Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005. február ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK NEMZETI FÓRUM FELHÍVÁS AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÉDELMÉRE Az oktatáspolitika Magyarországon történelmi mélypontra került. Az az agresszív liberalizmus, amely a mai oktatási kormányzat politikáját, intézkedéseit és terveit jellemzi, „reformok” címén intéz támadást a magyar oktatási rendszer biztonságos működése, az értékelvű oktató-nevelő iskola és az évszázadokon át eredményes magyar pedagógiai hagyományok ellen. Az oktatási miniszter által képviselt politika nem Eötvös József, Trefort Ágoston és Klebelsberg Kuno iskolaépítő, fejlesztő, az egész magyar nép magasabb műveltségét célzó törekvéseit folytatja, hanem a piacgazdaság és az egyéni „szabadságjogok” bűvöletében igyekszik még ma megépíteni a neoliberalizmus és a saját miniszteri emlékművét. Nyilvánvaló volt ez már a közoktatási törvény módosítása során is, és ez tükröződik az országgyűlésben - a társadalmi ellenkezést, az ellenzék és a szakmai szervezetek bírálatait lényegében semmibe véve - elfogadtál, törvényekben. Ennek a szemléletnek, a normák fellazításának, a kötelezettségekkel szemben a jogok egyoldalú, aránytalan hangsúlyozásának és az anyagi-szellemi feltételek folyamatos szűkítésének egyenes következménye az általánosan tapasztalható minőségromlás az egész oktatási rendszerben. Ugyancsak ez a szemlélet és ez a fajta politika áll az óvoda- és iskolabezárások, a szegényebb társadalmi rétegek vagy a kistelepüléseken élők gyermekei egyre kilátástalanabb helyzetének a hátterében. Ez mutatkozik meg a tehetséggondozás szinte teljes hiányában, a „gazdaságtalannak” nyilvánított szakoktatás leépítésében, a felnőttoktatás elhanyagolásában, a különféle közművelődési, népfőiskolái tevékenységek ellátatlanságában, egészen az egyházi oktatási intézmények elleni támadásokig. A romlás folyamatára várhatóan a nemsokára előterjesztendő felsőoktatási törvény teszi fel a koronát. Az előkészítő munkálatok során ismét az tűnik fel, hogy a változások iránya a minőségromlás felé visz. Az értelmiségi szakmák és feladatok többségében a hároméves alapképzés (pl. a tanárképzésben) egyértelműen zsákutca mind az egyén, mind a társadalom oldaláról nézve. Az egyetemek életének irányítására vonatkozó terv - külső személyek, gazdasági vezetők hatáskörébe utalt döntések révén - részint a magyar felsőoktatás privatizációjának az útját egyengeti, részint a több évszázados egyetemi autonómiát szünteti meg. Végső soron megállapíthatjuk, hogy amennyiben közös erővel ennek a folyamatnak nem tudunk véget vetni, ha az óvodát, az iskolát, a főiskolákat és az egyetemeket nem tudjuk megvédeni, működésük biztonságát megteremteni, akkor elveszítjük versenyképességünket a világban, a magyarságot végképp kiszolgáltatottá tesszük, társadalmunkat műveletlen és félművelt tömegtársadalommá züllesztjük. A Nemzeti Fórum, országgyűlési képviselői révén és azon túl is, budapesti, megyei, helyi fórumok, szakmai egyeztetések szervezésével, az elkövetkező hetekben, hónapokban minden tőle telhetőt megtesz az oktatási-nevelési intézményeink védelmét szolgálni képes erők mozgósítása és összefogása érdekében. Csak együtt leszünk képesek megtartani a bezárással, átszervezésekkel fenyegetett óvodákat és iskolákat. A színvonalas oktatás és az erkölcsi nevelés feltételeit az állami költségvetésnek kell biztosítani. Ezen alapelv jegyében készítjük elő cselekvési programunkat, javaslatainkat a jövő év szeptemberétől megvalósítható új kormányprogram részére. Felhívással fordulunk egyúttal a magyar társadalomhoz, szülőkhöz, diákokhoz, nevelőkhöz, tanárokhoz, országgyűlési képviselőkhöz, szakmai szervezetekhez, önkormányzatokhoz azzal, hogy a maguk lehetőségei szerint, minden törvényes eszközzel lépjenek fel a magyar oktatásügy anyagi és szellemi tönkretételével szemben. Budapest, 2005. január 15. Lezsák Sándor országgyűlési képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents