Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

2006 január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG aktivisták ellen. Hadd jegyezzem meg: a jelenleg hatályos törvények szerint mindenkinek joga van szórólapot ké­szíteni és terjeszteni, ha a lap szövege nem ütközik egyéb jogszabályban. Az eset kapcsán a hatóság részéről folyik a hazudozás és a ködösítés, az itt leírtakkal kapcsolatban. Keller László neve 2002 után vált igazán ismerté. Előtte egy szürke csík volt az MSZP apparatcsíkjai között, aki lel­kes bólogatással hívta fel magára a figyelmet. A szocialis­ták már a hatalom átvételének pillanatában tudták, hogy kormányra kerülésük után egy olyan lehetőséghez jutnak, mely a párt vezetőit, a tagság egy részét, és azt a bizonyos holdudvart megfelelő gátlástalanság esetén, eldorádót jelent a közpénzek megszerzésében. A szocialisták jól tudták, bár a média 90%-át kézben tartják, gazdasági téren az „elszem- telenkedésük” egy bizonyos határ felett már nem maradhat titokban. Ennek ellensúlyozására hozták létre a Közpénzügyi ál­lamtitkárságot, Keller László vezetésével. A hivatal igazá­ból mégsem töltötte be azt a szerepet melyet neki szántak. Végül a cél az lett, hogy bemocskoljon mindenkit, aki gaz­dasági vagy politikai szerepet vállalt az Orbán-kormány- ban. Futószalagon g>'ártották a különböző koncepciós gaz­dasági pereket, de nem emlékszem egyetlen esetre sem, amikor a perek ne felmentéssel végződtek volna. Az egész hivatal költségvetése ablakon kidobott pénz volt. Volt azonban egyetlen momentum ami pozitívnak mondható, amely a Keller családot gazdagította. Az index című inter­netes újság felsorolta, hogy Keller úr „tündöklése” alatt és után a családi klánnak milyen zsíros állásokat sikerült el­csípniük. Keller lányát 2003-ban a Szerencsejáték Rt. sze­mélyügyi munkatársként alkalmazta, ennek férje a Buda­pest Airport Rt. Kontrolling osztályán fejti ki „áldásos” tevékenységét. Keller unokaöccse a Miniszterelnöki Hiva­talt boldogította, most a Magyar Fejlesztési Bank agrár­finanszírozási osztályán „leledzik”. Keller kedvese, akit ké­sőbb az „oltár elé vezetett”, először az államtitkár úr alatt/mellett dolgozott, majd személyi asszisztense lett. Nyilván ezzel még nem zárult le a sor, vannak még akik megbújnak valahol a vörösszekfu árnyékában. És még ezek után mondja a Fidesz, hogy a Szocialista Párt nem „család­centrikus”! UTOLSÓ MENEDÉKÜNK A CSALÁD Napjainkban a hagyományos társadalmi intézmények közül éppen a családot éri a legtöbb támadás. Pedig a család az, mely a legfontosabb isteni akaratot kell hogy teljesítse az emberi társadalom fenntartása ér­dekében. A család biztosítja az emberi fajnak számbeli fenn­maradását. A család keretén belül dől el az új nemzedék mi­lyensége, testi és lelki ereje, műveltsége. Á családok együttműködésének eredménye a minden­kori társadalom szellemi és anyagi színvonala. A családban fejlődik ki a nő és a férfi gyümölcsöző összeműködése, harmonikus egymás-kiegészítése, egyéniségük kiteljesedése. * A jelenleg terjesztett felfogás meg akarja változtatni a két nem, a nő és a férfi egymáshoz való természetes viszonyát, mely a valóságban, a teremtés óta megvál­toztathatatlan. Egymás kiegészítése helyett az egy­mással való versengést hirdetik. A nők feltételezett alárendeltségét szembe állítják a férfiak állítólagos uralkodó szerepével. Ezzel aztán a két nem közötti összhang helyett az egymás kárára levő ellenséges­kedés áll be. Ugyanakkor tagadják a nemek között létező kü­lönbséget. Azt állítják, hogy minden egyes személy egyforma és önmaga dönti el, hogy melyik nemhez tartozik, férfiként vagy nőként akar szerepelni a tár­sadalmi életben. Ezzel a tétellel polgárjogot kap a nemi ferdeségek mindenféle formája. Ilyen módon alapjában támadják a családot, mely nem más mint a nő és a férfi különbözőségének gyümöl­csöző kiegészítése és együttműködése Isten akarata szerint. A két nem közötti természetes kapcsolat és annak következménye is változott elbírálás alá esik nap­jainkban. Férfi és nő természetes kapcsolatának ered­ménye a gyermek, az új élet. Ennek az új életnek a létrejöttét kérdőjelezi meg a törvényerőre emelt mag­zatgyilkosság, az abortusz. A laza erkölcsöt támogató közvélemény, a csupán élvezetet nyújtó sex-uralta lég­kör, a valláserkölcsi nevelés teljes hiánya vezetett oda, hogy éretlen, felelőtlen tacskók szexuális szórakozá­sának mintegy melléktermékeként jelenik meg az új élet, a magzat. Ezt a zavaró körülményt elkerülendő, már az iskolában kioktatják a serdülőket a "safe sex" fogásaira. Fogamzásgátló szereket ajánlanak, kondo­mot (óvszert) osztogatnak. Amennyiben a természet erősebb és a lány állapotos lesz, ott van az abortusz lehetősége vagy pedig határesetekben, amire sajnos nem egy példa van, a megszületett gyermek szemétlá­dába kerül. A felelőtlen, mondhatni neveletlen tizenévesek nem jutnak el odáig, hogy partnerükben a jövendőbeli házastársukat keressék vagy felismerjék. Nincsenek erre felkészítve, hiszen minden ami körülveszi őket, a rövidlejáratú, felelősségmentes nemi élvezetet hangsú­lyozza ki, a mély érzelem, a szeretet, a szerelem, az elkötelezettség helyett. V énusz és Mars jele uralkodik, megfosztva azok érzelmi és erkölcsi vonatkozásaitól. A fiú és a lány egymás számára csupán ideiglenes élvezeti cikké degradálódik. Az iskola szerepe is gyökeresen megváltozott. Az egészségtan órák elmaradtak, valláserkölcsi oktatásról szó sem lehet az állami iskolákban. Még azt is elmulasztják az ifjú nemzedék oktatói, hogy a sokat emlegetett állatvilágból állítsanak példát neveltjeik elé: mutassák be a hangyák, méhek, mada­rak és egyes emlősök "családi" életét, fészekrakási ösztöneiket, a fiókáik táplását.

Next

/
Thumbnails
Contents