Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-05-01 / 5. szám

10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 május Chicagóban az 1960-as évek elején Eckhardt Tibor kérésére alakult először magyar republikánus csoport, amelynek vezetője a köztiszteletben álló Ju­hász József lett. Ez a lelkes csapat adta az alapját a később, a már hivatalosan bejegyzett egyesületnek, amely éppen Pásztor László szervezése révén alakult 1969 őszén, American Hungarian Republican League of Illinois - Illinoisi Amerikai Magyarok Republikánus Szövetsége néven. Az egyesület ma is működőképes, bár a vezetőség elöregedett, a fiatalok pedig nem vesznek részt a politikai munkában. Most azonban nézzük meg a könyv Pásztor László személyére vonatkozó megjegyzéseit. Miután Pásztor László életrajzi adatait nem ismertem, megkér­deztem a „vádlottat”, mi az igazság Kende állításaiban. Pásztor László saját elmondása szerint sosem volt a Nyilaskeresztes Párt tagja, 1939. szept. 1-én töltötte be a 18. életévét, ekkor lett nagykorú. Törökbálinton élt, az akkoriban svábok által lakott kisvárosban. A város­ka politikai életét a helyi „ Volksbund’ szervezete do­minálta. A keresztény magyar fiatalok közül sokan let­tek tagjai a hungarista ifjúsági szervezet helyi cso­portjának. A 17 éves fiatalember „bűne” volt, hogy nem látta előre a jövőt. Az egyetemen tagja volt a Tuml szervezetnek, majd patikusként dolgozott Török­bálinton. Innen került ki Berlinbe a magyar követségre, ahol Mecsér András követ mellett beosztottként dol­gozott. Mecsér 1923-ban, Németországban megismer­kedett bizonyos Adolf Hitler nevű emberrel, akivel pertu barátok lettek. Félő volt, hogy a németek a közeli barátságot kihasználják. A követ azonban mindig a ma­gyar érdekeket védte, ezért Mecsérről a külügynek kül­dött jelentéseiben semmi dehonesztálót nem írhatott. A háború vége felé több mint 1200 egyetemi hallgató ke­rült Németországba, ezek harctéri bevetését Pásztor László akadályozta meg. A fentiekhez csak annyit tennék hozzá, hogy Pásztor László nem az egyetlen magyar fiatal, aki kétes politikai szervezet tagja lett 17-18 évesen. A jelenlegi miniszterelnök Gyurcsány Ferenc egykor KISZ titkár volt Pápán, elődje Medgyessy Péter pedig D-209-es számmal dolgozott, mint hírszerző, illetve kémelhárító a rendszerváltás előtt. Tény viszont, hogy Pásztort a budapesti népbíróság 1946-ban háborús és népellenes büntettek miatt 5 évre ítélte. 1948-ban szabadult, majd 1952-ben a népi demokrácia megdöntésére irányuló szervezkedésért ismét elítélte a hírhedt népbíróság. 1954-ben szabadult, Oroszlányban dolgozott, mint patikus. 1956-ban nyugatra disszidált, s családjával az Egyesült Államokba került. A hírhedt népbírósági íté­leteket: a politikai okból jogtalanul elszenvedett sza­badságvesztés tényét a Legfelsőbb Bíróság 1994-ben semmissé nyilvánította. 1995-ben az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal. A törvénysértő és igaz­ságtalan szabadságelvonás kárpótlásáért életjáradék folyósítását rendelte el. A havi 35 ezer forint életjára­dék egy részét a kárpótolt, a Törökbálint-i református templomnak adományozta. Végül nézzünk meg a levelet, amelyet Patricia S. Harrison a Republican National Committee Co- Chairman asszonya címzett Pásztor Lászlóhoz a Na­tional Federation of American Hungarians vezetőjé­hez. A levél dátuma 1999. március 31. Az angol nyelvű szöveg első bekezdését idézem: Dear László. 1 wanted to express my profound appreciation in orga­nizing our meeting at the RNC. to discuss the National Republican Heritage Groups Council (NRHGC). The insights and leadership you have provided our Party are as invaluable as ever. These abilities will be critical as we move fully into the next campaign cycle.... A levél utolsó sora: I look forward to working with you into the comig months as we forge a part­nership that will help bring about many Republican victories. Ezt a levet kapta Pásztor László barátom, akit Kende szerint ’88-ban páros lábbal rúgtak ki az idősebb Bush elnök kampánystábjából. Befejezésül Kende könyvéről talán még any- nyit, a Népszabadság című napilapból idézem Perecz László pár sorát. ” Nevetségesen elfogult, bosszantóan primitív és kínosan hatásvadász munka ugyanis. Afféle giccs csupán, amelyik egyszerűen látja és még egysze­rűbben írja le a bonyolult világot”. A. Magyar Hírlap­ból rövid idézet Prieger Zsolt kritikájából: „Unalmas és személyeskedő. A második rész....könyvként minősít­hetetlen. Mert közönséges. Mert unalmas. Mert szemé­lyeskedő. Mert háromoldalanként perelni lehetne a szerzőt”. —Mintha a senki földjén élnének a gyimesbükki ma­gyar általános iskola tanulói és pedagógusai. Etnikailag, kulturálisan és igényeikkel a Gyimesek többi településeihez tartoznak, önálló községként azonban már Bákó megye közigazgatása határozza meg mindennapjaikat. Hargita me­gye tanfelügyelősége nem veheti gondjaiba őket, a bákóiak nem törődnek velük. Gyimesbükkön a Magyar Tannyelvű Általános Iskolának 119 tanulója van. Az óvodában és az elemi osztályokban szakképzett pedagógusok tanítanak, szakképzett tanárokból azonban krónikus hiánnyal küsz­ködnek. Mint Tankó Mihály igazgató elmondta, sokszor Gyimesfelsőlokra mennek segítségért, onnan hívnak tanárt. Minden évben idejében leadják a rendelést, mégsem kapják meg a szükséges magyar tannyelvű könyveket. Ennek elle­nére a gyimesbükki magyar iskolának van mivel dicse­kednie: az elemi osztályosokból táncegyüttest alakítottak, versenyekre, vetélkedőkre viszik - többnyire saját költsé­gükön - a gyermekeket. /Hargita Népe, Csíkszereda./ Erdély magyar föld, harcoljunk érte!

Next

/
Thumbnails
Contents