Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 október még jóvátételként sem elvinni.) — Hasonlóan fosztották ki például az V. kér.,. Gróf Teleki Pál út 23.-ban levő Pénzintézeti Központot is, melyről a február 1 .-én felvett jegyzőkönyv 4. pontja szószerint a következőket mondja: „1945 január 19. napján a Pénzintézeti Központnál orosz katonai bizottság jelent meg, amely az Orosz Katonai Parancsnokság rendelkezésére hivatkozva a trezorok kulcsát magához vette és 1945 január 22,-étől 28.-ig terjedő időben mintegy 10 000 pengő kivételével az intézet egész, kereken 3 500 000 pengőt kitevő készpénzkészletet, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által az intézetnél elhelyezett 20 000 000 pengő bankjegy mennyiséget, továbbá az intézet trezorjában őrzött arany- és valutakészletet, valamint a trezorban őrzött saját és idegen értékpapírállományt, úgyszintén a külföldi pénznemre szóló váltókat lefoglalta és elszállította.” Ez is ékesen bizonyítja, hogy mint hadizsákmányt és nem mint a jóvátétel részét, a Szovjet Hadsereg egy nagy nemzeti bank egész vagyonát elkobozhatta. A városok és falvak férfi lakosságának állandó réme volt a Sz.U.-ba való deportálás. Ha ugyanis egy hadifogolyszállítmány létszámában szerencsés szökések révény hiány keletkezett, a szovjet katonák a környék civiljeit fogdosták össze és kényszerítették marhavagonokba, hogy pótolják a hiányzó létszámot. - 1945 elején, szovjet katonai (KGB) utasításra a Tiszántúlról és a Duna-Tisza közéről a német nevűeket szedték össze és hurcolták el a Gulág lágereibe, akiknek túlnyomó többsége soha nem vallotta magát német anyanyelvűnek és ezzel német származásúnak. Ilyen alapon több, mint 70 ezren lettek a Sz.U.-ba deportálva, 16 éven felüli nők és férfiak egyaránt. - A hazánkból kényszermunkára elhurcolt civil lakosság ossz létszáma több százezerre tehető, akiknek 30- 40 %-a onnan soha többé nem tért vissza. Történelmünk során volt részünk idegen megszállásban évszázadokig, de ehhez csak Dzsingiz kán hadainak ázsiai vadsága és pusztítása volt hasonlítható a 13. században. — A cenzúrázott hazai sajtó persze a megszállás rémségeiről egy szót sem írhatott, sőt mi több, a Sz.U.-t, a Vörös Hadsereget és a szovjet katonát mint felszabadítót kellett ünnepelni és dicsőíteni. Ilyen hazug képmutatást sem a tatárok, sem a törökök, vagy az oszrákok soha nem követeltek tőlünk és semmi nem volt ennél megalázóbb! A történteket azonban Svájc budapesti követsége jelentéseiben közölte a külügyminisztériumával és az 1945 májusában, egy közleményben ismertette a világgal. Cso- dálkozhatunk-e azon, hogy az otóber 23.-án spontán született jelszavak közül a „Ruszkik haza!” volt a leggyakrabban hallható és feliratokon látható? A megszállók primitív brutalitása és a megszállt országok oly nyilvánvalóan magasabb kultúrája és életnívója váltotta ki azt a magyar- és általános európai véleményt, hogy a háború végén Sztálin két súlyos hibát követett el: egyik, hogy katonáit megmutatta Európának, a másik, hogy katonáinak megmutatta Európát. (Folytatjuk) —Meghitt és örömteli esemény színhelye volt a helyi református templom, ahol a komáromi Selye János Egyetem Teológiai Karának végzős hallgatói, továbbá a jogelődnek számító Kálvin János Teológiai Akadémia korábbi végzősei vehették át a tanulmányaik sikeres befejezését tanúsító okleveleiket. A hazai, több mint hetven frissdiplomáson kívül szlovéniai, kárpátaljai és erdélyi fiatalok is felsorakoztak, akik éltek azzal a lehetőséggel, hogy az itteni felsőoktatási intézményben az anyanyelvükön tanulhatnak. A végzősöket Albert Sándor rektor köszöntötte. Az ünnepi istentiszteletet Erdélyi Géza püspök mutatta be, aki igét is hirdetett. A hála szavait Lévay Attila csicsói és Czinke Zsolt bátorkeszi lelkipásztor tolmácsolta. Ők egykor elsők-ként kezdték meg tanulmányaikat a néhai Kálvin János Teológiai Akadémián. Az ünnepség résztvevői emléktáblát helyeztek el a kibocsátó oktatási intézmény falán. /Csallóköz, Dunaszerdahely./ A gyanú árnyékában AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉS IDEHAZA Az elmúlt tizenöt év talán leglátványosabb és legköltségesebb építése az új autópályák voltak és vannak. Ez akkor is igaz, ha ugyancsak az elmúlt tizenöt év legtöbbet emlegetett beruházása, mely azt is jelenti, hogy a kormányon lévő, vagy ellenzékben politizáló pártok, itt tudják egymást legjobban lejáratni. A nagy egymásra mutogatás lényege, hogy a másik, amikor hatalmon van, éppen mennyit nyúl le, hogyan lehet korrumpálni, az erre fordított beruházási pénzekből. Nehéz ebben igazságot tenni, az viszont tény, hogy a jelenlegi koalíció, éppen a duplájáért épít autópályát, mint déli szomszédunk Horvátország. Most mégsem az anyagiakról és a vádaskodásról szándékozom írni. Helyette felsorolom, hogy jelenleg hol folyik építkezés, mennyi valósult meg az elképzelésekből, és mikorra várható az átadás. Ebben az évben az M3 5-ös Görbeháza-Debrecen közötti autópályát tervezik az idén átadni. Ezzel a cívisváros korszerű összeköttetést kap a fővárossal. Görbeházánál az út elágazik és a másik ága Nyíregyháza felé, épül. Ezt a szakaszt valószínű, hogy jövőre adják át. Ezzel a Dunától keletre a százezernél nagyobb települések autópályával lesznek összekötve a főváros felé. A következő nagy útépítés Budapesten és vonzáskörzetében folyik. Itt az MO-s autóút építése folytatódik, mely ha egyszer bezárul, körgyűrűként veszi körül a fővárost. Sajnos ettől még időben és távolságban na