Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

2006 október

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

19

gyón messze vagyunk. Jelenleg itt két helyen folyik építkezés. Északon egy Duna hídnak 2007 végén kell (vagy kellene) elkészülni, mely összeköttetést teremt a 2/A, és az M3-as autópályával, valamint a Dunakanyarban lévő 11-es úttal. Később a 10-es úttal, majd az Misei. Ez a két utóbbi út úttal az összeköttetés belátható időn belül nem fog elkészülni. Az ok, nincs konszenzus a nyomvonalak kialakításában a településeket érintő ön- kormányzatokkal, illetve civil szervezetekkel. Budapesttől délnyugatra, szintén az MO-s autóút épül Érd magasságában, mely az M6-os utat célozza felfűzni a körgyűrűre. Dunaújváros térségében a Dunán, szintén közúti híd épül, melynek átadását az idén őszre tervezték. A Duna rendkívül magas vízállása nagyban hátráltatta az épít-kezést, így a határidő csúszik, és itt is csak jövőre várható az átadás. A híd az ártéri hidakkal együtt 1683 méter hosszú lesz, és a majdani M8-as autópályát köti össze az 51-es számú főközlekedési úttal.

Hazánk legrégebbi autópályája az M7-es, melyet még a 60-as évek táján kezdtek építeni. Jó magyar szokás szerint azóta sem készült el. A jelenlegi elképzelések szerint összeköttetést jelenteni Horvátország és Magyar- ország között úgy, hogy Budapesttől autópályán lehessen leutazni egészen az Adriai tengerig. Horvátországban az idén az út átadásra került, nálunk még folynak az építkezések. Az építkezést lassítja a Zamárdi és Balatonszárszó között megépülő Köröshegyi völgyhíd, mely több mint nyolcvan méter magasan lesz, és a hossza 1872 méter. Közép-Európa leghosszabb betonpillérre épülő hídja lesz, melynek már elkészült az utolsó két pillére. Sajnos a tervekhez képest az átadás itt is csúszni fog, melyre jövőre kerül sor. A csúszás oka, hogy a híd két végét 51-51 méterrel meg kellett hosszabbítani a terepviszonyok miatt. Ha viszont elkészül, akkor már csak egy nyolcvan kilométeres szakasz van hátra, melyen jelenleg is dolgoznak. Ez a szakasz Balaton- szentgyörgyöt Nagykanizsával köti össze. Amikor kész lesz, és ez már jövőre várható, akkor autópályán lehet majd elérni a horvát határt. Ezzel együtt 2007-ben öt különböző helyen terveznek autópályát átadni, és ezzel elkészül hazánkban tervezett autópályák „gerince”. Sőt, az is mondható, hogy egy látványos építkezés befejeződik.

Az már más kérdés, amit már írásom elején is felvetettem, hogy ezen építkezések nagyon drágák, és „körüllengik” mindenféle pénzügyi szabálytalanságok. Csak egyet említenék ezek közül. Több ismert útépítő cég karterbe tömörült áraiknak kialakításánál. Ugyancsak kartergyanús volt a pályázatuk, mint egy leosztva maguk között a munkát. Azt is hallani gyakorta, hogy a pályázaton „kialkudott” munkadíjba, már beleszámították a pártok felé visszaosztandó pénzeket. Beszélik, hogy az MSZP, vagy az SZDSZ, választási kampányában felhasznált feketepénzek innét is származhatnak.

Mind erre nyilván nincs bizonyíték, ha csak az egymásra szórt vádak nem azok.

Egy biztos, nagyon pazarló módon folynak az építkezések, és a megrendelések pályázaton való elnyerése a pártokhoz közeli holdudvart gazdagítja. Ismerve a hazai viszonyokat, a különböző szóbeszédek valószínű, hogy nem légből kapottak. Erre bizonyíték Medgyessy Péter, akit „megpuccsoltak” és első keserűségében őszinte talált lenni, és szomorúan jegyezte meg a liberálisoknak korrupcióit, mely nyílván nem kímélte az autópálya építést sem. Ezzel együtt is, azt kell mondanom, hogy a lemaradás tőlünk nyugatra hatalmas volt. Ez a lemaradás mára már ha nincs is eltűnőben, szemmel láthatóan csökkent.

Stíós Géza

MARTON ÁRON

megemlékezés Erdély püspökéről.

Az Ember akiről szólani szeretnénk : MÁRTON ÁRON, 1896 augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson, Székelyföldön, Erdély szívében. Erdélyben ritkán volt könnyű az élet és Márton Áron az erdélyi történelem szinte legnehezebb évtizedeiben, 1938-tól 1980-ban

bekövetkezett haláláig, 42 éven át, volt Erdély püspöke. 6 évet szenvedett el a kommunista Románia legnehezebb börtöneiben és 11 évig élt szigorú házifogsában. Püspöki jelmondatának megfelelően, egész életében keményen dolgozott. Jelmondata "Non recuso laborem" - nem utasítom el a munkát -, szerényen, székelyesen fejezi ki álláspontját a munkával szemben. Nem hogy "nem utasította el" hanem kereste a munkát. Okosan, művelten, bátran dolgozott erdélyi népéért. Nem dicsekedett eredményeivel és nem sajnáltatta magát öntudatos alázattal elviselt szenvedései miatt. Börtöneiből való szabadulása után, 1971 -ben Rómába látogathatott, ahol a püspöki szinóduson beszédet mondott. A jelenlevők várták, hogy majd beszámol szenvedéseiről, hiszen mind tudták, hogy . . . "mennyit szenvedett, hogy senki sincs a jelenlevők között, akit annyi üldöztetés ért volna, mint a most beszélő romániai főpapot. Figyelik, hogy mit mond majd el szenvedéseiről, kínzatásairól... És Áron odamegy a mikrofonokhoz, kiáll az elé az egyházi hierarchia elé, amiért hajlandó volt vállalni akár a halált is. .. Röviden szók Önmagáról semmit sem mond. S elhangzik - MÁRTON ÁRON , erdélyi püspök - szájából egy mondat, amihez hasonlóra Aquinói SZT. TAMÁS óta nem volt példa: "Proprium autem Hierarchiáé officium est, ubicumque iustitia vei dignitas et iura fundamentalia