Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
2006 június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.-Idén január 15-étől február 15-éig írathatták be a szülők iskolaéretté cseperedett gyermekeiket az általuk legmegfelelőbbnek tartott alapiskolába. Az országos, regionális és helyi nemzetiségi sajtó az anyanyelven történő oktatás fontosságának tudatában igyekezett messzemenően hangot adni a magyar iskolák hívó szavának. A "felelet" azóta már alapvető vonatkozásaiban ismert. A Dunaszerdahelyi járásban - ahol köztudottan legmagasabb a magyar nemzetiségű lakosság részaránya - mintegy 1.200 majdani elsős neve került rá a beíratási listákra, s közülük 830-an feltehetően magyar oktatási nyelvű tanoda padjait fogják koptatni szeptembertől. Azért feltehetően, mert ezek a számok - még ha csekély mértékben is - iskolakezdésig változhatnak. Olyan esetek is előfordultak ugyanis, hogy némely szülő a végső döntést későbbre halasztva magyar és szlovák alapiskolába is beíratta gyermekét. A járás településeit tekintve a legtöbb beíratott elsőssel, szám szerint 287-tel érthetően az öt alapiskolát fenntartó Dunaszerdahely rendelkezik. Mint Nagy Éva, a városi hivatal iskolaügyi osztály- vezetője elmondta, közülük 198 gyermeket írattak magyar iskolába, ami 31-gyei több a tavalyi hasonló adatnál, a szlovák iskolába íratott 89 pedig 13-mal több. "Ez a növekedés persze csak a remélt lassú stabilizálódáshoz visz közelebb bennünket. A város alapiskoláinak tanulói létszáma sajnos tovább fog csökkenni, hiszen június végén ezekből az iskolákból összesen 352 végzős kilencedikes távozik majd" — árnyalta a helyzetet az osztályvezető. A város magyar iskolái közül például a Vámbéry Alapiskolába a tavalyi 31-gyel szemben 54 gyermeket írattak be. Fibi Sándor iskolaigazgató szerint a szülők egyre inkább felismerik a minőségi munkát, s ez már a mostani beíratásoknál is megmutatkozott. (Csallóköz / Dunaszerdahely).-Természeti adottságai miatt Kárpátalja méltán lehetne turistaparadicsom. Ahhoz azonban, hogy az érdeklődők ide látogassanak, kevés maga a táj szépsége. A látnivaló mellett szükség van megfelelő szálláshelyekre, programokra s nem utolsósorban szakképzett vendéglátókra. Ebből indultak ki a kezdeményezők, amikor elhatározták, hogy fellendítik a falusi turizmust a térségben. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma között aláírt együttműködési szerződés keretében falusi vendéglátók képzését is tervbe vették. Az UMDSZ országos gazdasági szakbizottsága (Turóczi István) és a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ (Dupka György) közös pályázatának köszönhetően immár másodízben került sor falusi turizmusban részt vevő vendéglátók képzésére Kárpátalján. "Az EU házhoz, jön" program keretében az első tanfolyamot a Felső-Tisza- vidéken, Visken szervezték, a másodiknak pedig a bereg- vidéki Csetfalva adott otthont. Nagy György polgármester nem véletlenül kérte, hogy községük legyen a képzés következő helyszíne, hiszen a Tísza-parti településen sokan foglalkoznak falusi vendégfogadással. Arról nem is beszélve, hogy tíz évvel ezelőtt épp egy csetfalvai rendezvényen fogalmazódott meg a közös szándék, miszerint tenni kell a kárpátaljai turizmus népszerűsítéséért. A többhónapos tanfolyamon dr. Hanusz Árpád, a Nyíregyházi Főiskola tanárának koordinálásával belföldi és magyarországi szakemberek vértezték fel a hallgatókat a falusi turizmus szakmai ismereteivel. A résztvevők február 24-én vizsgáztak. (Ukrajnai Magyar Krónika /Beregszász).-A nemzeti ünnep emelkedett hangulatában avatták fel március 14-én Szilágynagyfalu legújabb büszkeségét: Arany János mellszobrát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását Magyarországról érkezett vendégek, meghívottak mellett a helyi és megyei önkormányzat, prefektúra, illetve az RMDSZ országos, megyei és helyi szervezetének képviselői is jelen voltak. Megjelent Cseh Áron kolozsvári fökonzul és Markó Béla RMDSZ-elnök is. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő az emlékjelek állításának jelentőségéről szólt. "Arany János a mi lelkűnkből lelkedzett költő, magyarságunk egyik leghívebb kifejezője" — mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Andrei Todea Szilágy megyei prefektus beszédében a kultúra egyetemességéről szólt, végül magyar nyelven is köszöntötte a jelenlévőket március 15-e alkalmából. (Szabadság /Kolozsvár).-A marosvásárhelyi Székely Színház megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett gálaesten az éltesebbek emlékeztek, nosztalgiáztak is akár, a fiatalok pedig belekóstolhattak - legalább ízelítőként -, hogy milyen volt akkor, amikor még igazán híres volt a marosvásárhelyi színjátszás, amikor örökkön tartó legenda alapjait vetették meg lelkes rajongók és szakemberek. Székely Színliáz —így hívták egykoron, hatvan évvel ezelőtt a Kultúrpalota nagytermében évtizedekig játszó, csupa nagy névvel megáldott társaságot, amely hosszú vándorútjának már régen a végéhez ért. Nevétől megfosztották, más nemzetiségű tagozatot csaptak melléje, majd új, modem, szép, de a Kultúrpalota patinájától mentes épületbe "száműzték" a hetvenes évek elején. Társulatából azonban maradtak. Sokan elmentek ugyan, de akik mégis itt folytatták, azon voltak, hogy megmentsék a nagy előd szellemiségét, presztízsét - és amennyire akkoriban lehetett - megőrizzék szellemi menedék státusát. Hatvan év telt el az 1946-os alapítás óta, amikor Vásárhelyen még bombatölcsérek éktelenkedtek a sáros Dózsa György utcán, és ebben a hatvan évben összesűrítve tombolt, cenzúrázott, kigúnyoltatott és mindenhatóságától néhány óra erejéig megfosztatott egy egész vészteljes, letűnt korszak. A hatvan évre három napig emlékezett Vásárhely és vendégserege. (Erdélyi Riport/Nagy- várad)-Szép példáját volt a magyar-magyar kapcsolattartásnak, amikor Kígyós és társközsége, Tiszarád közös megemlékezést tartott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulója alkalmából a Kígyósi Általános Iskolában. Az egymásrautaltság fontosságát, a közös tcnniakarást
