Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-11-01 / 11. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 novenber szorult. A nehézipar erőltetett fejlesztése a kommunista tömb fegyverkezési céljait szolgálta és az ahhoz szükséges nyersanyagot a Sz.U.-ból kellett importálnunk. Ennek ellenében a magyar ipar- és mezőgazdaság termelésének nagy részét a Sz.U.-ba szállítottuk. Ez és az erőszakos kolhozosítás eredményezte, hogy 1953-ban az élelmiszerellátás teljes csődje állt elő: A magyar falun kifogyott a kenyér (!) és a fővárosból és a vidéki városokból történt a falvak kenyérellátása. A piacokról hónapokra eltűnt a hús és a vaj és még jó volt, ha krumplit lehetett kapni. 1950- és 53 között, a legsötétebb sztálini időszakban, az egész országban lázas lakta- nyaépíések folytak. 1952-ben a békeszerződés megszegését jelentő 204 ezres létszámú hadseregére költötte az ország nemzeti jövedelmének 21 %-át, miközben a háború alatt megrongálódott házak helyreállítása és új lakóházak építése szinte teljesen leállt. így óriási lakáshiány következett be. A gyárakban orosz mintára bevezették a normarendszert és a normákat egyre inkább emelték. Megkezdődtek a különböző munkaversenyek és felajánlások. A munkásság kiszolgáltatottsága teljessé vált, mikor a szakszervezetek vezetését is átvette a párt: a munkás elvesztette a sztrájk jogát és nem változtathatott munkahelyet sem. Ha munkahelyét mégis otthagyta, munkakönyvébe beírták, hogy „önkényesen távozott” - ami máshol töténő munkavállalását nehezítette meg. 1945-46-ban ugyan végrehajtottak egy földreformot, mely kis parcellákat juttatott a földet megművelő parasztoknak, de a beszolgáltatási rendszerrel gyakorlatilag egész termését át kellett adnia az államnak - az állam által megszabott áron. Azaz, munkájának gyümölcsét szabad piaci áron alig értékesíthette. A módosabb gazdákat és közép-parasztokat szovjet példára kulákoknak és a nép ellenségének nyilvánították. Gyermekeik nem kerülhettek be sem közép- sem főiskolákra. Nem lehettek rendes katonák sem, csak fegyver nélküli munkaszolgálatosok. - Mikor az 1947-es választások előtt lábra kapott a hír, hogy a parasztságot kolhozokba kényszerítik majd, a Szabad Nép 1947 augusztus 18.-i száma aljas politikai félrevezetéssel így írt: „Balgák, őröltek lennénk, ha nem vennénk észre, hogy a mi parasztságunk a magántulajdon és egyéni gazdaság megszilárdítása útján akar boldogulni. Ki hiszi el, hogy szembe akarunk fordulni fémillió kommunista paraszttal a kolhoz kedvéért?” A továbbiakat ismerjük: 1950 után megkezdték a parasztság bekényszerítését állami gazdaságokba és szövetkezetekbe a megfélemlítés és az erőszak minden elképzelhető módszerével. — 1949-ben, mikor megszületett az első kulák-lista, 10 379 száz holdnál kisebb gazdaságot tartottak nyilván, tehát legfeljebb ennyi kulák lehetett volna. És mégis: 1955-ben hivatalosan még mindig 20 ezer volt a kulák gazdaságok száma. Üldözésükre jellemző néhány számadat: 1951- 52-ben 167 ezer kulákot ítéltek pénzbírságra, 2 869-et pedig különböző örügyekkel vetettek börtönbe. A 3 nagy keresztény egyházat (római katolikus, református, evangélikus) megfosztották nagytekintélyű vezetőiktől. Mindszenty József bíborost koholt vádak alapján elitélték és bebörtönözték. Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspököt pedig félreállították és elhallgattatták. 1948-ban megszüntették az egyházi iskolák nagy részét: 4885 egyházi iskolát „államosítottak” és csak néhány középiskolát engedtek továbbra is működni egyházi irányítás alatt. Feloszlatták a szerzetesés apáca rendeket és elkobozták rendházaikat és vagyonukat. Szélnek eresztették a szerzetes pedagógusokat a nagy pedagógus hiány ellenére. Az iskolákban kötelezővé tették az orosz nyelv tanítását és a marxizmus- leninizmus oktatásával elkezdték az ifjúság ideológiai agymosását. Ha egy szülő vallásoktatásban akarta részesíteni gyermekét, ezt írásban kellett kérnie. Ez persze nem volt politikailag ajánlatos, mert rossz pontként került a szülő káderlapjára a munkahelyén. (A káderlapok az egyén politikai kiértékelését tartalmazták a párt szempontjából és titkos iratként voltak kezelve a munkahely pártirodáján vagy személyzeti osztályán. Ennek tartalmához a dolgozó soha hozzá nem juthatott.) A párt ellenőrzése kiterjedt minden élő személyre a munkahelyen kívül is: a házbizalmik, tömbbizalmik és népnevelők segítségével figyelték az emberek magánéletét, baráti körét, templomba járását és a cenzúráit posta segítségével esetleges külföldi kapcsolatát. Nyugati rokonság politikai megbízhatatlanságnak számított. De figyelték az emberek életstílusát is, hogy az megfelel-e feltételezett jövedelmének. A besúgó rendszer kiterjedt minden társadalmi rétegre. A rendőrség közbiztonsági feladatai mellett a lakosság politikai ellenőrzésével is meg lett bízva. Rendőrtisztek csak párttagok lehettek! (Folytatjuk) —Magyar kutató bukkant rá az óriás bolygóra. Az elmúlt hetekben tele volt a világsajtó az eddig felfedezett legnagyobb exobolygóval, vagyis Naprendszeren kívüli bolygóval, amelyik a Jupiternél is nagyobb, de az anyaga annyira ritka, hogy vízre téve úgy lebegne, mint egy parafadugó. így jellemezte a tulajdonságait a felfedező. A bolygót észlelő távcsőrendszer Hawai szigetén működik, magyar gyártmány, miként az a számítógépes program is, amelyik a hatalmas adathalmazban megtalálta ezt a bolygót. A felfedező pedig az amerikai Harvard Smithonian Asztrofizikai Intézet kutatója: Bakos Gáspár.
