Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-06-01 / 6. szám

24

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2006 június

hangsúlyozta ünnepi beszédében Szentpéteri Bertalan ungvári magyar konzul. Papp Endréné, Tiszarád polgármester asszonya szerint már igazi testvérnek érzik magukat Kárpátalján. Ékes példája az együttműködésnek, hogy a magyarországi vendégek nem érkeztek üres kézzel: a ti- szarádi önkormányzat öt számítógépet adományozott a kí- gyósi községi tanácsnak. Emellett gyűjtést szerveztek a Tiszarád környéki települések könyvtáraiban, amelynek eredményeként 300 könyvet kapott ajándékba a kígyósi könyvtár, illetve az általános iskola. A 2005. évi sikeres közös európai uniós pályázat eredményeként pedig egy korszerű televízióval, valamint DVD-lejátszóval gazdagodott a kígyósi közösség, amelyeket szintén az ünnepségen adtak át a vendégek. (Kárpátalja/Beregszász).

—Budapesten, a Magyarok Házában Búcs község nevében Szigeti János polgármester vehette át az idei Esterházy-emlékérmet, Nagy János szobrászművész alkotását. Az Esterházy János Emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség a felvidéki magyarság megerősítéséért és a gróf Esterházy János szellemi örökségének szolgálatában folytatott tevékenység elismeréséül immár 15 éve adományozza ezt a díjat, amelyet azonban most első ízben érdemelt ki egy település. Az idei év másik díjazottja a kassai Thália Színház volt. "Nagy megtiszteltetés ez a díj egy faluközösség számára" — mondta a polgármester. "A hangosbemondón keresztül köszönetét is mondtam érte mindenkinek, aki hozzájárult kiérdemléséhez. Egyben meginvitáltam községünk valamennyi polgárát, hogy jöjjön el a községházára, és tekintse meg ezt a valóban értékes kitüntetést. Mert ez a dij mindannyiunké." A díj odaítéléséhez minden bizonnyal hozzájárult az a tény, hogy 2005 májusában a felvidéki települések között elsőként Búcson állítottak köztéri szobrot Esterházy Jánosnak. (Új Szó /Pozsony).

—A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében idén is megrendezték a Kazinczy Szépkiejtési Versenyt. Erre azok a diákok neveznek be, akik fontos feladatuknak tekintik az anyanyelv művelését, s felvállalták a szép magyar szó őrzését, óvását és ápolását. Az elő- és középdöntők után 27 versenyző jutott tovább a megyei döntőbe, amelynek ezúttal is a Nagydobronyi Középiskola adott otthont. "Az anyanyelv a szeretet legszorosabb kapcsa, még azon népek számára is, kiknek nemzete darabokra szaggattatott"— ez a Kazinczy-idézet foglalja leginkább össze a verseny lényegét és üzenetét. A megye különböző vidékeiről érkezett diákokat és tanáraikat Katonáné Mironova Berta magyar-tanár köszöntötte, majd az iskola tanulói zenés-irodalmi összeállítással kedveskedtek a vendégeknek. /Kárpátinfo (Beregszász)./

—A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének várdaróci alapszervezete és a nemrégiben alakult Várdaróc Kultúregyesület szervezésében március 11-én este ünnepi megemlékezésre került sor a falu kultúrotthoná- nak nagytermében. A rendkívül rövid idő alatt összehozott műsor jól sikerült, tartalmas volt. A megemlékezés sikeréhez hozzájárult az Alfalusi Vegyes Kar, a csúzái HMDK Csárdás Ifjúsági Kultúregyesületének népi tánccsoportja, a helybéli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület táncosai és a laskói általános iskola diákjai is. A nagyszámú közönség ékes bizonyítéka annak, hogy a várdaróciak (is) igénylik az ilyen jellegű összejöveteleket, hiszen évek óta nem volt hasonló rendezvény a faluban, ezért a HMDK ottani alapszervezete és a Várdaróc Kultúregyesület úgy döntött, hogy ha szerény körülmények között is, de a magyarság minden jelentős nemzeti ünnepéről méltóképpen megemlékeznek a jövőben is. A rendezvényen részt vett Pasza Árpád és Jankovics Róbert, a HMDK országos szervezetének elnöke, illetve titkára, valamint Kriják Krisztina, az Eszék-Baranya megyei Magyar Kisebbségi Önkormányzat elnöke is. /Új Magyar Képes Újság (Eszék)./

—Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós március 26-án töltötte be nyolcvanadik életévét. Foglalkoztatja a válaszúti kúriában létrehozott szórvány iskolaközpont helyzete. Négy éve folyik az építkezés, befejezéséhez még mintegy 30 millió forintra lenne szükség. Kallós kifejtette, a magyar néprajzi kutatás nagyon jól áll, mind népzenei, mind pedig tánc-, vagy bármilyen más etnográfiai szempontból. Az általa gyűjtött anyag a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van. Kallós szerint a magyar népzenében az élet minden mozzanatára található példa. Világszerte tapasztalható egyfajta visszafordulás a népzene, a népi kultúra felé. A magyar táncház-mozgalom átlépte Magyarország, de Európa határait is. Kallós legnagyobb eredményének szellemi szempontból a népzenei gyűjtést, tárgyi szempontból pedig a néprajzi gyűjtését tartja. Válaszúton levő gyűjteményét most veszik számba, hét szobában fogják elhelyezni. Kallós Zoltán 1946-ban tanítói oklevelet szerzett, bekerült a Zeneakadémiára is, ahonnan 1950-ben kizárták, mivel szülei kuláklistára kerültek, apját hat hónapi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1951 és 1955 között a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, elvégzése után a moldvai csángók közt, Lészpeden, majd a Gyi- mes völgyében tanított. 1958-ban koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték, szabadulása után, 1959-től faipari vállalati dolgozó lett. A tevékenységét összegző publikációk sorát az 1969-ben megjelent "Balladák könyve" nyitotta meg, amely nagy szakmai és közönségsikert aratott. Fáradhatatlan gyűjtőmunkája során 15 ezer dallamot jegyzett le, s 26 kazettát adott ki, amelyből nyolc balladákat tartalmaz. Neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi táncház-mozgalom életre hívásával és folyamatos gondozásával is. Több hivatalos elismerést - többek között 1990-ben Életfa-, 1993-ban Magyar Művészetért-, 1996-ban Kossuth-, 2000-ben Magyar Örökség-díjat - is kapott, 2001-ben Corvin-lánccal jutalmazták. 1992-ben a szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amelyre felajánlotta összvagyonát. (Háromszék /Sepsiszentgyörgy).

KÉRJÜK, TERJESSZE LAPUNKAT!