Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-11-01 / 11. szám

24

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2005 november

Teleki Oktatási Központ látja majd vendégül a magyarországiakat, ahol hasonló tevékenységeket terveznek /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

—Tizenhatodik alkalommal rendezték meg augusztusban a Tolna megyei Bonyhádon a "Bukovinai találkozások" című háromnapos nemzetközi folklórfesztivált, amelyen - az előző évekhez hasonlóan - idén is részt vett a csemakeresztúri hagyományőrző egyesület. Akárcsak Cser- nakeresztúron, Bonyhádon is nagy számban élnek bukovinai székelyek, akik egykori hazájuk légkörét igyekeztek feleleveníteni a 20 együttes előadásaival. Néptánc, népzene, kórus: a választék roppant gazdag volt, az előadások pedig színvonalasak. /Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

—A ’48-’49-es szabadságharc tragikus, önfeláldozó, de dicsőséges csatájának, a nyerges-tetői küzdelemnek emlékére évről évre ünnepséget szervez Csíkkozmás községe. Az idei ünnepség egyúttal több kopjafa megszentelésének ünnepe is volt, kopjafaerdővé terebélyesedik már a sírjelek sokasága a Nyerges-tetőn. A lassan besüppedő tömegsírra eddig egyszerű fenyőgallyakból összerótt kereszteket állítottak, csak újabban, az utóbbi években kerültek köréjük díszes, faragott kopjafák is. A tisztelgő települések, intéz-' mények, iskolák emlékjelei mellett jelöletlen, névtelen kopjafa is áll, fejet hajtva a halhatatlanok előtt. A rekkenő hőségben mintegy 200-an állták körül az emlékművet, majd fejet hajtottak a tömegsír fölött magasodó kopjafák előtt is, amelyeket a helybéli lelkészek megszenteltek. Az ünnepség záró momentumaként több mint 20 koszorút helyeztek el, elsősorban környékbeli települések önkormányzatai és közbirtokosságai, de Mórahalom városa és közösségei is. A mórahalmiak gyerektánccsoportjuk műsorával is köszöntötték a rendezvényt, táncukat nagy tapssal jutalmazták a nyerges-tetői ünnepség résztvevői. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./

—A pusztinai csángómagyarok faluünnepét ötödik éve szervezték meg augusztus első hétvégéjén. A falunapokra hazalátogatott a külföldön dolgozó fiatalok nagy része. A szabadtéri színpadon felváltva csendültek fel csángó népdalok, román népzene, magyar lakodalmas nóták és diszkózene. Nisztor Ilona, a Pusztinai Napok főszervezője szerint a rendezvény egyedülálló a környéken. A falunapok ötlete 1991-ben még éles bírálatokba ütközött, a környékbeli románok gyanakodva fogadták. Azóta eloszlottak a kételyek. A 2.400 lelkes Pusztinán az esemény szervezői, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének tagjai a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályáztak pénzt a rendezvényre. /Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

—Szabó Gy. László orgonaépító' mester 32 orgonát épített Erdélyben, mintegy 150 orgonát javított Székelyföldön, Csángóföldön, Partiumban. A Romániában fellelhető több mint 1.100 orgonából legalább ezer hangszer Erdélyben található. Az unokák, a három testvér, hűek maradtak az orgonához: Molnár Csaba és Molnár József orgonaépítő, Molnár Tünde pedig orgonaművész Marosvásárhelyen, a Zeneakadémián doktorált, otthon és külföldön is sikerrel koncertezik. Apjuk református lelkész Misztót- faluban, a Misztótfalusi Kis Miklós Múzeum alapítója. Marosvásárhelyen Molnár József megjavította a Keresztelő Szent János plébániatemplom orgonáját, ő hozta rendbe a ferencesek templomának orgonáját, az unitáriusokét, s most kezdi el a marosvásárhelyi Vártemplom orgonájának felújítását. Kiemelkedő teljesítménye volt a kolozsmonostori apátság orgonájának javítása, amely három évig tartott. Az eredmény: az Európai Unió a felújított apátsági templomot és felújított orgonáját európai örökségként Europa Nostra díjjal jutalmazta. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./-Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is folytatódik a temesvári egyházmegye templomainak és plébániaépületeinek felújítása. Mintegy húsz helységben folynak már munkálatok; a püspökség tervében további tíz település egyházi épületének tatarozása szerepel. A munkálatok anyagi támogatását jórészt a temesvári püspökség vállalta magára, ugyanakkor jelentős összeggel támogatják a felújítást az illető közösségek tagjai, az egyházközségből a határokon túlra költözött hívek, továbbá alapítványok, segélyszervezetek. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./-Szent István-emlékművet avattak Vajkán. A bősi felvízcsatoma és az Öreg-Duna közé szorult, önszántán kívül szigetre került három község, Vajka, Doborgaz és Bodak veszélyeztetett helyzetben van. Ezért nem mindegy, hogy az ott lakó emberek hogyan tekintenek jelenükre és múltjukra, találnak-e kapaszkodót, szellemi és erkölcsi fogódzót az új évezred elején a világ kihívásaival szemben. Dióhéjban ezeknek a gondolatoknak a jegyében zajlott augusztus 13-án délután Vajkán az az emlékműavató ünnepség, amely valószínűleg beleivódik minden vajkai és környékbeli magyar leikébe. Püspöki szentmisével kezdődött a program a helyi katolikus templomban, ahol Ladocsi Gáspár eszlergom-budapesti püspök szolgáltatott szentmisét, természetesen a Szent István-i üzenet, a kölcsönös türelem és a megmaradás királyi intelmeinek jegyében. Ezt követően leplezte le Csáky Pál, a szlovák kormány alelnöke Lipcsey György alkotását. Csáky ünnepi beszédében azt a j fonalat folytatta, amit a püspök kezdett: a helyét kereső ; Európában nemcsak a nagy népek, hanem a kis nemzetek is identitásuk megtartásával bajlódnak. Nem csoda, hogy a 1 Kárpát-medencében élő magyarság is ezt teszi, s ezt teszik Vajka polgárai is — emelte ki szívhez szóló beszédében a i miniszterelnök-helyettes, akit az avatóra elkísért Bárdos i Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője és i Kvarda József, a magyar párt képviselője is. /Új Szó (Pozsony), aug. 16./-"A csitári hegyek alatt című népdal községünk lakói ajkán született, s a zeneszerző zoboralji gyűjtése tette világszerte ismertté. Köszönettel emlékezünk!” Ez olvasható azon a táblán, amelyet Kodály Zoltán tiszteletére augusztus 27-én leplezett le az alsócsitári községháza falán Frantisek Tóth szlovák és Bozóki András magyar kulturális miniszter, valamint Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. A kis zo-