Bukarestben van arab nyelvű mise, Temesváron hat-hét nyelven miséznek, néhol roma nyelvű egyházi szertartást is tartanak — közölte az országos hatóság elnöke. /Erdélyi Napló (Nagyvárad)./--Hosszú évek után komoly fejlesztést sikerül végrehajtani a Tornaijai Városi Könyvtárban, a magyarországi Pro Hungaris Alapítványtól ugyanis több száz, elsősorban magyar nyelvű szakkönyvekből álló csomagot kap az intézmény. A könyvtárban jelenleg csaknem 20 ezer kötet található, ám ezeknek a könyveknek a nagy része az 1980-as években vagy még korábban jelent meg. Nagyobb mennyiségű könyvet utoljára a kilencvenes évek első felében kaptak, s bár évente sikerül több-kevesebb kiadványt vásárolni, távolról sem sikerül kielégíteni az igényeket. „A könyvtárnak jelenleg 560 bejelentkezett olvasója van. Ez a szám azóta emelkedett, mert itt hozta létre az egyik e-Magyar Pontot a Fórum Intézet, illetve a Mécs László Alapítvány és az illetékes magyarországi minisztérium. Az internetes hozzáférés azonban nem tudja ellensúlyozni a könyvállomány hiányosságait” — tájékoztatott Miklós Anikó, a könyvtár vezetője. /Új Szó (Pozsony)./--Újbezdán egyetlen, római katolikus templomát először 70 esztendeje szentelték fel, november 13-án pedig - a hétévtizedes jubileumra is emlékezve - másodszor, ugyanis a legutóbbi háborúban (1992-ben) lerombolt épület újjáépítése most fejeződött be. A vasárnap délelőtti hálaadó ünnepi szentmisét a djakovár-szerémségi megyéspüspök, monsignore dr. Marin S ráki a: celebrálta. A falut 1864-ben alapították a Bácskából (Vajdaság) dolgozni idejáró magyar kubikosok (védőtöltést építettek), mivel pedig leginkább a bácskai Bezdán községből származtak, új otthonukat Új- bezdánnak nevezték el. A falutól nem messze egy pusztán gazdasági épületet bocsátottak áruba, amelyet az újbezdáni lakosság adományokból megvásárolt, majd közös munkával lebontották és a téglát a faluba hordták, megteremtve ezzel az új templomhoz szükséges építőanyagot, amelynek alapkövét 1935-ben rakták le és két évvel később, Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel. A második világháborúban némileg megrongálódott az impozáns épület, de a falusiak összefogásának köszönhetően hamarosan rendbe hozták. 1992-ben, a honvédő háború kezdetén a szerb szakadárok felgyújtották, és csak a csupasz falak maradtak meg belőle. Az 1997-ben hazatérőket szörnyű kép fogadta, de az újbezdániak ezúttal is összefogtak, és 2000- ben megkezdték templomuk felújítását. „Újbezdánban körülbelül 350 lakos él (90 %-uk magyar és római katolikus vallású)./Új Magyar Képes Újság, Eszék/-Október 28-án Hrastovecen a muravidéki magyarság képviselői jelenlétében megemlékeztek a második világháború végén a jugoszláv partizánok által elkövetett megtorlás áldozatairól. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség nevében Tomka György elnök és Danes Anna hivatalvezető, Dobronak község Magyar Ön- kormányzati Nemzeti Közössége részéről Cár Anna elnökasszony és Hack János alpolgármester helyezték el koszorúikat, és gyújtottak gyertyát az elhunytak emlékére. Csentén, a kultúrotthon előtt a második világháborúban elhunyt áldozatokra emlékeztek a falu lakosai. A falu vezetői bejelentették, a helyszínen hamarosan emlékparkot hoznak létre. /Népújság (Lendva)./-November 18-án Kolozsváron, a Farkas utcában felavatták a Barabás Miklós Céh székházát. Megjelent Dávid Ibolya, a Magyar Országgyűlés alelnöke is. A székházat pályázatokból, alapítványi támogatásokból, képzőművészeti árverések bevételeiből sikerült jelenlegi állapotába hozni. Két terem, illetve egy kiállító-teremnek kiválóan alkalmas tágas boltíves pince ad majd helyet a BMC rendezvényeinek. A rendezvény keretében vette át Kusztos Endre grafikusművész Cseh Áron magyar fökonzultól a Pro Cultura Hungarica-díjat. /Szabadság (Kolozsvár)./-Márton Áron püspökre emlékeztek november 9- én a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság összejövetelén. Árvay Zsolt, a társaság alelnöke „25 éve hunyt el Márton Áron, Erdély püspöke” címmel tartott előadást. Édesapja, Árvay Árpád emlékeiből merített, aki 1945-től a kolozsvári börtönben politikai fogolyként raboskodott. A püspök számtalanszor misézett a foglyoknak, bátorította őket. Lőrinczi Gyula arról beszélt, hogy a magyarországi zsidók deportálásáért felelős Eichman perében tett tanúvallomás megemlített egy katolikus papot, aki Erdélyben tiltakozott a zsidók üldöztetése ellen. Minden bizonnyal Márton Áronról volt szó. /Vasárnap (Kolozsvár)./
