Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

2005 október

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

24

Beszédében kitért a turulmadaras emlékmű történetére is. Örömmel konstatálta, hogy 2003-ban, a dolhai csata 300. évfordulója alkalmából a turulmadár ismét visszakerült a helyére. A megemlékezés koszorúzással ért véget. (Kárpáti Igaz Szó, Ungvár)

—A kanadai Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdetett meg határon túli magyar gyermekek számára, hogy jobban megirmerhessék az anyaországot. A táborban 135-en voltak, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. A gyermekek 16 napot tölthettek Magyarországon. Nagyon sok helyre elvitték őket, voltak többek között Budapesten, Pécsen, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten, Ópusztaszeren, Székesfehérváron, Aggteleken. (Népújság, Marosvásárhely)

—Csángó és magyar kórusok találkozói át első alkalommal rendezték meg Zemyesten. A program megvalósításában jelentős szerepet vállalt a zemyesi római katolikus plébános, Bíró József, aki a találkozó helyszínét biztosította. A találkozón öt kórus vett részt: a brassói Szent Kereszt plébánia kórusa, a brassói Szent Péter és Pál plébánia kórusa, a brassói Magyar Dalárda, a sepsiszentgyörgyi Lau- date kórus, valamint a barcarozsnyói csángó kórus. A rendezvény célja nem a versengés Volt, hanem a közös és az egyéni éneklések, a kórusok közötti kapcsolatteremtés és a közösségi tudat erősítése. (Vasárnap, Kolozsvár)

—Több mint kétéves pereskedés után sikerült a Sa- pientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári főépületére felszereltetni azokat a kétnyelvű táblákat, amelyek az intézmény, illetve az azt működtető alapítvány nevét tartalmazzák román és magyar nyelven. (Szabadság, Kolozsvár)

—Mint Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, ősztől további két településen tanulhatják választott tantárgyként a magyar nyelvet a moldvai csángómagyar gyermekek. Moldvában 45 faluban mintegy 9.000- re becsülik a szakemberek a magyarul beszélő iskoláskorú gyermekek számát, ennek 10 %-át, mintegy 950 gyermeket sikerült bevonni az iskolán kívüli vagy iskolai magyar nyelvű foglalkozásokba. Most 26 magyar pedagógus tanít a moldvai falvakban, ebből 12 az állami oktatásban. (Romániai Magyar Szó, Bukarest)

—Új, méltó környezetben várta július 31-én a látogatókat Fehéregyházán az ispánkúti Petőfi-emlékhely. Petőfi Sándor ispánkúti emlékműve az elmúlt évtizedekben a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált. A Hunyadi László szobrászművész által készített régi emlékművet Sütő András író, valamint a hozzá közelálló marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére 1969-ben állították fel. A múlt figyelmeztetéseként érintetlenül hagyják az 1990-ben barbár módon megrongált Hunyadi-alkotást, az emlékmű frontján pedig Gyarmathy János szobrászművész új, Petőfit ábrázoló bronzplakettjét helyezték el. Az emlékmű Kiss Levente szobrász bronzfeliratával is kiegészült, amelyeken az emlékmű rövid története, a felújítást végző művész, valamint a támogatók nevei szerepelnek. (Népújság, Marosvásárhely)

—A baranyai Vörösmart egykoron egyedülálló tájmúzeummal büszkékedhetett. Baranyai Júlia, aki magyar tanárnő, iskola igazgató, író és népművelő volt egyszemély- ben, negyven éven át járta a drávaszögi falvakat, és gyűjtötte a vidék tárgyi emlékeit. A kilencvenes évek háborús időszakában eltűntek a Múzeum legértékesebb darabjai, de ami még értékes és mozdítható volt, annak későbbiek során kelt lába - hozzáértő magyarok vitték el. Eltűnt például Vörösmart várossá nyilvánításának eredeti példánya is. A múzeum ma elhanyagolt állapotban van, mindent belepett a pókháló és a por. Olyan értékes kordikumentumok hevernek rakáson, mint Petőfi Sándor „Robin Hood”-fodítása, amely még 1844-ben készült, vagy a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok összefűzött példányai. Amióta a nagy népművelő eltávozott az élők sorából, senki sem érezte szívügyének az egyedülálló gyűjtemény gondozását. (Magyar Szó, Újvidék)

—Gyermekek, felnőttek által egyaránt ismert és kedvelt művel, a „Ludas Matyi”-val járja vajdaságot a Tanyaszínház, ha esik az eső, ha nem. Fazekas Mihály művét Góli Kornélia dramaturg adoptálta a vándorszínházi körülményekhez. A július 9-ei, kavillói bemutató után Péterréve, Mohol közönsége mazsolázhatott annak a szegény fiúnak úgy tetszik, örökérvényű történetében, aki a maga módján járta végig az igazszolgáltatás útját, és számolt le a zsarnok kényúrral. Július 16 és augusztus 3 között 18 helységben adták elő színdarabot. (Magyar Szó, Újvidék)-Pezsgő művelődési életével Makfalva hosszú éveken át a Kis-Küküllő mente szellemi központjának számított. Színvonalas irodalmi estekre, előadásokra, kiállításokra, képzőművészeti táborokra került sor. Mára azonban kiöregedett a „régi gárda”, a fiatalok pedig ingáznak. Bármilyen rendezvény megszervezésére ma is a nyugdíjasokat kérik meg. „A lakosság öregszik, a fiatalok a régi rendszerben elmentek, a visszatelepedés pedig még nem indult meg, az összetartás is kisebb lett manapság” - mondja Zsigmond Vencel polgármester. Anyagi segítség hiányában a falunapok megszervezése is nehézségekbe ütközik. 1990-ben alapították meg a Wesselényi Művelődési Egyesületet, amely a múzeum gondozását, a hagyományőrzést, és a képzőművészeti táborok szervezését vállalta fel. 1999-ben háromszori nekifutás után az iskola felvette alapítója, Wesselényi Miklós nevét. 2000-ben avatták fel a község központjában Dózsa György szobrát. A társaság széthullott, mintha a társadalom is atomjaira bomlana. „Nincs igény a hajdani művelődési életre” - vélekedik Kiss Károly református lelkész. A hívek lélekszáma 1955-höz viszonyítva egyharma- dára apadt. Az egyházi' kórus nem működik. (Népújság, Marosvásárhely)