Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
2006 május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 a szavak, amelyek egykor megdöbbentették a Krisztus sírjához igyekvő asszonyokat. „Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt. Feltámadott. Nincs itt” - folytatta a gondolatmenetet a pápa: Isten fia nem maradt a sírban, hiszen nem maradhatott a halál fogságában. Jézus feltámadása a mi feltámadásunk is, és ma nyugtalansággal és bizonytalansággal teli korunkban újra átéljük a feltámadást. A feltámadt Krisztustól várnak reményre mindazok, akik a szenvedés és a halál béklyójában élnek - tért rá Őszentsége azokra a problémákra, amelyeket a katolikus egyház a világ, az egyes földrészek legsúlyosabb mai gondjainak tart. Biztonságot sürgetett az afrikai népek számára, békét Irakban. Békét kívánok mindazoknak - folytatta - akik a szentföldi konfliktusban érintettek, és mindenkit türelmes és állhatatos párbeszédre hívok fel, olyanra, amely elmozdítja a régi és az új akadályokat. Eltávolítja a bosszúállás kísértését és az új generációkat a kölcsönös tiszteletre neveli. A nemzetközi közösség, amely ismét megerősíti Izraelnek a békés létezéshez való jogát, nyújtson segítséget a palesztin népnek jövője megteremtésében. Az atomenergiával kapcsolatos nemzetközi válság tisztességes megoldását is csak tárgyalásokkal szabad megoldani - figyelmeztette a pápa az iráni fegyveres beavatkozás híveit. A nemzetközi szervezeteknek erősíteniük kell az etnikumok, kultúrák és vallások békés együttélését, mert ez számolhatja fel a terrorizmust is. Befejezésképpen az egész világhoz fordulva idézte a szent sír mellett álló angyalt: ne féljetek. Krisztus feltámadott és a békét adja nekünk, ő maga a béke. Korábban, a húsvéti virrasztáson a pápa arra kérte a híveket, hogy engedjék Krisztus segítségének kiteljesedését az erőszak ellen. XVI. Benedek hangsúlyozta: keresztség- ben élni azt jelenti, hogy továbbra is végtelen távlat nyílik meg előttünk. A virrasztási szertartás félhomályban kezdődött, ezután borult fényárba a Szent Péter székesegyház. 65 ország mintegy 100 televíziója közvetítette élőben XVI. Benedek pápa első húsvéti Urbi et Orbi - a városnak és a világnak - szóló áldását. A szertartások televíziós közvetítésének költségeihez kérésre hozzájárult a Kolumbusz-lovagok nevű jótékonysági szervezet, amelynek tagjai Kanadában, az Egyesült Államokban, Mexikóban és a Fülöp-szigeteken élnek. A nagyhét televíziós eseményeinek felvételeit a vatikáni televíziós központ és az olasz közszolgálati tv közösen készíti, a közvetítésekhez öt nyelven biztosít kommentárt a Tömegtájékoztatás Pápa Tanácsa. A katolikus egyházfő most vezette először a húsvéti virrasztási szertartást a pápai államban. 1956-ra emlékeztek lakiteleken Az egyház és az 1956-os forradalom és szabadságharc volt a témája annak a papi lelkigyakorlatnak, melyet a váci és a kalocsa-kecskeméti fóegyházmegye papságának részvételével tartottak március 27-én Lakitelken. Ezen alkalommal adták át a három éve alakult Mindszenty Társaság díjait. Az idei évben két, a magyar történelmet meghatározó eseményre emlékezünk: 1956-ra két emberöltőnyi távolságból, 1456, a nándorfehérvári diadal pedig éppen 550 évvel ezelőtt volt. Az ‘56-os zászlókat, ereklyéket, fotókat, korabeli röp- iratokat és kiadványokat bemutató tárlatot Végvári Vazul ferences szerzetes, 1956-ban a várbeli felkelőcsoport vezetője nyitotta meg. Az ötvenhatos forradalmárok - hangsúlyozta köszöntőjében a ferences páter - nem biztos, hogy szentek voltak, nem biztos, hogy nagy gondolkodók voltak, de mégis munkált bennük valami, amit ma meg kell említeni. Ezt igazolja az a sorsközösség is, amely minden résztvevőt Lakitelekre hívott ezen a napon, hogy fejet hajtsanak azok előtt, akiket anynyi könnyel sirattak el az anyák, a hitvesek. Majd így folytatta: de hősök voltak, akik visszajönnek, s tekintetükkel számon kérik a jelent, melyet nem egészen ilyennek képzeltek el. Egy nappal a forradalom kitörése előtt, Kapisztrán Szent János ünnepén adták elő Tamás Gergely nagyszabású oratóriumát, amely Nándorfehérvárról szólt, de már akkor tele volt számos áthallással - emlékeztetett a fél évszázaddal ezelőtti eseményekre Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Majd a jelenben tovább élő múlt ártalmairól beszélt. Kiemelte: olyan időket élünk, amikor "főállású ellenségeink kétes értékű listákat szednek elő, hogy bennünket továbbra is támadhassanak. A gyilkos az áldozatát ismét pellengérre akarja állítani". Bábel érsek emlékeztetett: ma is az egykori gyilkosok gyalázzák az egykori áldozatokat, hiszen ma is ők vannak hatalmon, azoknak a szellemi örökösei, akik a kommunizmus idején üldözők voltak, s ma is üldözik az egyházat. Tömöri Pál kalocsai érsek példáját említette Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, fölemlítve a kalocsai érsekek egyházhoz és hazához hűséges sorsát. Az egységesülő Európa ellentmondásáról beszélt, amikor a kontinens napjainkban megtagadni készül a keresztény gyökereket, melyek nélkül Európa nem lehet az, ami. Az emberek lelkiszellemi önazonossága, a keresztény értékek adják az erkölcsi alapot az új demokrácia felépítéséhez. A százötven éves török uralom és történelmünk többi megpróbáltatása sem tudta kitörölni a magyar szívekből Istenbe vetett hitünket - hangsúlyozta Temyák Csaba érsek, a Papi Kongregáció titkára A magyar egyház Rómáról című előadásában.
