Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2006 január

í

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

LVII. rész

—1561. az év folyamán megkezdődik a Thurzó család árvái várának reneszánsz átépítése. — Megkezdi működését Debrecenben Huszár Gál prédikátor nyomdája. (1600-ig 157 nyomtatvány jelenik meg Debrecenben.) - Megjelenik Brassóban a négy evangélium román nyelven: Tetroevan- gei. Bécsben az első magyar nyelvű katolikus vitairat, Vin- centius Liriensis eredetileg latin nyelven kiadott művének Draskovich György pécsi püspök által készített fordítása Igen szép könyv... címen.

—1562. január 1. I. Ferdinánd aláírja a nagyszombati jezsuita kollégium alapítólevelét. (Április 23.: az első két jezsuita szerzetes megérkezik Nagyszombatba: május: megnyílik az iskola három osztállyal.)

—Január 15. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott. (Hadat indít Balassa Menyhárt erdélyi birtokainak elfoglalására)-Január 18. IV. Pius pápa megnyitja a tridenti zsinat 3. szakaszát (vége 1563-ban. A magyar papságot Draskovich György zágrábi és Dudith András pécsi püspök képviseli.)

—Március 4. A Balassa-féle birtokokért harcoló erdélyi sereg Hadadnál (Közép-Szolnok vármegye) vereséget szenved a Zay Ferenc kassai főkapitány vezette királyi hadaktól.

r

—Április 12. Az I. Ferdinánd és János Zsigmond közti fegyverszünetet újabb egy évre meghosszabbítják. - Oláh Miklós esztergomi érsek zsinatot tart Nagyszombatban..

—Május. A közszékelyek fegyveresen fölkelnek a feudális kötöttségek szigorítása ellen: mozgalmukat Balassa Menyhárt szítja A fejedelmi hadak Holdvilágnál (Alsó-Fehér vm.) leverik a fölkelést. A székelyek fékentartására János Zsigmond két erődöt emeltet, egyik a Székelytámadt (Udvarhelyszék), a másik a Székelybánja (Háromszék).

—Június 2. Nádasdy Tamás nádor Egervárott (Vas vm.) meghal. (A nádori méltóságot 1608-ig nem töltik be.)

—Június 20. Erdélyi országgyűlés Segesvárott. (Hűt- lenségi pereket indít a székely fölkelés vezetői ellen: kimondja, hogy a székely főemberek és lófok jogi helyzete azonos a megyei nemesekével, a közszékelyeké pedig a jobbágyokéval.)

—Június 29. János Zsigmond I. Ferdinándhoz küldött követe útján felajánlja: lemond a királyi címről, ha a Balassa Menyhárt álállásával elvesztett területeket visszakapja..

—Július 13. I. Ferdinánd visszautasítja János Zsigmond ajánlatát.

—Július. Ibrahim budai pasa megostromolja a királyi csapatok által védett Szatmár várát. A várat fölmentik, de Szatmár és Németi várak leégnek. -Balassa Menyhárt a török kézen levő Széchény várát ostromolja, de Haszán füleki bég fölmenti a várat.

—Augusztus 2.1. Ferdinánd és II. Szulejmán megbízottai nyolc évre békét kötnek Isztambulban.

—Szeptember 25. A király Oláh Miklós esztergomi érseket királyi helytatóvá nevezi ki.

—November 4. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott. (Elrendeli, hogy a jobbágyok tizenhatodával való hadbaszállás helyett a magyarok és a székelyek 500- 500 lovast, a szászok ugyanannyi gyalogost állítsanak.)

—Az év folyamán. A nyugat (Bécs) és dél (Velence) felé kihajtott szarvasmarhák száma kereken 50 ezer. - Heinrich Buliinger zürchi lelkész összefoglalja a svájci reformáció tanításait (második helvét hitvallás). - A Tarcalon tartott Tiszán-inneni protestáns zsinat a reformáció genfi iránya mellett foglal állást. - Elkészül a vatikáni „Loggia della Cosmographia” falának 10 freskótérképe, amelyek egyike Magyar- és Lengyelországot ábrázolja. (Valószínűleg a francia Étienne Tabourot munkája.) - Megjelenik Debrecenben Melius Juhász Péter fogalmazásában az első református magyar hitvallás Confessio Catholica címmel: Bécsben az első magyar nyelvű katolikus Káté, Petrus Canisius műve Telegdi Miklós fordításában.

—1563. április 9. Az erdélyi országgyűlés végzése értelmében tartott nagyenyedi protestáns zsinaton meghiúsul a lutheri, illetve helvét irányzat tanításainak egyeztetése: a két felekezet egyházszervezetileg elválik egymástól.

—Április 27. János Zsigmond fejedelem somlyai Báthori István váradi főkapitányt küldi a királyságáról való újabb tárgyalásokra Bécsbe.

—Július 6. Erdélyi országgyűlés Tordán. (János Zsigmond tájékoztatja a rendeket arról, hogy rokoni kapcsolatot kíván létesíteni I. Ferdinánddal, és ezen a réven akarja rendezni viszonyát vele. Az országgyűlés e szándékot támogatja. — Kimondja, hogy az 1540 előtt elszökött jobbágyokat nem lehet visszakövetelni.)

—Július 18. I. Ferdinánd János Zsigmond ajánlatát Ismét elutasítja.

(E rovatunkat az Akadémiai Kiadó gondozásában

megjelent, Magyarország Történeti Kronológiája című négykötetes műből állítjuk össze.)