Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-09-01 / 9. szám

2005 szeptember

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

25

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

Lili. rész

—1552. július 30. Miután lippáról a várkapitány, a spanyol Áldana 28-án katonáival elszökött. Ahmed pasa megszállja a várat. Ugyanakkor elfoglalja a szintén védtelenül hagyott Sólymos (Arad vm.) várát is.-Július végén, Temesvár elfoglalása után a törökök megszervezik a hódoltság második vilajetjét, élén a temesvári beglerbéggel.-Júliusban Hádim Ali budai pasa elfoglalja Szécsényt, Hollókőt, Bujákot, Ságot és Balassagyarmatot (valameny- nyi Nógrád vm.).

—Július—október. A török betör Szlavóniába és Varasáig pusztít.

—Augusztus 6. Ahmed pasa csapatai elfoglalják Lúgost, majd 11-én Karensebest. (Ezzel a Temesköz és Za- ránd megye valamennyi vára a török kezére került.)-Augusztus 9—10. Erasmus Teiffel királyi főkapitány Palástnál (Hont vm.) vereséget szenved Hádim Ali pasától. (A fogságba esett főkapitányt a török megfojtja.)

—Augusztus közepén Erdélyi országgyűlés Szászse- benben. (Elhatározza, hogy felveszi a harcot a törökkel.)

—Augusztus 22. Kara Ahmed másodvezér és Hádim Ali budai pasa egyesült serege ostrom alá veszi Szolnokot. (Nyári Lőrinc kapitány csak szeptember 4-ig tudja tartani a várat.)

—Augusztus—szeptember. Pestisjárvány Magyarországon.-Szeptember 9. Hádim Ali budai pasa, Ahmed és Szo- koli Mehmed együttes erővel, mintegy 60-70 ezer emberrel ostrom alá fogja Eger várát. (A vár kapitánya Dobó István, az őrség létszáma nem éri el a 2000 főt.)

—Szeptember 16. Erdélyi tábori országgyűlés Szászsebesen. (Haller Péter szebeni királybírót Havasalföldre küldik, a törökkel való kapcsolat felvételére.)

—Szeptemberben Pestisjárvány a Dunántúlon.-Október elején 11 ezer főnyi birodalmi segély érkezik Győrbe, de vezére, Móric szász herceg október végén harc nélkül feloszlatja.

—Október 13. Castaldó generális, I Ferdinánd erdélyi hadainak főparancsnoka, fölmentését kéri az uralkodótól.

—Október 18. A török sereg öt heti sikertelen harc után feladja Eger ostromát és hazaindul.

—Október 21. Az erdélyi rendek, Castaldo hallgatólagos tudtával, követet küldenek I Szulejmán szultánhoz. (Kérik, fogadja őket újra kegyeibe, adófizetést és a német csapatok elűzését Ígérik.)

—Az év folyamán. Megkezdődik a pozsonyi vár átépítése Giovanni Spazio és Pietro Ferrabosco olasz mérnökök irányításával. (Az átépítés 1563-ig tart.) - Megjelenik

Kolozsvárott Heltai Gáspár Az részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus című erkölcsjavító munkája. - Ráskay Gáspár megírja Vitéz Francisco című széphistóriáját. — Megjelenik Lyonban Bakfark Bálint (Valentin GrefT Bakfark) lantra írt zeneműveinek gyűjteménye: Intravolatura.-1553. január 20. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (Tiltakozik az ellen, hogy I. Ferdinánd megvonta a rendektől az országgyűlés összehívásának jogát.)

—Február 6. Az erdélyi szászok evangélikus szuperintendenst (püspököt) választanak, Wiener Pál nagyszebeni lelkész személyében.

—Március 1. I. Szulejmán követe Alvincen közli a Castaldó megbízásából vele tárgyaló Haller Péter szebeni királybíróval, hogy a szultán nem ellenzi Szapolyai János Zsigmond visszahívását. A követ felhatalmazás nélkül, több vár visszaadását is megígérte.

—Március 3. A Fráter György meggyilkolásának kivizsgálására rendelt pápai vizsgáló bizottság megkezdi a tanúkihallgatásokat. (ítélet 1555-ben.)

—Március elején I. János király özvegye, Izabella királyné Lengyelországban felszólítást kap a szultántól, hogy térjen vissza Erdélybe.

—Március 19. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (Követet küld a portára. Báthori András vajda bejelenti, hogy I. Ferdinánd visszahívta Castaldot.) (A generális szét- züllött zsoldos seregével a következő napokban elhagyja Erdélyt.)

—Március 20. I. Ferdinánd kinevezi Oláh Miklós egri püspököt esztergomi érsekké, A lemondott Báthori András helyébe pedig Dobó Istvánt és Kendy Ferencet erdélyi vajdákká.

—Tavasszal I. Ferdinánd kinevezi Bornemisza Pált erdélyi, Szabardi Mátyást váradi püspökké. (Ezzel Erdélyben újjáalakul a katolikus egyházi hierarchia.) - A tiszántúli rendek részgyűlést tartanak Kerekiben (Bihar vm.). Megkezdődik a Szapolyai párt újjászerveződése.-Április 9. I. Ferdinánd e napra országgyűlést hirdet Sopronba. (Április 25.: a király megnyitja az országgyűlést, május 19.: szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 7.: a katolikusok üldözőit büntessék meg. 8.: az egyházi tizedek szabadon bérbeadhatók: 11.: a jobbágy robotja évi 40 nap.)

—Májusban Mircse havasalföldi vajda betör Erdélybe.

—Június 29. Petrovics Péter haddal vonul Munkácsról Debrecenbe és harcot kezd a Habsburg-pártiak ellen.

—Június 30—július 3. A székelyek gyűlése Székelyvásárhelyen, a nemesi részgyűlés Radnóton a Szapolya-párt mellett dönt.-Júliusban pestisjárvány Erdélyben és Nagykanizsa (Zala vm.) kömyéén. (1554. februárig.)

—Augusztus 20. Erdélyi részgyűlés Medgyesen. (Dobó István és Kendy Ferenc vajdák a székelyek ellen intézkedéseket hozatnak.)

—Augusztusban I. Ferdinánd békét kérő követsége, Ve- rancsics Antal pécsi püspök vezetésével, megérkezik Isztambulba.