Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005. február A 400 év francia festészete kiállítás mintájára ingyenes vetítéssorozat indult a Francia Intézetben, amivel a francia művészet négyszáz évét a film szemszögéből mutatják be. A két hónapos programsorozatban összesen kilenc filmet vetítenek le. Salvador Dali a következő a Műcsarnokban A tavalyihoz hasonlóan az idei esztendőben is több szenzációs tárlat várja majd a látogatókat. Március 18-tól május 29-ig például Salvador Dali rajzaiból, grafikáiból és háromdimenziós tárgyaiból rendeznek kiállítást a Műcsarnokban. A tárlat érdekessége, hogy a szürrealista művész festményvázlatai mellett olyan könyvillusztrációkat is tartalmaz majd, amelyek Freud-művekhez készültek. A fáraók után - A késő-antik művészet kincsei a Szépművészetiben A kulturális kormányzat magyar-egyiptomi szándéknyilatkozatot írt alá A fáraók után - A késő-antik művészet kincsei egviotomi múzeumokból című kiállítás megrendezésére. A tárlatot Egyiptom határain kívül elsőként Budapesten lehet majd megtekinteni előreláthatólag 2005 márciusában. A múzeumi tájékoztatás szerint két hónapig Budapesten vendégeskedő kiállítás a kevesek által ismert egyiptomi hellenisztikus, római kori és késő-antik művészetbe ad betekintést. A Krisztus előtti 4. - Krisztus utáni 7. század közötti időszakban a klasszikus görög-római művészet stílusa, témái, formái, sajátosan egyiptomi alakot öltöttek, és létrejött Egyiptom késő-antik és kora bizánci művészete, hagyományos néven a kopt művészet. A kiállítás tudományos koncepcióját Török László professzor, a késő-antik Egyiptom világszerte elismert kutatója állította össze. A kivételes ókori kiállításon kívül a kulturális kormányzat tervei között szerepel a moszkvai Állami Andrej Rubljov Múzeum világhírű fémikonjainak kiállítása, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum nagy vállalkozása, a Szkíták aranya című ukrán gyűjtemény bemutatása.-Amerika elismeri iraki tévedését. Különös fordulatot vett az iraki háború: a Fehár Ház beismerte, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverek irakban, Bush elnök ennek ellenére utólag is helyes döntésnek tartja az invázió megindítását. A demokraták elszámoltatnák az elnököt. A háború során eddig 1300 embert veszített Amerika. Az iraki invázió „abszolút” megérte, még akkor is, ha nem találtak tömegpusztító fegyvereket - jelentette ki az elnök az ABC hírtévének nyilatkozva. Az elnök a titkosszolgálatok hamis információit okolja a tévedésért. Nancy Pelosi, a kongresszus demokrata párti vezére viszont tetemre hívná az elnököt. Kijelentette: „Most, hogy a fegyverek utáni kutatás véget ért, Bush elnök kötelessége, hogy megmagyarázza az amerikai népnek, miért tévedett ekkorát.” Saáry Éva PIROS VONATOK Mit lát itt körültekintve a bámész turista? Magas- banyúló, kopár hegyeket, melyeknek csupán lábánál húzódik meg egy-egy kis, fenyőerdő-folt. A délután menetrendszerűen föltámadó szél apró felhők nyáját terelgeti. (Ha nem így lenne -mondják a bennszülöttek-, nyomban megeredne az eső. Lakhelyem közelében függőlegesen, „szálban álló“ metemorf pala-sáncok, amiket azonban -fájdalom!- lassan összetörnek, elhordanak a kőfejtők. „Altkirch“-nek hívják a menedékházamat. Nevét a közelében lévő, XIII. századbeli, patinás épületről kapta. Nyúlánk szilüettjével nagyon hasonlít az erdélyi ortodox fatemplomokhoz, azzal a különbséggel, hogy falait apró, szürke kövekből rótták össze. A tető, viharos időben, veszélyt jelent a kíváncsiakra, miért is a parókia kifüggesztette, hogy „nem vállal semmiféle felelősséget az esetleges balesetekért“. Nyár közepe lévén, mindenütt kaszálnak. Keserves munka ez a meredek hegyoldalakban, az égető napon, de ahogy elnézem, a szorgos helvét parasztok minden apró fűszálat összegereblyéznek (a gép munkája nem tökéletes), hogy aztán nagy, fehér, plasztikbálákban sorakoztassák föl az utak mentén. * Ötletszerűen menekültem föl a lugánói gyilkos meleg elől, az aránylag közel lévő, a Gotthard masszívum magas fennsíkján elhelyezkedő nyári-téli (főleg téü) üdülőhelyre, Andermattra. Csak itt, a helyszínen, gondolkozom el valójában a falucska jelentőségén. A táj korántsem vágja annyira mellbe az embert, mint a Bemer Oberland havasai (Grindelwald, Mürren vidéke), viszont ez a nagy technikai bravúrral megépített svájci hegyi vasutak (Rhätische Bahnen, Glacier Express...), a vidám, piros színükkel hivalkodó vonatok közlekedési csomópontja. Ezekkel, vagy a szintén itt található sárga postaautóbuszokkal el lehet érni az Alpesek legkülönbözőbb látnivalóit. Sedrunban tejszínhabos áfonyát eszem, s megtekintem az épülőben lévő, hosszú alagút, az Alptransit munkálatait és múzeumát; Hospenthalban a régi vár romokban lévő tornya s finom cseresznyéslepény fogad; az Oberalp hágó acélfényű tava mellett megcsodálom a türelmesen mélázó horgászokat... Ide érkezve, azt hittem, korom révén, ritka kivétel leszek, de legnagyobb megdöbbenésemre azt kell tapasztalnom, hogy az átlaghoz, netán az „ifjabb“ nemzedékhez tartozom. A megállóknál csupa öreg ember (60 és a halál közt), aki görnyedt háttal, bottal, de fáradhatatlanul rója a
