Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

5005 október

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

LIV. rész-1553. szeptember 21—25. Moldvai csapatok ütnek a Székelyföldre. (Szapolyai-párti mozgolódás összeomlik.)

—Október 3. Tahy Ferenc Pozsega vármegyei főispán és Szabardi Mátyás váradi püspök Derecskénél csatát nyer a Várad ostromával hiába kísérletező Petrovics Péter ellen. (Ezt követően Petrovics a Tisza túlpartjára vonul, majd mivel a török nem támogatja, Lengyelországba menekül Izabella királynéhoz.)

—Az évfolyamán a királyi Magyarországon (a horvát- szlavón megyék nélkül) 23 546 adózó portát írnak össze. - Megkezdődödik Köves András veszprémi püspök sümegi várának építése (1567-ig tart). Az új részek reneszánsz stílusjegyeket mutatnak. - Sztárai Mihály Tolnában működik esperesként (1558-ig). - A kolozsvári latin iskola rektora a Wittenbergben tanult, lutheri felfogást követő Dávid Ferenc (hét évig). — Ismét Erdélybe jön - és ott öt évig marad a fejedelmi udvarban - az olasz teológus Francesco Stancaro.-1554. január 8. Izabella királyné és Petrovics Péter követei a Portára érkeznek. (A Maros-vidék átengedését és katonai segítség adását kérik I. Szulejmántól.)-Január 25. Erdélyi országgyűlés Székelyvásárhelyen.-Március 1. I. Ferdinánd e napra országgyűlést hív ösz- sze Pozsonyba. (Március 13.: a király megnyitja a diétát: a rendek a király jelöltjével, Báthori Andrással szemben, nádorrá választják Nádasdy Tamás országbírót: április 12.: a király szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 6.: a nádort a régi jogkör illesse meg: 14.: a várak feladóit büntessék meg.-Március 13. Óváriban (Szatmár vm.) a Szatmár- és Szilágy-vidék protestáns papsága superintendenst (püspököt) választ Tordai Demeter személyében.

—Április 7. I. Szulejmán szultán Aleppóban fermánt állít ki, melyben megparancsolja Szapolyai János Zsigmond visszahelyezését Erdély trónjára. Egyben parancsot ad a román vajdáknak és a határmenti bégeknek a fegyveres beavatkozásra.

—Április 11. Sándor moldvai vajda kijelenti az erdélyi követeknem, hogy ha nem hozzák vissza János Zsigmon- dot, fegyverrel támad az országra.-Április. Lúgost és Karánsebest a Porta Átadja Petrovics Péternek.-Május 12. Erdélyi országgyűlés Székelyvásárhelyen. (A török fenyegetés miatt általános hadfelkelést rendel el.)

—Június 21. I Ferdinánd Báthori Andrást kinevezi or- szágbjróvá.-Június. Az erdélyi rendek serege összegyűl, de heteken át tétlenül vesztegel, végül teljesen demoralizálva feloszlik. - I. Ferdinánd lengyelországi követe tudatja Izabella özvegy királynéval és testvérével, II. Zsigmond Ágost lengyel királlyal, hogy urának nincs szándékában a gyulafehérvári egyezségban az özvegy királynénak kikötött kártérítést kifizetni..

—Szeptember. Tojgun budai pasa elfoglalja Fülek és Sajgó várát (Nógrád vm.).

—Október 18. Bornemissza Gergely egri várkapitány egy portya során Poroszló (Heves vm.) mellett török csapatok fogságába esik. (1555-ben Isztambulban kivégzik.)

—Az év végén I. Ferdinánd újabb követeket küld Isztambulba, Verancsics püspök támogatására. A követ, Augerius Ghilenus Busbecq lovag, magával viszi Erdélynek a Habsburgok által felajánlott első adóját.

—Az év folyamán országos pestisjárvány. - Az erdélyi magyar lutheránusok egy Tamás nevű volt szerzetest super- intendenssé választanak. - A baranyai protestáns egyházkerület első superintendense Szegedi Kis István. - Megjelenik Kolozsvári Tinódi Sebestyén huszonkét művét tartalmazó Cronica című versgyűjteménye. (1554 vagy 1555-ben.)

—1555. január 1. Francia követ érkezik Izabella özvegy királynéhoz Lengyelországba.

—Február 14. A Fráter György gyilkosai ellen 1553-ban elrendelt pápai vizsgálat fölmentéssel zárult.

—Február 17. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott.

—Február derekán Izabella királyné a magyar határhoz közeli Sanok várába költözik.

—Február 24. A szatmári lutheránus zsinat kizáija soraiból a reformátussá lett Tordai Demeter püspököt, s helyébe Károlyi Boldi Sebestyént válassza.

—Február. Az év végéig elhúzódó országos pestisjárvány kezdődik.

—Április 7. Busbecq lovag, I. Ferdinánd követe, átadja I. Szulejmánnak Erdély adóját. (A szultán novemberig ad haladékot a Habsburgoknak Erdély kiürítésére.)

—Április 11. I. Szulejmán szultán a francia követek sürgetésére Magyarország és Erdély királyának ismeri el János Zsigmondot.

—Június 24. I. Ferdinánd e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Július 9.: Miksa főherceg kormányzó megnyitja a diétát: augusztus L: a király szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 1,: a nádor jogköre a hadi- és jogszolgáltatási ügyekre is kiterjed: 11.: a király gondoskodjék a jövedelem nélkül maradt várak fenntartásáról.)

—Augusztus 4. Az erdélyi vajdák a török fenyegető magatartása miatt ismét összehívják az erdélyi haderőt. (Az egybegyült sereg újból hetekig áll tétlenül, majd szétoszlik.)

—Szeptember 7. Erdélyi részgyűlés Gyalun. (Felvilágosítást kér I. Ferdinándtól a török hírekről.)

—Október 7. Szulejmán újból elrendeli az erdélyieknek, hogy hozzák vissza János Zsigmondot.

*

(E rovatunkat az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent négykötetes miiből álltijuk össze.)