Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 október personae humanae aggredientur, vocem suam extollere". (A hierarchia feladata, hogy szavát fel­emelje, amikor az igazságot , vagy az emberi sze­mélyiség méltóságát és alapvető jogait támadás éri.)" (Idézet Domokos Pál Péter "Rendületlenül" 205 o.) Megkíséreljük azt, hogy röviden ismertessük Márton Áron eseményekben gazdag életét. Csíkországi föld­műves család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Otthon tanult meg imádkozni, mint min­den más gyerek, és úgy nőtt fel mint a többi kicsi székely. Mint kisiskolás tehetségesnek bizonyult. Ösztöndíjasként került a csíksomlyói katolikus gim­náziumba. Mikor a gimnáziumot áthelyezték Csíksze­redába, odajárt be a Vl-ik osztály elvégzéséig. Kö­zépiskolai tanulmányait a gyulafehérvári kis- szemináriumban fejezte be. A szünidőkben, mint minden falusi diák, otthon dolgozott a földeken, szüleivel és testvéreivel együtt. Az első világháborút önkéntesként kezdte és tartalékos tisztként szerelt le. Rövid ideig Brassóban dolgozott. 1920-ban "megkap­ta a hívást", elhatározta, hogy papként fogja szolgálni népét. Ősszel megkezdte tanulmányait a gyulafehér­vári teológiai szemináriumban. Nagy hatással volt rá a nagyszerű tanári kar és a történelmi környezet, kü­lönösen pedig a Batthyáneum, a Batthyáni Ignácz püspök által a XVIII-ik század végén alapított híres könyvtár. 1924-július 6-ikán szentelte pappá gr.Maj- láth Gusztáv Károly püspök. Az ezt követő vasárna­pon tartotta meg első szentmiséjét szülőfalujában, Csíkszentdomokoson. Először Gyergyóditróban káp- lánkodik, majd Gyergyószentmiklósra onnan pedig Marosvásárhelyre kerül. Feltűnik kitűnő szónoki képességével, vonzó egyéniségével. Már ekkor más- vallásuak is hallgatják beszédeit. Rövidesen áthe­lyezik Vöröstoronyba és egyúttal megbízást kap a nagyszebeni Teréziánum tanulmányi felügyeletével. Ekkor találkozik először a román orthodoxia magyar- ellenes megnyilvánulásaival. Megfogalmazódik ben­ne a gondolat, hogy az Erdélyben élők három nyelvet kellene, hogy beszéljenek: a magyart, a németet és a románt. Majláth püspök felfigyel a tehetséges fiatal plébánosra és Gyulafehérvárra rendeli, először könyv­tárosnak majd püspöki titkárnak. Itt alkalma nyílik betekintést nyerni az egyházvezetés ügyeibe. Tökéle­tesíti román és német nyelvtudását. Márton Áron következő állomása Kolozsvár. Mielőtt működését az egyetemi városban megkezdte volna, Majláth püspök 1931 november 2-án Rómában bemutatta fiatal papját a Pápának, aki áldását adta Márton Áron el­jövendő ifjúság-nevelői munkájára. Még abban az évben elismert főiskolai vezető, prézes lesz belőle. Az egyetemi ifjúság kedvelt tanácsadója, az egyetemi (piarista) templom közkedvelt szónoka a fiatal pap. Az egyetemisták közötti világnézeti vitákban biztos irányt ad a katolikus szellem meghonosodása felé. A kommunistákkal is beszélget, megmagyarázza nekik, hogy a szociális problémákat az egyházi tanítások keretén belül meg lehet oldani. Sok meghívásnak tesz eleget, utazik és missziókat tart. Beszédeit nagy tö­megek, nem csak katolikusok hallgatják. "Kemény igazságokat megmondó profétá" -nak nevezik. Ilyen nagy igazság volt a lányok számára 1934-ben mon­dott beszéde, ahol kihangsúlyozta, hogy "Erdélyt nem a magyar hadsereg vesztette el és nem a román hadsereg hódította meg. Hanem meghódí­tották a román anyák, akik szültek, szültek és szültek. És élesztették a magyar anyák, akik nem szültek.'' Lapot szervez, cikkeket, tanulmányokat ír, népnevelői munkát végez. Nem kis munkát jelentett számára a kissebbségi sorban tengődő erdélyi ma­gyarság jogaiért kiállni. Szembe kellett nézzen a román ultranacionalista, soviniszta csoportokkal, me­lyek mind az orthodox papság mind pedig a román intelligencia támogatását élvezték. Mindenkivel tu­dott tárgyalni, de soha semmiben sem engedett, ami az emberi jogokat illeti. Az emberek hallgattak rá és ellenségei tartottak tőle. Nem félt kimondani az igazságot, melynek erejében rendületlenü hitt. 1936-ban átveszi a kolozsvári plébánia anyagi ügyeit. A sok építkezés miatt, melyek még a háború előtt kezdődtek, valamint a kellő erőskezű ellenőrzés híján a plébánia el volt adósodva. Dr Hirschler József, aki több évtizeden át volt Kolozsvár plébánosa, kölcsön pénzen megépíttette a sétatéri bérpalotákat, a kolozsváriak által jólismert Státus-házakat. Még mielőtt a kölcsönöket törlesz­tette volna, megépítette Kolozsvárnak az egyetem utáni legnagyobb leány-tanintézetét, a Mariánumot. Ehhez még több kölcsönt vett fel. A törlesztésekre szánt összegek, melyeket bankban helyezett el, az 1930-as években semmivé váltak. Az adóságok vala­mint a pénzügyi hatóságok rosszindulata kilátástalan­ná tették a helyzetet. Ezek következtében a kolozsvári Szent Mihály- plébánia anyagi helyzete válságba került. Márton Áron ebben a válságos helyzetben kapta meg a megbízatást, hogy helyettes plébánosként hozza rendbe a kolozsvári plébánia anyagi helyzetét. Megbízható szakemberekkel vette magát körül. A nem megfelelő vagy éppen enyveskezű személyeket eltávolítottá. Erős kézzel helyreállította a plébánia anyagi mérlegét. (Folytatjuk)--A Dévai Szent Ferenc Alapítvány és annak vezetője, Böjté Csaba ferences szerzetes felvállalta a hátrányos helyzetű gyermekek pártfogását. Az 1992. évi első lépé­sek óta mára több mint 30 napközi otthonban 700-nál több gyermek kap meleg ételt, gondoskodást, szeretetet. Dévától Szárhegyig, Petrozsénytől Nagyszalontáig 12 otthonuk van, ide kell számítani a kolozsvári egyetemis­taotthont, illetve az árkosi anyaotthont is. Minden me­gyében próbálnak legalább egy otthont kialakítani, hogy a magyar származású árva és nehéz sorsú gyermekek anyanyelvű gyerekvédelmi központokban tanulhassa­nak. /Hargita Népe, Csíkszereda./

Next

/
Thumbnails
Contents