Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
2005 március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 Amerikai fenyegetés a Föld diktátorainak Keresztes Lajos George Bush elnöki beszédében kijelentette: Irán a terrorizmus legnagyobb állami támogatója, ám ha az iráni nép a szabadságért fellázad, Amerika az ő oldalukra áll - írja a Focus. A müncheni hírmagazinban Peter Gruber Bush sugárzik a magabiztosságtól című írásában értelki az amerikai elnöknek a nemzet helyzetéről mondott beszédét. Mivel szinte minden nagyobb televíziós társaság közvetítette az elnöki beszédet, ezért szinte lehetetlen volt a showműsor jellegű fellépés elől elmenekülni. Néhány republikánus képviselő jól láthatóan tintába mártotta mutató ujját, hogy így is kifejezze szolidaritását az iraki választókkal és jelezze, támogatja Bush külpolitikáját. Az 54 perces beszéd minden szavát és gesztusát háromszorosan tanulta be Bush, hiszen mondatának és mozdulatának az elnök eltökéltségét kellett hangsúlyoznia. Bush részletesen ismertette nagyívű bel- és külpolitikai terveit. Milliók nyugdíjellátását kívánja részben privatizálni, alkotmányosan kívánja védeni a házasságot, mely csak nő és férfi között jöhet létre és ezzel tiltani szándékozik a homoszexuálisak házasságát. Korlátozni kívánja az örökítő anyag kutatását, konzervatív bírákat kíván kinevezni, az „élet kultúráját” és nem az abortuszokat szándékozik támogatni, de legelőször is Amerikát a terrortól kívánja megszabadítani: - Addig támadunk, ameddig a harcban nem győztünk - mondta félreérthetetlenül. Hatvanszor szakította félbe a taps a beszédet, bár gyakran csak a republikánusok fejezték ki így tetszésüket, míg a demokraták tüntetőén hallgattak. Sőt, amikor például Bush a nyugdíjrendszer módosításáról szólt, akkor a demokraták padsoraiból ellenséges közbekiáltások is hallatszottak. A beszéd vége előtt Bush még könnyezett is, amikor egy iraki női választót, valamint egy Irakban elesett katona szüleit köszöntötte. A két nő belsőséges átölelése, melynek sorrendjét sem bízta a véletlenre a Fehér Ház, azt kívánta kifejezni, nem véletlenül esett el immár 1400 katona Irakban.- A szabadság történetének vagyunk a tanúi - közölte Bush, majd megfenyegette a Föld diktátorait és zsarnokait. Az elnök külön foglalkozott Szíriával és Iránnal, mivel Damaszkusz engedélyezi, hogy a terroristák az ország területén tevékenykedjenek. Bush szerint „Irán ma a földön a terrorizmus legnagyobb állami támogatója.“ Majd az iráni néphez szólva kijelentette: „amennyiben önök a szabadságukért fellázadnak, úgy Amerika az önök oldalára áll.“ Bush végül úgy vélte, hogy egy mesterségesen megállapított kivonulási határidő csak a terroristákat erősítené, ezért az amerikai egységek addig maradnak Irakban, amíg el nem végezték feladatukat. A CNN a beszédet követő villámközvéleménykutatása szerint a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott kedvezően a Bush beszédről, ami érezhető növekedést jelentett a 2004-es 45 százalékkal szemben, mno.hu Könyvismertetés RÉVÉSZ MÁRIUSZ: SORSFORDÍTÓK ERDÉLYBEN Mielőtt saját gondolataimat önteném szavakba, mottóként a “Legnagyobb Magyart”, Széchenyi Istvánt kell idéznem: "Mindenható Isten, hallgasd meg mindennapi imádságomat. Töltsd el szívmet angyali tiztaságú szeretettel embertársaim iránt, hazám iránt és honfitársaim i- ránt!... engedd a jövőbe pillantanom, a jó magot a rossztól megkülönböztetnem... Ez imádságom ne mondassák hanem szüntelen cselekvés által küldessék az égbe." Ezekkel a szavakal zárja előszavát MADL DALMA, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete, aki néhány szóban igyekszik tömören összefoglalni a kötet lényegét és célját. "A kötetben megszólalók mindannyian tevékeny és látó emberek, akik az életüket szolgálatként élik meg, a jövőt a gyermekben, az ifjúságban látják, s ezért gyermekotthont, óvodát, iskolát építenek, és otthont nyújtanak árva, nehéz körülmények között élő vagy egyszerűen csak a családtól távol tanuló gyermekeknek ." /5.old./ Örömmel ajánlom az olvasónak ezt a "beszélgetésgyűjteményt", amelyet Révész Máriusz erdélyi lelkészekkel készített. Ha kulcsszavakban foglalhatnám össze a mondanivalót csak annyit írnék: élet, jövő, magyar élet, magyar jövő, egyén, közösség, szolgálat. Annál is inkább fontos a hovatartozást jelölő, azaz magyar jelző, mert a magyar államiság határának túloldalán élő magyarokról szól a kötet, erdélyi gyerekotthonokról, árvákról, iskolákról, és sokszor elárvult iskolákról, lelkileg sérült fiatalokról, heroikus küzdelemről, amelyhez szilárd hit, erős akarat és önfeláldozás szükséges. Erről röviden így vall a szerző: “Szeretném, ha ez a könyv, ezek a beszélgetések eljutnának olyanokhoz is, akik nem tudják pontosan, hogy mekkora küzdelmet jelent a határon túl magyarnak maradni, és nem tudják, hogy az egyháznak milyen fontos szerepe van az erdélyi magyar társadalom életében..." /7.old./ A hitvallók, akikről a könyv szól, lelkészek: Molnár Janosné református lelkész, Berszán Lajos esperes, Gergely István plébános, Kató Béla református lelkész, Pakó Benedek plébános, Szegedi László ref. lelkész, Böjté Csaba ferences szerzetes. És mögöttük a történelmi táj, maga Erdély, Kalotaszegtől Gyimesfelsőlakig, Csiksomlyótól Illyefalván, Szászrégenen, Kőhalmon keresztül Déváig.