Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 május Chicagóban az 1960-as évek elején Eckhardt Tibor kérésére alakult először magyar republikánus csoport, amelynek vezetője a köztiszteletben álló Juhász József lett. Ez a lelkes csapat adta az alapját a később, a már hivatalosan bejegyzett egyesületnek, amely éppen Pásztor László szervezése révén alakult 1969 őszén, American Hungarian Republican League of Illinois - Illinoisi Amerikai Magyarok Republikánus Szövetsége néven. Az egyesület ma is működőképes, bár a vezetőség elöregedett, a fiatalok pedig nem vesznek részt a politikai munkában. Most azonban nézzük meg a könyv Pásztor László személyére vonatkozó megjegyzéseit. Miután Pásztor László életrajzi adatait nem ismertem, megkérdeztem a „vádlottat”, mi az igazság Kende állításaiban. Pásztor László saját elmondása szerint sosem volt a Nyilaskeresztes Párt tagja, 1939. szept. 1-én töltötte be a 18. életévét, ekkor lett nagykorú. Törökbálinton élt, az akkoriban svábok által lakott kisvárosban. A városka politikai életét a helyi „ Volksbund’ szervezete dominálta. A keresztény magyar fiatalok közül sokan lettek tagjai a hungarista ifjúsági szervezet helyi csoportjának. A 17 éves fiatalember „bűne” volt, hogy nem látta előre a jövőt. Az egyetemen tagja volt a Tuml szervezetnek, majd patikusként dolgozott Törökbálinton. Innen került ki Berlinbe a magyar követségre, ahol Mecsér András követ mellett beosztottként dolgozott. Mecsér 1923-ban, Németországban megismerkedett bizonyos Adolf Hitler nevű emberrel, akivel pertu barátok lettek. Félő volt, hogy a németek a közeli barátságot kihasználják. A követ azonban mindig a magyar érdekeket védte, ezért Mecsérről a külügynek küldött jelentéseiben semmi dehonesztálót nem írhatott. A háború vége felé több mint 1200 egyetemi hallgató került Németországba, ezek harctéri bevetését Pásztor László akadályozta meg. A fentiekhez csak annyit tennék hozzá, hogy Pásztor László nem az egyetlen magyar fiatal, aki kétes politikai szervezet tagja lett 17-18 évesen. A jelenlegi miniszterelnök Gyurcsány Ferenc egykor KISZ titkár volt Pápán, elődje Medgyessy Péter pedig D-209-es számmal dolgozott, mint hírszerző, illetve kémelhárító a rendszerváltás előtt. Tény viszont, hogy Pásztort a budapesti népbíróság 1946-ban háborús és népellenes büntettek miatt 5 évre ítélte. 1948-ban szabadult, majd 1952-ben a népi demokrácia megdöntésére irányuló szervezkedésért ismét elítélte a hírhedt népbíróság. 1954-ben szabadult, Oroszlányban dolgozott, mint patikus. 1956-ban nyugatra disszidált, s családjával az Egyesült Államokba került. A hírhedt népbírósági ítéleteket: a politikai okból jogtalanul elszenvedett szabadságvesztés tényét a Legfelsőbb Bíróság 1994-ben semmissé nyilvánította. 1995-ben az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A törvénysértő és igazságtalan szabadságelvonás kárpótlásáért életjáradék folyósítását rendelte el. A havi 35 ezer forint életjáradék egy részét a kárpótolt, a Törökbálint-i református templomnak adományozta. Végül nézzünk meg a levelet, amelyet Patricia S. Harrison a Republican National Committee Co- Chairman asszonya címzett Pásztor Lászlóhoz a National Federation of American Hungarians vezetőjéhez. A levél dátuma 1999. március 31. Az angol nyelvű szöveg első bekezdését idézem: Dear László. 1 wanted to express my profound appreciation in organizing our meeting at the RNC. to discuss the National Republican Heritage Groups Council (NRHGC). The insights and leadership you have provided our Party are as invaluable as ever. These abilities will be critical as we move fully into the next campaign cycle.... A levél utolsó sora: I look forward to working with you into the comig months as we forge a partnership that will help bring about many Republican victories. Ezt a levet kapta Pásztor László barátom, akit Kende szerint ’88-ban páros lábbal rúgtak ki az idősebb Bush elnök kampánystábjából. Befejezésül Kende könyvéről talán még any- nyit, a Népszabadság című napilapból idézem Perecz László pár sorát. ” Nevetségesen elfogult, bosszantóan primitív és kínosan hatásvadász munka ugyanis. Afféle giccs csupán, amelyik egyszerűen látja és még egyszerűbben írja le a bonyolult világot”. A. Magyar Hírlapból rövid idézet Prieger Zsolt kritikájából: „Unalmas és személyeskedő. A második rész....könyvként minősíthetetlen. Mert közönséges. Mert unalmas. Mert személyeskedő. Mert háromoldalanként perelni lehetne a szerzőt”. —Mintha a senki földjén élnének a gyimesbükki magyar általános iskola tanulói és pedagógusai. Etnikailag, kulturálisan és igényeikkel a Gyimesek többi településeihez tartoznak, önálló községként azonban már Bákó megye közigazgatása határozza meg mindennapjaikat. Hargita megye tanfelügyelősége nem veheti gondjaiba őket, a bákóiak nem törődnek velük. Gyimesbükkön a Magyar Tannyelvű Általános Iskolának 119 tanulója van. Az óvodában és az elemi osztályokban szakképzett pedagógusok tanítanak, szakképzett tanárokból azonban krónikus hiánnyal küszködnek. Mint Tankó Mihály igazgató elmondta, sokszor Gyimesfelsőlokra mennek segítségért, onnan hívnak tanárt. Minden évben idejében leadják a rendelést, mégsem kapják meg a szükséges magyar tannyelvű könyveket. Ennek ellenére a gyimesbükki magyar iskolának van mivel dicsekednie: az elemi osztályosokból táncegyüttest alakítottak, versenyekre, vetélkedőkre viszik - többnyire saját költségükön - a gyermekeket. /Hargita Népe, Csíkszereda./ Erdély magyar föld, harcoljunk érte!
