Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 szeptember ILLATOS GARDÉNIA A cserepes dísznövényként kedvelt gardénia ázsiai, kínai és afrikai őshazájában valóságps fává nő. Porcellánfehér virágait szívesen tűzték régi korok asszonyai az estélyi ráhára, az urak pedig szmokingjukra. Az illatos, örökzöld cserje bizonyos Alexander Garden nevét őrzi, aki a nagy svéd botanikus, Carl Linné barátja volt. A növénycsaládba mintegy hatvan faj tartozik, ezek között dísznövényként a legelterjedtebb jázminillatú Gardenia jasminoides. Fényes sötétzöld levelei hangsúlyozzák a virág törékenységét, kecsességét. Virágzáskor bódító illatfelhőbe burkolja környezetét. Létezik egyszerű és telt virágú változata is. Bár a gardénia trópusi eredetű, az ottani magasföldek, fennsíkok virága, mégsem szereti a nagy meleget, sőt, télen néhány fokos fagyot is elvisel. Amire viszont nagyon is érzékeny, az a talaj kémhatása: meszet tartalmazó földben nevelve levelei kifakulnak és a növény hamarosan elpusztul, ezért csak savanyú, tőzeges földbe ültessük. Nem szabad túlöntözni sem, mert ha vízben állnak a gyökerei huzamosabb ideig, ugyancsak kimúlik. Az sem mindegy, hogy milyen vízzel locsolják, a csapvízben lévő klór árt neki, ezért csak esővizet használjunk. Ehhez a néhány feltételhez ragaszkodik, egyebekben a nevelése megegyezik a többi szobanövényével. Virágzása e- lőtt, bimbóképződéskor (ami fajtától függően eshet nyárra és télre egyaránt) 10-12 naponként tápolda- tozni kell. Szereti a sok párát, ezért célszerű naponta esővízzel permetezni a leveleit, emelve ezzel környezetének páratartalmát. Nyáron kitehető a szabadba, de ne érje tűző nap, hanem csak szórt fény. Lakásban se legyen napos ablak előtt. Virágzás után lehet, sőt kell metszeni, hogy dús bokorrá fejlődjék. Ehhez minden ágat felére, harmadára vissza kell vágni. A fiatal növényeknek pedig célszerű lecsipmi a hajtáscsúcsait, hogy ne nyúljanak fel. A metszés helye alatt elfog ágazni és minél rendszeresebben metszik, annál sűrűbben fejlődnek a az új hajtások. A fentiekből kitűnik, hogy nem ördöngösség gardéniát nevelni, ha biztosítják számára a megfelelő feltételeket. Lovas Katalin. Bayreuth: múlt és jelen a 94. ünnepi játékokon MTI A Bayreuthban ma megnyíló 94. ünnepi játékok mögött 129 éves hagyomány áll: 1876-ban A Rajna kincsének előadásával nyitották meg' a Richard Wagner által megálmodott első operafesztivált. A zeneszerzőben a XIX. Század ötvenes éveiben, svájci emigrációja idején érlelődött meg egy európai művészeti fesztivál megrendezésének a gondolata. II. Lajos bajor király adományainak jóvoltából, 1872. május 22-én Bayreuth „zöld dombján” lerakták a Festspielhaus alapkövét. Az 1876. évi első fesztivált 1882- ben követte a második a Parsifal ősbemutatójával, majd az évek során kialakult szokás szerint Wagner tíz operáját adják elő július 25. és augusztus 28. között az 1925 férőhelyes Festspielhausban. Wagner hirtelen halála után özvegye, Cosima Liszt, majd fiuk, Siegfried vette át a fesztiválok vezetését. A háború után, 1951-ben újraindított fesztivált már Richard unokája, Wieland, majd 1966 óta annak bátyja, Wolfgang Wagner irányítja az ünnepi játékokat. Uralkodása távolról sem volt mentes művészeti botrányoktól: ilyen volt például az 1976-os centenáriumi év alkalmából műsorra tűzött A Nibelung gyűrűje fogadtatása. Tekintettel arra, hogy Wolfgang Wagner már 85. életévét is betöltötte, az utóbbi években elsősorban utódlásának kérdése borzolja a kedélyeket a „zöld dombon”. Bennfentesek szerint jó ideje folyik a harc a „walkürök” - Wolfgang két lánya és második felesége, Gudrun - között, de ugyanakkor nyílt titok, hogy az apa második házasságából született, 27 esztendős Katharina nevű lányát szeretné utódjának jelölni, aki egyébként tavaly épp a Magyar Állami Operaházban állított színre egy botrányosan értelmezett, a zene szellemiségével szembe menő Lohengrint, melyet idén levettek a műsorról.