Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 március diktatúra húzta keresztül. A Marosszentgyörgy határában épülő kolostor mintegy 250 ezer euróba kerül. Maros- szentgyörgyön nem számit újdonságnak a szerzetesek jelenléte: a település kétszáz éves templomában 1984-ig ferencesek szolgáltak. —Székelyföldi vélemény: Magyarország második Izraellé válik. „Tessenek megnézni: Németországot németek vezetik, Lengyelországot lengyelek, Szlovákiát szlovákok. Magyarország az egyetlen, amely lassan második Izraellé válik, s nincs kiút” - jelentette ki a kolozsvári Krónika című napilap szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ülésén Molnár József középső-kisküküllői küldött. A lap tudósításban és vezércikkben is foglalkozik e kijelentéssel, amelyet tapssal jutalmaztak a gyergyói ülés résztvevői. Molnár arra is utalt, hogy „a magyar kormányban zsidók is vannak”. Nem látja incidensnek a tanács ülésén történteket Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, míg az RMDSZ-es Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter antiszemitizmussal, fajgyűlöletre való uszítással vádolja a felszólalót, aki szerinte „Magyar- országról bejött ordas eszmék” áldozata, (mno.hu) —Debreceni emlékezés Csokonaira. Csokonai Vitéz Mihály halálának kétszázadik évfordulóján, az emlékév részekén, egyhetes rendezvénysorozattal tiszteleg a költő szülővárosa. Az önnepi ülések sorát a Református Kollégium nyitotta meg, majd a rendezvény keretében este gyertyafénynél megkoszorúzták a költő sírját. A Debreceni Egyetem Et in Arcadia ego címmel kezdődött - A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása című tudományos konferencia ülésnapját szentelte a költő munkásságának. Tempe, Vitéz Mihály köszöntése címmel a kolozsvári egyetem színjátszó csoportja lépett fel az egyetem zsibongójában. Az Ady Endre Gimnázium és a Csokonai Színház művészei közös produkciója is színre került, majd előadás következett Csokonai kollégiumi pőréiről. Az ünnepi műsort a Fojtó Szirpkkonak hevétől című előadás zárta. —Műkincsrablás: bűnök megbánás nélkül. Több mint százezer alkotást hurcoltak a Szovjetunióba - Mézesmadzag, azaz mesterművek helyett néhány száz kötetnyi könyv. Műkincsalkú a láthatáron - röppent fel a hír kormánykörökből annak kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február 16-17-én Moszkvában tárgyalt. A fellélegzés helyett érdemes figyelni a folytatásra: egyelőre csupán a sárospataki könyvtárról van szó, azon belül is csak arról, hogy a szovjet fél törekszik ezek visszaszolgáltatására. A második világháború végén a Szovjetunióba hurcolt magyar műkincsekről másik hír is érkezett a napokban: Nyizsnij Novgorodban kiállítást rendeznek százötven festményből és szoborból, amelynek létezését is titkolták évtizedeken át. Elrabolt művek közszemlén? Akárhogy is alakul a Magyarország által jogosan visszakövetelt műkincsek sorsa, a több mint fél évszázados bűnügyi történetben mindenképpen új fejezet kezdődik. (MN) Az árulás átszövi a történelmet Kákonyi Péter A Veszprémben megjelenő Új Horizont cimű lap legújabb számában jelent meg Juhász László Áruló írástudók című cikke. A szerző bevezetőjében leszögezi: „Elárulni sok mindent lehet: hitet, pártot, barátot, nemzetet. Az árulás - mint a hűség és helytállás ellentéte - makacs következetességgel átszövi történelmünket. Árulók mindig voltak és sajnos mindig lesznek... Ha csak az 1956-os emigrációhoz időben legközelebb álló 1849-es hontalanok soraiban kutakodunk, bőven találunk besúgót, idegen ügynököt. Közülük a legismertebb személyiség Egressy Gábor színész volt. 1848. március 15-én ő szavalta el a Nemzeti Színházban Petőfi Nemzeti dalát.” A neves színész, a Szózat zenéjét szerző Egressy Béni testvérbátyja már a viddini menekülttáborban besúgónak állt. Feladata volt a száműzött kormányzó megfigyelése, besúgóhálózat kiépítése, rémhírterjesztés és a menekültek iratainak ellopása. De Kossuthról más is Jelentett”, például korábbi titkára, Szöllősi Ferenc és Lóródy Ede egykori országgyűlési képviselő. A szerző leszögezi: „Bach százezer forintot fordított az egész kontinenst beborító ügynökhálózatra, amelytől négyezer (!) jelentést kapott.” E dicstelen kompánia tagja volt Egressy Gábor mellett többek között Dembinszky Tivadar őrnagy felesége - akit bizalmas szálak fűztek Kossuthhoz —, Bangya János őrnagy és minden szélhámosok leghírhed- tebbike: Zerfly Gusztáv, továbbá Csemátoni Lajos. Mind a szabadságharc korábbi prominense, majd árulója. Juhász László ezután rátér az 1956-os forradalmi emigráció taglalására, amelyben szintén helyet kaptak a besúgók. Egyikük Szabó Miklós hajdani kisgazdapárti politikus, az emigráns Nagy Ferenc miniszterelnök bizalmasa volt. Ugyancsak e dicstelen csapat tagjaként híresült el Nagy Töhötöm, aki egyszerre volt jezsuita szerzetes és prominens szabadkőműves. 1963-ban megjelent Jezsuiták és szabadkőművesek című könyvében egyházát, rendjét, barátait és páholytársait egyaránt elárulta. Jutalmul hazatérhetett. Szintén jelentéseket írt a pesti belügyi szerveknek Mikó- falvy Lajos ügyvéd, a nyugati Szabadságharcos Szövetség főtitkára, a müncheni római katolikus egyházközség világi elnöke, akit 1966-ban megbízói hazarendeltek. És a sor folytatódik. Több mint kétes pályát futott be a New Yorkban élt költő, Kannás Alajos. A szegedi Salgó László pedig, akkori rendőr főhadnagy, egy dr. Sz. L. monogrammal jelzett egyetemi tanárt küldött nyugatra az emigráció és a hazai ellenzék - többek között dr. Sz. L. egyetemi kollégája, a köztiszteletben álló Ilia Mihály - kapcsolatainak felderítésére.
