Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
2006 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 nál, a Corvin közben harcoló magyar testvéreinket Gerő Ernő csőcseléknek nevezte, sőt a rádió október 24-én azt mondta be: Budapest egyes pontjain fegyveres fosztogató bandák garázdálkodnak. Néhány nappal később már a rádió azt olvasta be: Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhoszszon. Aztán jött a megtorlás és az „ellenforradalom” meghatározás. Majd a Kádár-rendszer kimúlása felé már „októberi sajnálatos eseményekről” beszélt a hatalom. A kommunisták mai, szociáldemokrata mezben regnáló milliomos kapitalista vezetői, ismét csőcselékről, fosztogató bandákról beszélnek és sajnálatos szeptemberi eseményeket emlegetnek, de lövetni nem mernek, csak vízágyúkat és gázbombákat használnak. Arról nem beszélnek, hogy egy valódi demokráciában egyetlen percig sem maradhatna hatalmon olyan politikai elit, melynek miniszterelnöke azzal dicsekszik, hogy éveken át hazudtak, a mostani választásokat is tudatos ferdítésekkel és hazugsággal nyerték meg és hazájukat „kurva” országnak titulálják. Veregetik saját mellüket, hogy ők milyen őszinték és a politikában mások is hazudnak. Mindenki felelős a történtekért, a nép mert az utcára megy, csak azok nem, akik hazugsággal, bitorolják a hatalmat és teletömték a zsebüket. Békéről meg nyugalomról beszélnek, meg arról, hogy áldozatot kell hozni, de hogy ők miről mondanának le, milyen áldozatot fognak hozni, arról egy szót sem mondanak. A békés tüntetőket kinevetik, majdcsak belefáradnak. Szerintük mindenkit a hataloméhség vezet, pedig csak elege van a népnek a hazugságokból, Ígéretekből, a kifosztásból. Őket pedig nemcsak a hatalom megtartása, hanem a zsákmány megőrzése és gyarapítása vezérli. Erre pedi^ a nép azt mondja az egész országban: ELÉG VOLT! Nem hozunk azért áldozatokat, hogy ők továbbra is a hatalomban maradjanak. A Magyarok Istene segítse népünk küzdelmét a megtisztulásért. Barátaimnak küldöm ezeket a gondolatokat Kedves Testvérek! Döbbenten hallgatok és nem írok beszámolókat életünkről, a gyerekeinkről. Úgy érzem, hogy kis sikereinkről, mindennapi győzelmeinkről, az új gyerekek befogadásáról, mindenről hallgatnom kell most, mikor Magyarországon ilyen komoly morális válság van. Hallgatok, mert meglep az a mérhetetlen cinizmus ami a magyar kormány első emberéből árad. Azt még tapasztaltam, hogy a puskázáson fogott gyerek, próbálja az egész osztályt befeketíteni, csak hogy ő ne kapjon rossz jegyet, "más is puskázik". Olyant is láttam, hogy a helytelenül vezető sofőr, próbál kimosakodni, hogy más is hajtott gyorsabban a kelleténél, de olyant, hogy egy ilyen magas közméltóságot viselő személy azzal mosakodjon, hogy más is hazudik, tehát neki nem kell a dolgozatát visszaadnia, nem kell a hajtási igazolványát leadnia, az ország méltóságát, morális nagyságát jelképező bársonyszékből felkelnie, olyant el sem tudtam képzelni. Amennyiben a miniszterelnöknek elnézik a csalást, a hazugságot, akkor az összes csaló, puskázó diáknak joga van büntetés nélkül hazudni, akkor az utakon joga van bárkinek úgy vezetni, ahogy ő jónak látja, és sajnos akkor az embereknek joga lesz ablakokat bezúzni, rendőröket megverni, székházakat felgyújtani. A tetteiért mindenkinek felelnie kell, a puskázó diáknak, a szabálytalankodó autó vezetőnek, az ablakokat betörő fiataloknak, és legfőképpen a méltóságát elvesztő miniszterelnöknek. Tőlünk, kárpát-medencei magyaroktól a történelem sok mindent elvett, de becsületünket, tisztességünket, csak mi dobhatjuk oda. Tiszta szívvel imádkozom, hogy nemzetünk méltóságát politikusaink ne tapossák a sárba. A morális törvények mindenkit köteleznek, és ez alól nincs kivétel, erre neveljük a gyermekeinket a templomainkban, iskoláinkban. Mindannyian azt szeretnénk, ha egy olyan kárpát-medencei magyar közösségbe nőnének fel, ahol felemelt fővel, büszkén mondhatnák, hogy ők becsületes, tisztességes magyar emberek. Hiszem, hogy sok-sok diák becsületesen készül az órákra. Hiszem, hogy sok-sok autóvezető betartja a szabályokat, és azt is hiszem, hogy lehet becsületesen tisztességesen vezetni egy országot, közméltóságot viselni, ezt Szent István, Szent László és utánuk még nagyon sokan bebizonyították. Hiszem, hogy a tanárnak joga van a csalót megbüntetni, a rendőrnek joga van a szabálytalanul vezetők hajtási engedélyét bevonni, és azt is hiszem, hogy egy népnek joga van a hazugságával büszkén kérkedő elöljáróitól a bizalmat megvonni. Szeretném ezt a hitemet nyugodt szívvel tovább adni a szeretettel hozzám bújó, tiszta szívű gyermekeinknek. Kisebb testvéri szeretettel imádkozom népem lelki megújulásáért. /dévaigyerekek, hu/ Csaba t.-