Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
2006 január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 Figyelemkeltő katolikus kampány Imaéwé nyilvánította 2006-ot a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MNO Engesztelő imaévet hirdet a 2006-os év nevezetes történelmi évfordulóira tekintettel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az imaév megnyitásakor, január 1-jén ünnepi körlevelet bocsátottak ki. Krisztust hirdetjük mindenkinek címmel nagyszabású kommunikációs program is indul. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2006-os év nevezetes történelmi évfordulóira (1456, 1956) tekintettel engesztelő imaévet hirdet a nemzet lelki megújulásáért. Az imaév megnyitásakor, január 1-jén ünnepi körlevelet bocsátottak ki - közölte Veres András püspök a testület háromnapos téli ülésén. Mint mondta, ennek keretében olyan programokat szerveznek, amelyek az önmagunkkal, nemzeti létünkkel, jövőnkkel való szembenézést helyezik előtérbe. A konferencia titkára közölte: azokat a nehézségeket akaiják számba venni, amelyekkel a magyar nemzet küzd, és szeretnék megvilágítani a megújulás lehetőségének útját. Az ülésen szó esett arról is, hogy világszerte, így hazánkban is folyamatosan növekszik a búcsújáróhelyek látogatottsága, ezért fontos, hogy a kegyhelyek lehetőséget nyújtsanak az igényes lelki életre. A tanácskozáson részt vevők egyetértettek abban, hogy sokak számára a szentgyónás és a szentáldozáshoz járulás kedvelt helyszínei a zarándokhelyek, ezért Magyarországon is nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a különböző életkorú és életállapotú hívő emberek számára külön búcsújárási alkalmakat szervezzenek. A Püspöki Konferencia megtárgyalta két Mária-kegyhely, a Mátraverebély-Szentkút és Máriapócs nemzeti szentéllyé nyilvánításra vonatkozó kérését. Mindkét kérésnek helyt adtak. A testület a Magyar Katolikus Egyház 1945 utáni történetének kutatására alapítványt hoz létre. A konferencia a Mindszenty Alapítvány vezetőivel tartott egyeztetés után pertársaságra lép Mindszenty József hercegprímás boldoggá avatásának ügyében. Krisztust hirdetjük mindenkinek címmel kommunikációs programot indít a katolikus egyház, hogy a hívő és nemhívő tagjainak figyelmét az egyház missziós tevékenységére irányítsa. Az üzenetet óriásplakátokkal, közterületen, sajtóban és intézményekben elhelyezett hirdetményekkel, rádióspottal és tévéklippel népszerűsítik majd. A program témájáról konferenciákat szerveznek, valamint didaktikai anyagok készülnek iskolák, hittancsoportök és plébániai közösségek részére. A katolikus egyház hatodik éve már, hogy minden évben egy-egy konkrét, a társadalom számára fontos keresztény értékre összpontosító üzenettel lép a nyilvánosság elé. A kommunikációs programok célja, hogy tájékoztassák a társadalmat a katolikus egyház tevékenységéről és párbeszédet kezdeményezzenek az egyházhoz kevésbé kötődő emberekkel. __ r' Újra és újra csak a kollektív bűnösség A kommunizmus évtizedei alatt reggeltől estig zuhogott a magyar nép fejére a vád, hogy Magyarország volt a náci 1 Németország utolsó csatlósa. Ez, mint tudjuk kétszeresen is : hazugság. Először azért, mert akkor nem létezett politikailag független Magyarország: német katonai megszállás alatt voltunk. Másodszor: a Tiso vezette Szlovákia volt az „utolsó csatlós”, mert ott tovább regnált a nácibarát bábkormány, mint Magyarországon. De mi is volt a célja a kollektív bűnösség szünet nélküli verklizésének? A cél ugyanaz volt, mint a rendszerváltás utáni népgyalázásnak: elhitetni, hogy bűnösök vagyaink, és jóvátétellel tartozunk másoknak. A reklám-nyilasok (Szabó Albert, Bácsfi Diána) menetrendszerű felléptetése is ezt a célt szolgálta. Vessük már fel végre a kérdést: ki kinek mennyi jóvátétellel tartozik? Mi magyarok mikor kapjuk meg a jóvá- ; tételt a Habsburgoktól, a kommunistáktól, a Szovjetuniótól? Mekkora jóvátétellel tartoznak nekünk Trianonért? A román, a szerb magyarüldözések, gyilkosságok maradhatnak jóvátétel nélkül? Pusztán a Benes dekrétumokért jóvá- ' tételt kellene fizetni a károsultaknak! I Egy szó, mint száz: Magyarországnak sokkal de sokkal több jóvátétel jár, mint amivel mi tartoztunk, és ki is fizettünk másoknak. Hazug dolog lenne, ha mi magunkat patyo- ' lat-tisztának tartanánk. Ez nem így van. Az azonban igaz, hogyha bárki, de különösen szomszédaink, emelt fővel járhatnak, akkor mi legalább annyira járhatunk emelt fővel. Éppen ezért oda kell figyelnünk minden alattomos kísérletre, mellyel sötét erők ügynökei igyekeznek a kollektív bűntudat mérgét a lelkekbe csöpögtetni. A 2004. december ötödikén történtekért például nem a magyar nép a bűnös, hanem a pártok, és egyes hazaáruló politikusok. Hamis dolog a kudarcért a népet okolni. Dr. Kövér László a Fidesz országos választmányának elnöke, nem sokkal a népszavazás után nagy nyilvánosság előtt elmondta: „ha egy nemzetnek vannak kollektív hőstettei, akkor vannak kollektív bűnei is. Példaként együtt említette a magyarság passzivitását zsidó polgártársainak 1944-ben történt elhurcolásakor, valamint a december 5-én tapasztalt távolmaradást, illetve az elutasító szavazást a határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban.” (MTI 2004. dec. 20.) 2005. szeptember 26-án az MSZP és a Fidesz is megszavazta Románia EU tagságát, holott azzal várni kellett volna
