Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
2005 április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 vannak a Benes dekrétumok, amelyek hatása a tulajdonjog szempontjából jelenleg is sújtják az ott élő magyarságot. Az ENSZ nyitott volt a kérdésre, de mivel a magyar kormány nem vállalt aktív szerepet, végűi is lekerült a napirendről azzal, hogy a kérdés inkább az Unióra tartozik. Ami a legfelháborítóbb, hogy Magyarország azt kérte, hogy a kérdéssel tovább ne foglalkozzanak. Duray szerint ez felér egy nemzetárulással. Az ok is érdekes. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter, tavaly telefonon kérte magyar partnerét, Somogyi Ferencet arra, hogy Budapest ne feszegesse ezt a kérdést. A témával kapcsolatban hadd emlékeztessem a kedves olvasót, hogy a kollektiv bűnösség elvére épülő dekrétumok a szlovákiai magyarok százezreit tették jogfosztottá és földönfutóvá a második világháborút követően. Amit a magyar kormány cselekedett, az a magyarok megaláztatásának és kifosztásának legitimálását jelenti. —Megszorítások éve volt a 2004-es. Az idén sem lesz másként. A megszorítások a legszegényebbeket, a legrá- szorultabbakat fogja érinteni. Ezek közé tartoznak azok akik rossz egészségük miatt, vagy koruknál fogva gyógyszerek szedésére vannak ráutalva. Nincsenek kevesen, egyes becslések szerint vagy hárommillióan lehetnek. A szerencsésebbek csak alkalmanként, míg a krónikus betegek folyamatosan. Közéjük tartozik a nyugdíjasok több milliós tábora. Ezért nem mindegy, hogy aki beteg, menynyiért jut hozzá a gyógyszerhez.. Már így is gyakorta előfordul, hogy az idős ember bemegy a gyógyszertárba és csak az olcsóbb készítményt váltja ki. A balliberális kormány hatalomra jutása után, a gyógyszerárak az égbe szöktek. Ennek egyik oka, hogy a kormány felrúgta azt a megállapodást, melyet az előző kabinet kötött, s helyette újat nem kötöttek. A legrászorultabbak, mintegy 700 ezren jogosultak az úgynevezett közgyógyigazolványra. Ez azt jelenti, hogy bizonyos készítményekhez az igazolvány által ingyen juthatnak hozzá. Hangsúlyoznom kell, hogy bizonyos készítményekhez, tehát a forgalomban lévő gyógyszerek egy kis hányadához. Főleg az olcsó, kevéssé hatásos, sok mellékhatással rendelkező orvosságokról van szó, mégis sok szegényembemek ez is segítséget jelent. Most ezt a rendszert akarja a kormány felülvizsgálni, szorítani. Elképzelések szerint egy 12 ezer forintos keretösszeg állna a rászorultak rendelkezésére havonta, melyet ha kimerítenek, a további gyógyszerekhez csak térítés ellenében tudnának hozzájutni. Ugyancsak szigorítást terveznek abban is, hogy az igazolvánnyal valóban csak a legolcsóbb készítményekhez lehessen hozzájutni. Esetünkben azt sem vették figyelembe, hogy a különböző gyógyszerek minden emberre másként hatnak, amiből az következik, hogy az így kiváltandó legolcsóbb gyógyszerek gyakorta hatástalanok lehetnek. Erre a Magyar Gyógyszerészkamara is felhívta a tárca figyelmét, eredménytelenül. Néha úgy tűnik, hogy egy-egy ilyen rendelet megalkotásánál, a sok idős beteg ember már csak nyűg az állam számára. Bácska magyar föld, ne hagyjuk elveszni! Felavatták a Művészetek Palotáját Hagyományőrző és kísérletező kulturális központ jött létre Szilágyi Kata A dél-pesti Milleneumi Városközpont a Nemzeti Színház után ismét egy rendkívüli művészeti komplexummal gazdagodott. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi gálakoncertjé- ; vei és a Ludwig Múzeum új otthonának átadásával nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Művészetek Palotája. A dél-pesti Millenniumi Városközpontban a Nemzeti Színház tőszomszédságában elhelyezkedő komplexum a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak és egy új, modem koncertteremnek, egy befogadó színháznak, a Ludwig Múzeumnak és a Nemzeti Táncszínháznak ad otthont. Az ünnepélyes megnyitóra a több száz külföldi meghívott vendég között a világhírű spanyol tenor, Jósé Carreras is Budapestre érkezett. A nyitóhangversenyen egyebek között Beethoven Házavatás szimfóniája csendült fel. A gálakoncert előtt nyílt meg a Ludwig Múzeum, amely az állandó kiállítás mellett egy nagyszabású időszaki tárlattal is várja a látogatókat, amelyet a párizsi Pompidou-központban működő Modem Művészeti Múzeum anyagából állítottak össze. A modernség talánya című tárlat az 1955-2000 közötti időszak terméséből válogat. A Fesztivál Színház március 16-án Monteverdi első operájával, az Orfeóval nyitotta meg kapuit. Demján Sándor, az építő TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke szerint a kultúra jövedelemtermelő erő lehet a nemzet- gazdaság szempontjából. A Művészetek Palotája pedig egy rendkívüli, érdekes modell, ilyen multifunkcionális épület kevés található Közép-Európában. Benedek András, a kulturális tárca közigazgatási államtitkára úgy véli, nemcsak a kultúra számára fontos nagy volumenű beruházás fejeződött most be, hanem egy politikai ciklusokon átívelő projekt valósult meg. A Művészetek Palotája hagyományőrző és kísérletező, mivel a klasszikus zene, az opera, a tánc, a dzsessz, a világzene, az igényes pop és a képzőművészet egyszerre, kölcsönhatásban jelenik majd meg benne. Három nemzeti intézmény egy épületben A Demján-érdekeltségü Arcadom Rt. által épített Művészetek Palotájának épülettömbje több mint 10 ezer négyzetméter alapterületen áll a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél. A Zoboki, Demeter és társaik Építésziroda által tervezett, teljesen akadálymentesített ház belső alapterülete 64 ezer négyzetméter. A ház középső eleme a Nemzeti Hangversenyterem, amely nagyzenekari, opera és a kamarazenekari produkciók befogadására egyaránt alkalmas. A koncerttermet a világ élvonalába emelő akusztikát a híres akusztikai tervezőcég, az amerikai Artec és vezetője. Russell Johnson neve fémjelzi. Az akusztika fontos eleme a pódium felett elhelyezkedő, a nézőtérre is benyúló hangvető, amelynek szárnyai emelhetők, súly-
