Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
2006 június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 rombolják azokat. Minden áron el akarták, és amig nem érik el egy európai nemzet színvonalát, addig el fogják akarni tüntetni még az emlékünket is Erdélyben. * Talán kevesen tudják azt, hogy Románia, csak a XIX. század második felétől létezik mint önálló állam. 1866-ban, nem tudni, hogy "népszavazással"-e (ahogy a hivatalos román történelem tanítja) vagy pedig saját, személyes, nemzetközi érdeküket szemmel tartó üzletemberek közvetítésével történt-e az, hogy Karl Eitel Friedrich von Hohenzollern-Sigma- ringen tönkrement porosz herceg elvállalta az akkoriban egyesült moldovai és oláhországi vajdaságok fölötti hercegséget. Ez a porosz herceg Első Károly (Carol I) néven, 1881-ben "Román Királlyá" koronáztatta magát. Ekkor került fel Európa politikai térképére, az egyesült moldovai és oláh vajdaságok helyére a Román Állam, a Román Királyság. I Ká- rolynak, aki 1914-ben bekövetkezett haláláig uralkodott, sok nehézsége volt a többnyire primitiv, paraszti ország kormányzásával. 1907-ban kitört a híres vagyont, birtokot, gazdaságot pusztító román parasztlázadás, mely mintegy 10.000 ember életébe került. I Károly halála után unkoöccse, I Ferdinánd lépett Románia trónjára. Nyugat előtt nagy tekintélyt szerzett magának és Romániának. Tette ezt azzal, hogy leverte Kún Béla kommunista forradalmát (és hadserege, csak úgy mellékesen, mindent ellopott, amit tudott Magyarországról). Nagyobb jelentősége, döntő szerepe volt azonban annak, hogy jól nősült. Feleségül vette az angliai Viktória Királynő egyik unokáját, Marie hercegnőt. Kitűnő nevelésének köszönhetően, Mária királyné döntő szerepet játszott a TRIANONI szerződésmegkötésében, mely Románia számára soha sem remélt előnyökkel zárult. Egyes szemtanuk vallomása szerint, a tapasztalatlan román diplomáciai karban "Mária kiráyné volt az egyetlen férfi". * Attól a pillanattól kezdve, hogy Erdély a Román Királyság ölébe hullott, megkezdődött az emlékművek ostroma.-1919 május 7-én ledöntik a kolozsvári Széchenyi téren levő kút felett álló Széchenyi szobrot.- 1919 május 13-án, Marosvásárhelyen ledöntik Petőfi Sándor szobrát.- 1920 augusztus 18-án, Nagyszalontán, Kossuth Lajos szobrát döntik le.- 1921 március elsején a kolozsvári városi tanács levéteti Mátyás Király szülőházáról a bronz emléktáblát.- Néhány év múlva, a Vaskapun levő Széchenyi emléktáblát veszik le. - Ugyanakkor, az 1848-as forradalom emlékszobrát döntik le Máramaros Szigeten.- 1923-ban, április 21 -é az aradi Kultúrházról mozdítják el az emléktáblákat.- Ugyanazon évben, április 24-én, a híres marosvásárhelyi Kultúrpalotának azon színes üvegablakait veszik le, amelyek Bocskai Istvánt, Bethlen Gábort, Kossuth Lajost és Deák Ferencet ábrázolják.- Július 4-én, Nagyváradon, Szent László királyunk szobrát kell menteni; főtéri helyéről a Püspökség udvarába költöztetik.- 1924 január hetedikén a nyárádszeredai Bocskai szobrot verik le.- 1925 július 2-án, minisztériumi rendeletre eltávolítják a 13 Aradi Vértanú emlékművét és Kossuth Lajos szobrát. Ugyanaz évben, augusztus 8-án Székelyudvarhelyen döntenek le egy emlékszobrot. Ekkor már alig maradt talpon Erdélyben magyar történelmi emlékmű. Rövid enyhülés és néhány évnyi lappangás után újra fellángol a román sovinizmus. Belekötnek abba az impozáns szoborcsoportba, Fadrusz János alkotásába, mely Kolozsvár főterét díszíti 1902 október 12-én történt felavatása óta. Mátyás király lenyűgöző lovasszobra áll a központban levő bástyán, körülötte pedig hű testőrei: Kinizsi Pál, Zápolyai István, Báthory István és Magyar Balázs tisztelegnek. Ez az európai jelentőségű emlékmű, melynek a csodálatosan odaillő Szent Mihály katedrális képezi a hátterét, csak úgy maradhatott meg, hogy Mátyás állítólagos román származását hangoztatták. 1932-ben azonban újabb támadások érték a szobrot. Irredenta román diákok Nicolae Jorga nacionalista történész által fogalmazott bronztáblát helyeztek el a szobor központi bástyájára: "Mindig és mindenhol győzedelemes voltál, de saját néped legyőzött amikor megkísérelted meghódítani a legyőzhetetlen Moldo- vát". (1457-ben Mátyás elvesztett egy jelentéktelen csatát a moldovai vajdaság ellen.) Később, a "le- győzhetetel Moldova" hosszú ideig török uralom alatt sínylődött. Mindegy, e tábla védelme alatt e szobor zavartalanul uralta Kolozsvár főterét. 1937-ben csak újságcikkekkel támadták Mátyást, aki "renegát módon megtagadta román származását". Csupán a feliratok váltakoztak a szobor központi bástyáján, melynek tetején a nagy király fenséges lovasszobra áll. Babérkoszorus feje még most is Kolozsvár egére rajzolódva hirdeti az igazságot és jelenlétünket. Fadrusz Jánosnak egy másik két alakos remekműve, mely Zilah városának főterét díszíti, szintén szúrta az oláhok szemét. 1936-ban egy ideig ismeretiem helyre szállították, de később visszakerült az őt megillető helyére. A szobor Wesselényi Miklóst és egy öreg, hűséges jobbágyát ábrázolja és remélhetőleg most is ott áll, Zilah városának főterén. Az 1930-as évek első kétharmada a Román Vasgárda előretörésének évei voltak. A vasgárda "Mindent a Hazáért" név alatt Románia harmadik legnagyobb politikai pártja lett. Több erdélyi városban vasgárdista lett a polgármester, egymást érték a vad, soviniszta tüntetések. 1936 szeptember 26-ika éjtszakáján kö
