Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-11-01 / 11. szám
2005 november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.-Népes közönsége volt augusztus 6-án Bácstopo- lyán a Kárpát-medencei Kulturális Napok rendezvénysorozat ottani műsorának, mely a művésztelep képtárában a "Magyar városok régi metszeteken” című kiállítás megnyitójával kezdődött. Miután Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke tolmácsolta a Kárpátmedencei magyarság kézszorítását, testvéri, baráti ölelését, a kiállítást Egeresi Sándor nyitotta meg. Alelnökként, bács- topolyaiként, valamint az egységes magyar nemzet tagjaként köszöntötte a közönséget. Ezt követően bemutatkoztak a muravidéki vendégek: Kepe Lili, a lendvai Magyar Művelődési Intézet igazgatóhelyettese, Zvér Ilona, a Szlovén Rádió és Televízió Magyar Műsorainak felelős szerkesztője, és Végi József, a Muravidéki Magyar Rádió szerkesztője. A műsort a lendvai versmondók bemutatkozása zárta. /Magyar Szó (Újvidék), aug. 9.1-Tíz évvel ezelőtt kezdte el működését Zsobokon a Kalotaszegi Nemzetközi Alkotótábor. Ennek a jubileumnak a tiszteletére jelent meg a "Kalotaszegi Alkotótábor Zsobok 1996 - 2005” című, Németh Júlia szerkesztette monográfia. Banner Zoltán műkritikus kincses szigetnek nevezte ezt a vidéket. Mint a szervező Essig Kacsó Klára elmondta, az elmúlt tíz éven 76 erdélyi, magyarországi, svájci, németországi, dámai, ukrajnai művész látogatta az alkotótábort (közülük többen visszatérőként). A 350 műalkotásból összeállt gyűjtemény egy része az alkotótábor tulajdonát képezi. A gyűjtemény anyagát Kolozsváron, illetve Erdély és Magyarország különböző városaiban mutatják be. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9.1-Négyévenként rendezik meg a Tárogatósok Világtalálkozóját, amelynek során a világ számos országából érkező tárogatóművészek bejárják a Kárpát-medence több városát. Rozsnyót és Lucskát már harmadik alkalommal ejtik útba. A rozsnyói katedrálisban 1945 óta most először hangzott fel a magyar himnusz, de ezúttal az ősi, kuruc kori íüvós hangszer bús hangján. A Rákóczi emlékét hűen őrző városban a tárogatónak külön létjogosultsága van, hiszen 1706 és 1707 között a városban időzött a nagyságos fejedelem. Volt már, hogy a krasznahorkai vár ormáról szállt messze a széllel Nagy Csaba játéka, aki egyébként a csapat vezetője, s a világtalálkozó létrehozója. Am valahányszor errefelé jártak, nem hagyhatták ki a rozsnyói Őrtornyot, amely annak a térnek a kellős közepén ágaskodik, amelyet valaha Rákóczi térnek neveztek. Ezúttal is innen hívták tárogatós koncertre a város lakóit a pár száz méterrel arrébb lévő gótikus katedrálisba. Ritkaságszámba megy, hogy ez a templom magyar rendezvénynek adjon otthont. Éppen ezt az alkalmat ragadta meg számos néző. /Új Szó (Pozsony), aug. 10./ —Augusztus 11-én került sor Csíkszentmártonban a magyarországi Jászapáti 2000 Rt. által Hargita megyébe küldött búzaszállítmány kiosztására. A küldemény 20,8 tonna csávázott őszi búza, amelyet gyergyói és csíki községek, illetve a csíkszentkirályi Agromec, a tusnádi Dako és a helyi Burgabotek vehettek át. Az adomány kiosztása előtt Bunta Levente megyei tanácselnök, valamint Török Jenő mezőgazdasági és vidékfejlesztési vezérigazgató tájékoztatták a sajtót és az adomány átvételére érkezett polgár- mestereket, delegáltakat arról, hogy a megye árvízkárainak enyhítésére milyen segítségben részesültek. Az adomány legalább 80 hektár bevetéséhez elegendő, talán továbbsza- , poritásra is alkalmas lesz a vidéken, ahol külön gond a korábban beérő és az itteni éghajlatot bíró fajták hiánya. Az adományozók szándékosan korán érő és az itteni természeti viszonyokat tűrő őszi búzát küldtek. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./ y* —Oláh Ilonának több kötete jelent meg versben és prózában. Az Erdélyben hagyott múlt eseményei nem hagyták nyugodni a Münchenbe kitelepedett asszonyt: tollat fogott, és leírta a madéfalvi gyermekkort, a kezdő tanítónő mindennapjait, a Túrterebesen eltöltött éveket. Embereket idéz az olvasó elé, tanulságos történeteket hív elő a múltból, hogy örökül hagyja őket a jövőnek. Adósságot törleszt, mint mondja. Úgy érzi, tartozik ezzel szülőföldjének, szüleinek, barátainak, ismerőseinek, szomszédainak, mindenkinek, akitől valaha jó tanácsot kapott. Nem a kritikusoknak ítészeknek ír, hanem a globalizáció világában felnövő unokáknak, hiszen tudniuk kell, hogy honnan származtak. Köteteivel az otthoniakat is emlékezteti egy letűnt világra. A szereplők pedig magukra ismernek, s örömmel emlékeznek ők is Oláh Ilonával. Valahányszor hazalátogat, nemcsak papírra vetett emlékeit hozza magával. Három szobrot ajándékozott a számára legkedvesebb két erdélyi településnek. Túrterebesen két Szűzanya-szobrot állíttatott, Madé- falván a falu neves szülöttjének szobrát állíttatta fel a templomkertbe, hogy az itteniek ne feledjék Zöld Pétert, az erős jellemű papot, aki a madéfalvi veszedelem alatt volt a székelyek szószólója. A két falutól kapott díszpolgárságot pedig szerényen viseli. Tudja, hogy ez nem büszkeség, hanem felelősség dolga. Igyekszik méltón viselni a tisztséget. Adományaival támogatja Madéfalva és Túrterebes kulturális életét, az iskoláknak rendszeresen könyvajándékot küld. ■ Jelenleg a Zöld Péter-szobor felállításáról készít kötetet, s közben azon töri a fejét, hogy lehetne fellendíteni a település életét. Fogadóról álmodik, ahol az idelátogatók megismerkedhetnének a székely kultúra sajátosságaival. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16.1-Augusztus elején a Marosvásárhely - Zalaegerszeg Baráti Társaság jóvoltából 33 marosvásárhelyi és 8 nyárád- selyei gyermek Egerváron nyaralhatott, s részt vehetett a Zalaegerszegen szervezett kézműves táborban. A rendezvényt pedagógusok kezdeményezték. Az erdélyi gyermekeken kívül még 26 zalaegerszegi is jelen lehetett a táborban, így alkalom volt barátságok kialakítására. Jövőre a szovátai
