Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 január Soós Géza: HAZAI TÜKÖR Az 1956-os forradalom és szabadságharc 49. évfordulójának megünneplése már a jövőévi választások tükrében zajlott le. A pártok többsége külön-külön ünnepelt, és a hősökre való emlékezés mellett sem feledkeztek meg egymás emlegetéséről, természetesen negatív értelemben. Gyakran lehet hallani, sőt talán igény is volna rá, hogy ezen a nagyszerű ünnepen, legalább egy napra, a különböző pártok vezetői kezet nyújthatnának egymásnak, elfeledve a sérelmeket, és közösen hajtsanak fejet a hősök hantjai felett. Valóban jó lenne, csakhogy 49 év nem olyan hosszú idő. Az idősek emlékezetében még élénken élnek azok a nagyszerű napok, mint ahogy élnek a hősök és áldozatok emléke. Viszont nem lehet, mert nem szabad elfelejteni az árulókat a gyilkosokat sem. Ok is itt vannak közöttünk, és ez itt a lényeg! Az MSZMP az a párt, emelynek tagjai a forradalom leverésében döntő szerepet vállaltak, és benne voltak, sőt kompromitálódtak a megtorlásokban, a gyilkosságokban, a családok tönkretételében. Már pedig történelmi tény, hogy az MSZMP utódpártja az MSZP, mely hiába próbál elhatárolódni az elődpárttól, ha annak ideológiája, infrastruturája és tagjai sorából nőtt ki. A gyökerek a régiek, a „törzs” is ismerős, még ha a levelek évente megújulnak is, a formájuk és színük azonban a régire emlékeztet. Akkor pedig az a bizonyos kéznyújtás még sokáig várat magára. így van ez akkor is, ha Mécs Imre SZDSZ-es képviselő, akit a kádári vérbíróság halálra ítélt, és „valamilyen csoda” folytán elkerülte sorsát. Az idén, november 4-én, a forradalom vérbefolytásának napján, együtt koszorúzott Deutsch Tamás Fideszes képviselő, Dávid Ibolyával és Herényi Károllyal, az MDF frontembereivel, míg az MSZP-t Burányi Sándor képviselte. A koszorúzáson ott volt még Litván György SZDSZ-es politikus. Később néhányan csatlakoztak hozzájuk, bár többször elhangzott, hogy ezek a személyek magánemberként vettek részt a megemlékezésen. Az is elhangzott, hogy jövőre, amikor is a forradalom és szabadságharc 50. évfordulója lesz, szintén közösen fognak megemlékezni. Tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy egy ilyen közös koszorúzás szép gesztus. Mégis a legszebb gesztus az lenne, ha jövőre a kerek évforduló alkalmával, azok akik maguk vagy pártjuk, vagy pártjuk jogelődje bűnt követett el a nemzet ellen, végre megkövetnék ezt a nemzetet, ezt a hazát és csak ezután szabadna azon gondolkodni, hogy miként jöhetne létre valamilyen szinten a közös megemlékezés. Teleki Lászlónak, Wass Albertnek, vagy a magyarok ősi jelvényének a turulmadárnak nem lehet szobra Budapesten. Már csak azért sem, mivel a döntés egy maroknyi filoszemita kezében van, akik kényük kedvük szerint döntik el, hogy ki érdemli meg az utókor tiszteletét, és ki az aki nem. Például, Károlyi Mihály megérdemli, mert Károlyi „kiváló” demokrata volt. Ezt onnét lehet tudni, hogy az egyik legnagyobb magyar államférfi, gróf Tisza István meggyilkolásában könyékig benne volt. Károlyit régi gyűlölet ,Juz-> te” Tisza „Pistához”. Még fiatal korukban párbajoztak, melynek végén Tisza kardjának lapjával jól elfenekelte a „bolond grófot”. Ezt a. szégyent Károlyi soha nem tudta megbocsátani. Az őszirózsás forradalom után, mely tulajdonképpen egy cionista összeesküvés volt, Linder Béla hadügyminiszter kijelentette, hogy nem akar látni többé katonát, majd a magyar hadsereget lefegyverezte. Lindert az sem zavarta tettében, hogy mind a román királyi hadsereg, mind a cseh hadsereg ugrásra készen állt felsorakozva a magyar határon. Az, hogy ma hol húzódik Magyarország határa nagyban köszönhető ennek a félkegyelmű grófnak, és annak a vörös csőcseléknek, mely Tanácsköztársaságnak nevezte magát. Nem vitás, hogy a trianoni döntés így is úgy is megcsonkította volna az országunkat, csak annak a mértéke nem lett volna ennyire katasztrofális. Valószínű, hogy sokkal kisebb veszteség érte volna hazánkat ha nem ez a félcédulás gróf vezeti az országot 1918-ban, és nem játsza át a hatalmat a vörös gyilkosokból álló csoportnak. Ma ennek a Károlyinak ott díszeleg a szobra Budapesten a Parlament mellett, minden jóérzésű magyar ember felháborodására és provokálá- sára. A múltban többször megrongálták, vagy leöntötték vörös festékkel. Ma már kamerákkal őrzik a szobrot. Miközben idehaza a közbiztonság látványosan romlik, egyre gyakoribb, s nagy valószerűség szerint belügyminiszteri utasításra, vagy sugalmazásra, a rendőrséget politikai célokra használják fel. Ma már elég ha a miniszterelnök megjelenésekor valaki egy táblát mutat fel ahhoz, hogy őrizetbe vegyék. Nagygyűléseken a hangos bekiabálót elvezetik mondván, viselkedése megbotránykozást keilt. Magyarul, ha valaki nyilvánosan bírálja a kormány tevékenységét, munkáját, vagy valamelyik tagját, esetleg személy szerint Gyurcsány miniszterelnököt, az nyomban rendőri intézkedést von magaután. Az is gyakorlat, hogy az engedélyezett tüntetéseken, az ott megjelenteket a rendőrök igazoltatják. Az elmúlt időben többször előfordult, hogy a tüntetést bejelentő írásbeli nyilatkozatra nemleges válasz jött. Leggyakrabban arra hivatkoztak, hogy a demonstráció a közlekedést indokolatlanul akadályozza, ezért nem engedélyezik. Ez olyan esetben is ! előfordult amikor a tüntetés helyszíne a közlekedéstől el- : zárt terület volt. Ha a tüntetést mégis megtartották, a rendőrség a 80-as évekre emlékeztető brutalitással oszlatta fel. ! Ami viszont nagyon tanulságos, hogy az esetek döntő többségében, a jogorvoslást gyakorló bírósági határozat kimondta, hogy a rendőrségnek nem volt joga a tüntetést | betiltani. Tehát maga a rendőrség követett el jogsértést, persze minden következmény nélkül. A rendőrség túlkapásának talán az egyik legkézenfekvőbb bizonyítéka az ami Makón történt. A város polgármestere 90 millió állami támogatást kapott, valószínűsíthetően politikai kapcsolatait felhasználva. A makói polgármester ugyanis a Magyar Szocialista Párt oszlopos tagja. A helyi Fidesz szórólapon tájékoztatta a város közvéleményét az esetről. Pár nap múlva a szórólap készítők lakásán megjelent a rendőrség, házkutatást tartott, számítógépeket foglalt le, és eljárást indított az
