Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005. január szerint kis vízi erőmű épülne, amely a villanyáram értékesítéséből származó bevételből juttatna a településeknek.--Kölcsey Ferenc 1829 és 1832 között Nagykárolyban, az akkor a vármegyházának othont adó épületében dolgozott. Erre emlékezve az épület főbejárata mellett emléktáblát helyeztek el a falra, amelyet ünnepélyes keretek között lepleztek le október 10-én. Az emléktáblán a következő szöveg olvasható: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a Haza fényre derül - Kölcsey Ferenc 1790-1838. Ebben az épületben dolgozott vármegyei jegyzőként a jogász, politikus, orszggyűlési követ, nemzeti imánk költője 1829- 1832 között. Emlékére állíttatta a nagykárolyi RMDSZ 2004.” —Kassa és Rozsnyó küzött, a szlovák - magyar határ mellett folyik a Kanyapta-patak, amelynek környékén kilenc község - Nagyida, Komaróc, Szeszta, Reste, Buzita, Alsólánc, Felsőlánc, Hím és Perény - alkotja a Kanyapta menti mikro-régiót. E térség a múltban is mezőgazdasági jellegű volt és ezt a sajátosságát mindmáig megőrizte s a jövőbeni elképzeléseiket is erre alapozzák. Ezen kívül az idegenforgalomnak, a kézművességnek és teljesen új kezdeményezésnek is teret adnak. Az alapozó munkához most már hozzáláthatnak, mert sikeresek voltak a régió- fejlesztésre benyújtott pályázataik. Mamár 33,5 ezer euró áll a rendelkezésükre. —Október második hétvégén rendezték meg Maros- vásárhelyen az Országos Diákszínjátszó Fesztivált. A zsűri elnöke, Kárp György színművész örömmel nyugtázta, hogy a diákszínjátszás dinamikus és színes. A két kategóriában zajló fesztivál a két első díját a Ripacsok, illetve a Csepűrágók vitték el, mindketten vásárhelyiek. Rajtuk kívül díjjal távozott a krasznai Tini komédiások csapata, a szilágycsehi Berkenye, a nagyváradi Epepe, az aradi Kölcsey Színpad, a Teletini, a Kós Károly Színpad és a körösi Csorna Sándorról elnevezett csapat.-Beregszászban 1992 és 1997 között szinte valamennyi, korábban állami tulajdonban vont egyházi ingatlan tulajdonjogát visszakapta a helyi római katolikus egyház. A katolikus templomon és kápolnákon kívül a volt plébánia, a kántorház, a káplánlakás, a katolikus iskola épülete is az egyház tulajdona immár. Problémát jelent viszont, hogy átadásuk csak papíron történt meg, az ingatlanok nagy részét máig mások lakják, használják. A volt katolikus iskola épülete például immár egy éve üresen áll, romlik, ám hónapokba került, mig végre reális esély mutatkozott rá, hogy azt a gyakorlatba is átadják az egyháznak.-Kilenc Hargita megyei iskola és civil szervezet kapta meg az Illyés Közalapítványnál megpályázott fénymásolót. Erdély-szerte 44 magyar tanintézmény részesült az összesen mintegy 5 millió forint értékű programból.-A közelmúltban indították el Gyergyószentmik- lósról a www.relatio.ro címen elérhető, magyar nyelvű világhírportált, mely naprakészen, naponta több mint hétszer frissítve kínál az internetes olvasóközönségnek erdélyi, magyarországi, romániai és világhíreket. —A törökbecsei ARACS ’95 Polgári Társaság szervezésében október 16-án keresztet állítottak fel az egykori becsei vár romjainál, amely a kereszténység egyik jelentős bástyája volt a XVI. században Európára zúduló török veszedelem során. A keresztet a nyár folyamán az Aracs Művésztáborban készítették a fafaragók, felállításának időpontja egybeesik az 1551-es óbecsei várért folyó küzdelem évfordulójával. 1551-ben ugyanis Mehmed török pasa többezres sereggel vette körül az Európa egyik védőbástyájának tekinett várat, amelyet viszont akkor kevés magyar harcos őrzött. Ezek október 14-étől 19-éig hősiesen védték a várat, állták a török ostromát. A krónikások feljegyzése szerint mindannyian elestek, a jelentős erődítmény pedig török kézre kerül. A hős várvédőknak, a dicső múltnak kíván a kereszttel emléket állítani az Aracs Polgári Társaság. A keresztet a helyszínen Sóti János törökbecsei plébános szentelte meg.-A Fehér megyei Alkenyér vasútállomás-épülete mellett álló, csak román nyelven Jelzett” Kinizsi-emlékmű (Paul Chinezu) elé két-három autóbusznyi nagyenye- di, illetve Fehér megyei magyar vonult fel október 15-én a kenyérmezei csata 525. évfordulójának megünneplésére. A környéken már csak a családnevekben lehet tetten érni a magyar (közel-)múltat. A felemelő ünnepség után az egybegyűltek visszautaztak Nagyenyedre, ahol tudományos előadások hangzottak el. Dr Radu Lupescu kitűnő magyarsággal elmondott előadásában megemlékezett Hunyadi János nándorfehérvári csatájáról is. —A Mezőszakonyi Középiskola 414 tanulóval kezdte az ezévi tanévet. A helyieken kívül hét szomszédos községből utaznak be ingázó diákok a tanintézetbe. A nyár folyamán elvégezték a tantermek tatarozását, amiből oroszlánrészt vállaltak a szülők. Az iskola főépülete még 1904-ben épült, s azt az eredeti tervek szerint is tanintézetnek szánták. A százéves épületet a növekvő diáklétszámnak köszönhetően lassan kinőtték, egyre több tanteremre volt szükség. Jelenleg az iskola hét különböző helyiségben van szétszórva. Ezek között van egykori lakóház, de csendőrlaktanya és börtön is. Az épületek nincsenek romos vagy életveszélyes állapotban, de igencsak elavultak, egyáltalán nem felelnek meg a követelményeknek. Közel harminc éve igényelnek megfelelő iskolát, s a főépület udvarán hely is akad bővítésre, csakhogy az anyagi háttér hiányzott hozzá. Most ígéretet kaptak rá, hogy megkezdhetik az új iskolaszárny építését. A tanintézménynek ebben a tanévben 32 elsőse van, de jövőre - a felmérések szerint - már csak egy osztálynyi gyermeket iratnak be a szülők - írja a Kárpáti Igaz Szó.
