Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 október KÖNYVISMERTETÉS: Bábel Balázs: AZ ISTEN ORSZÁGÁÉRT- beszédek, intejúk, írásokA kommunus bukását követő zavaros politikai, történelmi korszaknak talán egyetlen egyértelműen pozitív vonása, hogy a kultúrában, az irodalomban újra helyet kaptak a vallásos, keresztény/keresztyén értékek. A 90-es években társadalmi helyzetemnél fogva az erdélyi irodalommal voltam szoros kapcsolatban, és főleg a protestáns vonulattal, amelyet dr. Csiha Kálmán és dr. Higyed István neve fémjelzett számomra. Bábel Balázs kalocsai érsek kötete nagy-nagy örömömre szolgált, hiszen a magyar irodalomban Pázmány Péter meghatározta egyházi vénát képviseli. Egyházaink vezetői mindig is a magas európai kultúra szószólói voltak. Ezt igazolja a kötet tartalmi sokszínűsége, és az alkotó széleskörű kulturális kitekintése is. A kötet címe egyben az érsek úr tevékenységének jelmondata is: „Ahogy jelmondatomat is választottam: PRO REGNI DEI — Az Isten országáért, további felelősségteljes szolgálatomat is, ebben a szellemben szeretném végezni, Jézus szívügyéhez, az Isten országa építéséhez kapcsolom főpásztori munkámat... Isten országa nem terület, hanem Isten szerető uralmának erőtere, ugyanakkor látható, mert ott, ahol az emberek ennek szellemében élnek, jelzik az Isten országa jelenlétét ... Az Úr Jézus Isten országát kicsiny kezdetűnek mondta, mustármaghoz, kovászhoz, kevéske sóhoz hasonlította, amely kicsiny kezdet újra meg újra megismétlődhet egy-egy történelmi korszak után.”/5.old/ A kötet alcíme - beszédek, interjúk, írások - a műfaji utalásokat tartalmazza a klasszikus egyházi műfajoktól kezdve - lásd gyászbeszéd, aranymise, templomszentelés, iskola évnyitó - az elmélkedés és prédikációtól a modem kommunikációig, az interjúig. A műfaji sokszínűség mellett, a kötetre a tematikai sokszínűség is jellemző. Ha csak a száraz statisztikai módszert alkalmazom a felsorolásból is sok minden kiderül. A legtöbb írás a Karácsonyról szól /8 drb/, hét a szentekről és Szűz Máriáról, 3-3 Szent Istvánról, Húsvétról, a harmadik évezredről, és a katolikus iskolákról. De nem hiányzik a történelmi kitekintés sem pl. Emlékbeszéd Buda 150 éves fölszabadításának évfordulóján, a magyar honvédség ünnepén, vagy Gondolatok a történelemről és Asztrik érsekről, vagy Ezeréves Főegyházmegyénk ünnepére. De jelen vannak az erkölcsi témák, pl. a nők szerepe a katolikus egyházban, a boldogság kérdése, vagy a keresztény erkölcsi- ség. Jelentkezik a napi politika is ahányszot a globalizációról vagy az egységes Európáról van szó. A XXI. század emberéről lévén szó nem maradhat ki az egészséges életmód kérdése sem, vagy az aktuális művészet értékelése pl. Mel Gibsos filmjének kapcsán. Csak néhány gondolat a húsvéti és karácsonyi ünnepekről: „A Húsvét az egyház legősibb ünnepe, igazi nagy ünnepe, de sohasem kapta meg azt a melegséget, családiasságot, amint pl. a Karácsony. A Karácsony, ma már általános emberi fogalom lett. Olyanok is megülik a szeretet és béke ünnepét, akik egyébként messze állnak a keresztény gondolatvilágtól. A Húsvét ellenben kimondottan keresztény ünnep maradt, s a kereszténységen kívül nem tudnak vele mit kezdeni. A Karácsony is titkokat hordoz: az Isten emberré levését, a Fiú megtestesülését, de ennek a titoknak megvan az emberi érthetősége. A gyermek, a család, a szeretet keresése, élet bensőségessége. A Húsvétban szinte szédítenek a kozmikus arányok, az élet, a halál, a bűn, a megváltás, a föltámadás és az örök élet...” /104. old./ Érdekes gondolat a kettős jubileum gondolata: „A magyarság talán az egyetlen nemzet a világon, amelyik kettős jubileumot ünnepel: Krisztus születésének 2000. évét és államiságunk milleniumát. Valójában ez a két jubileum a legszorosabban összefonódik számunkra, mert szemhatárunk először távolra tekint Jézus Krisztusra, aki születésével kettéosztotta, és beteljesítette az időt, és látjuk az ezer évvel előtti nemzetet, amely az új időszámításba betagozódott. Jézus születési jubileuma nemcsak a keresztényeket, hanem az egész emberiséget érinti ... Az 1000 évvel ezelőtt történt koronakérés és Szent István királlyá koronázása olyan időszakban történt...amikor sok helyütt visszatértek a tiszta forráshoz. Az idők jeleit úgy tudták értelmezni, hogy Szent István olyan alapot készített, hogy 1000 esztendő viharait nemzetünk kiállta. Az Ómagyar Mária siralom óta szinte alaphangja e népnek a kesergés, de érdemes arra gondolni, hogy a tatárok elpusztították az akkori magyarság 60%-át, de ma nincs tatárország. A 150 éves török uralom alatt egynegyedére csökkent a Mátyás korában 4 milliós magyar nemzet, de ma nincs török birodalom... Több mint 40 évig tartott az orosz megszállás, és ma nincs Szovjetunió. A Kárpát-medence népei közül egyedül nekünk van 1000 éves államiságunk. Ezért írhattuk a jubileumi plakátra: múltunk a reményünk, a jövőnk Krisztus.”/61-62.old/ Fontos gondolat az egyházépítés és urbanizáció viszonya: „II. János Pál pápa kanadai püspökökhöz írt beszédében az urbanizációról megjegyzi, hogy különös fontosságot kell tulajdonítani a lelkipásztorkodásban a városi pasztorációra, amely magában foglalja templomok építését és a közösség számára alkalmas épületek kialakítását is ... Ahol azonban az emberek engedik, hogy Isten igénybe vegye őket, ott van számára idejük és helyük ... Bátran mondhatjuk, hogy a templom-eszme és a város-eszme összefonódik ... Csak utána kell gondolnunk egy pillanatra, milyen lenne Európa, ha egyszerre kiszednénk belőle minden templomot.” /45-46. old./ Szerkezetileg az írások négy fejezetbe tömörülnek: 1/ Krisztus egyházának építése, 2/ Kereszténység a magyarság életében 3./ Sónak maradni, 4./ Mi az evangéliummal politizálunk. Szerintem nem véletlen a sorrend: az egyházépítés a szekularizáció a globalizáció korában, amikor egyre több támadás éri a katolikus egyházat igenis létkérdés... Kereszténység és magyarság viszonyát már néhány mondatban felvázoltam, bár az idekapcsolódó gondolatkör igen
