Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
2005. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből —Torokszorító élményben volt részük mindazoknak, akik a Magyar Kultúra és Dunamente Múzeumában részt vettek a Kitelepítettek és Deportáltak 3. Országos Találkozóját megnyitó rendezvényen. A meghívó a „Magyar Kálvária 1945-1948” című történelmi kiállítás megnyitójára szólt, és már az első pillanatokban szembesülhettek az érdeklődők a nem is olyan távoli múlt döbbenetes történéseivel a kitelepítések és deportálások szörnyűségeivel, keserűségével. A rendezvény kezdetén megrázó dokumentum film emlékeztetett a Benesi rendeletek következményeire, amelyben a reszlovakizáció vagy kitelepítés rettenetes választási lehetőségét és az átélteket maguk az elszenvedők idézték fel, még jó néhány évtized távlatából is el-elcsukló hangon, a könnyeikkel küzködve. A döbbenetes képsorok, vallomások után nem volt könnyű helyzetben az első ünnepi szónok, Bugár Béla. Beszédét azzal kezdte, hogy a jogfosztottság, hontalanság, reszlovakizáció és lakosságcsere egyenként is pusztító lehet egy kisebbség számára, a magyar közösségnek viszont a háború után mindezt egyszerre kellett átélnie. Történelmi példákat említve rámutatott, Nagy Sándor hódításaitól Hitler áija-politikájáig jó néhány hasonló szörnyűség volt a történelemben, de azok háború idején történtek - a magyarsággal szemben elkövetett szörnyű igazságtalanság viszont békeidőben következett be, olyan időszakban, amelyet a mai szlovák politikusok a demokratizálódás éveiként tartanak számon. Az MKP elnöke hangsúlyozta, ezt a nehéz időszakot anyagi és erkölcsi vonzataival együtt le kell zárni, függetlenül attól, mi erről a szlovák politikusok véleménye. Az MKP-nak korábban vállalnia kellett, hogy a Benes-dekrétumok kérdését nem nyitja meg, a 2002-es koalíciós szerződésben viszont ilyen kitétel már nem szerepel. A politika és a politikusok feladata elérni, hogy a múlt lezáruljon, és soha többé ne történhessen hasonló. —Az 1848-49-es forradalom ereklyéiből nyílt kiállítás az Arad Megyi Múzeumban. Az értékes darabok most először kerültek a nyilvánosság elé a múzeum raktárából. A vitrinekben olyan tárgyak láthatók, mint például az aradi vértanuk személyes tárgyai, kitüntetései, fogházbeli feljegyzései, Damjanics olajportréja, a tábornokok nevét tartalmazó 1849-50-es aradi elítélések listája stb. Az intézmény raktárában több mint 17 ezer darab, az 1848-49- es forradalomból fenn maradt tárgy található. A múzeum a tervek szerint egy kétnyelvű katalógust is összeállít majd ezekről a tárgyakról.-Egy év alatt negyedszer gyalázták meg a zombori református templomot. Október 3-ára virradóra ismeretlen tettesek összefirkálták az utcai kaput. Az értelmetlen irka- firkák között horogkeresztek láthatók, valamint jól olvasható a fölirat: „Felgyújtunk benneteket!” Békássy Andor lelkipásztor értesítette a belügyi szerveket, a rendőrség elvégezte a helyszínelést és elvégezte a nyomozást. Tavaly a nyár végén azt írták fel a templom ajtóra, hogy „Szerbia pravoszláv ország”, január elején az udvari ablakot törték be, majd ugyanannak a hónapnak a végén óriási károkkal járó vandalizmust vittek végbe az udvarban, a templom- épület pincéjében és a templom előterében. Az elkövetők mindeddig ismeretlenek maradtak.-Gyulafehérváron Oláh Zoltán rektor ünnepi előadásával kezdődött a tanév a katolikus kispapok számára, majd Jakubinyi György érsek beszélt a papságra készülő fiatalembereknek arról, mit jelent papnak készülni. Az idei tanév újdonsága: a kispapokkal együtt tanulnak ez évtől a ferences hallgatók is. A Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára a 2004-2005-ös tanévre 94 diák iratkozott be. Kolozsváron szintén ünnepélyes szentmisével kezdődött a teológiai karon az évnyitó. Marton József dékán tartotta az évnyitó előadást. Jelenleg 164 hallgatója van a kolozsvári katolikus teológiai karnak, ebből 46 elsőéves, és a föszak mellett történelmet, nyelveket, szociális munkát tanulnak. Ebben az évben 29 diák fog Kolozsváron végezni. A négy évfolyam diákjai mellett 26 magiszteri hallgató is tanul a karon.-Számos társadalmi és kulturális rendezvénnyel emlékeztek meg a csehországi magyarok az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfodulójáról. A rendezvények fó szervezője a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége volt. „Az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméit mi is a magunkénak tekintjük. A kulturális napokkal szeretnénk leróni tiszteletünket, szeretnénk fejet hajtani a történelmi események hősei előtt” - mondotta a prágai magyar szervezet elnöke. Az ünnepségek keretében szlovákiai magyar és magyarországi művészek léptek fel a cseh fővárosban. —A viski református vártemplom falán kialakított, az egykori koronaváros vérzivataros múltjainak emléket állító, domborművekből álló kis panteon hamarosan újabb, ezúttal a sztálinizmus áldozataira emlékeztető alkotással bővül. A Balázs István neves viski fafaragó által diófából elkészített, három méter magas dombormüvet október 10-én a falunap keretében leplezték le, ezzel is emlékeztetve a hatvan évvel ezelőtti borzalmakra, a település ártatlan magyar férfilakosságának szovjet koncentrációs táborokba hurcolására, ahonnan sokan soha nem tértek haza.-A hősi vízi erőmű felvízcsatornája 1992-ben három települést - Bodakot, Vajkát és Doborgazt - „csatolt el” a Csallóköztől. Hátrányos helyzetük kompenzálására az állam jó tizenkét év elteltével keres módot. A tervek
