Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
2005 szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 Hol méz , hol áfonya... Temesvári hírek A Temsvári Állami Magyar Színház két érdekes premierjére szeretném felhívni a figyelmet: a CIGÁNYTÁBOR és Parti Nagy Lajos IBUSÁR című huszerettjére /szóösz- szevonás a huszár és operett szavainkból/. A Cigánytábor Emil Lotianu moldovai rendező, író nagysikerű filmje A Cigánytábor az égbe megy alapján készült. Félévszázados életem során ez volt az egyetlen orosz film, amely nem a háborúról, a szocializmus diadaláról, vagy a hős Vörös Hadseregről szólt. A film Maxim Gorkij /1868-I936/ első nagysikerű novellája alapján készült, a MAKAR CSUDRÁ-ból, amelynek fő gondolata a cigány romantika mellett a szabadság. A musical főszereplői Demeter András, igazgató és La- vinia Raduceanu. Demeter András, Lojko Zobar szerepében eddigi pályája egyik legsikerültebb alakítása; lobbanékony, vakmerő, öntörvényű vezér, szélsőségesen romantikus, de több mint figyelemre méltó Magyari Etelka, Szász Enikő, Dukász Péter, Fali Ilona, Mátray László alakítása, valamint Higyed Imre Makar Csudrája. A temesvári magyar társulat vendégművészekkel, amatőrökkel, statisztákkal egészült ki. A látvány-színpadkép, ruhák, fények, mozgás, szöveg, zene egy különösen vad, elemi erejű, szenvedélyes világ megszólaltatója. A szenvedélyes szerelem s az erős szabadság vágy tragikus kimenetelű története a Cigánytábor. Benne van minden, ami emberi életünket meghatározza. 2005 februárjában mutatta be a színház Parti Nagy Lajos posztmodem darabját, az IBUSÁR-t, amely tulajdonképpen lányregény-paródiának készült. A darab alakjai derűt keltenek, de nem nevetségesek. Az iró maga jelöli meg a műfajt Huszerettként. A darab Sárbogárdi Jolán, az ibusári vasúti kasszírnő életének egy napja. A szürke hétköznapok ellenében Jolán egy másik világot teremt magának; az operettek gondtalan világát, amelyben huszárok küzdenek a szabadságért, a törékeny primadonna meg a szerelemért. Az események két szinten játszódnak, a szürke valóság és az operett csillogó álomvilága. A közönségnek tetszenek a huszárok, a dal és táncbetétek, mert ezek után felhangzik a taps. A főszereplő TOKAI ANDREA, az álomvilág törékeny primadonnája MAGYARI ETELKA, a daliás huszárkapitány MOLNOS ANDRÁS, Leopold főherceg DEMETER ANDRÁS. Ezt írja a darab egyik temesvári kritikusa: "Kicsit irigylem Parti Nagy Lajost a maga önirónikus identitástudatáért. Csakhogy én, a kisebbségi sorban élő szórvány-magyar, bár nem örülök ennek, sokkal drámaibban élem meg a magyarságomat, mert megőrzéséért naponta tudatos küzdelemre kényszerülök. Talán csak egészen kicsi küzdelemre, mondjuk akkorára, hogy elmegyek-e a magyar színházba vagy sem. Ezért másként értelmezem a nemzeti szimbólumok használatát. A temesvári magyarság a mil- leniumi zászló átvétele óta nem is látott piros-fehér-zöld lobogót, kokárdát, parányit pedig csak az utóbbi két évben március 15-én... A nemzeti szimbólumok használata számomra hetven évig tilos volt, olyannyira, hogy iskoláskorunkban sohasem használhattuk a zöld ceruzát táblázatkészítéskor, nehogy irredentizmussal illessenek. A kokárda, a nemzeti lobogó, a Szózat nekünk nem elkopott, meghamisított jelképek, hanem a 2004. dec. 5-i népszavazás után is, a magyarsághoz tartozásunk szimbóluma. Talán 30-40 év múlva, egy egységes Európa polgáraiként könnyebben nevetünk Parti Nagy Lajossal.” /Mészáros Ildikó/ A temesvári magyar színház két nagysikerű darabja kapcsán illik megemlítenem a közönségszervezés gondjait is, hiszen Temes megyében az elöregedett, leszegényedett magyarság szétszórtan él, igen nagy területen, főleg fal- vakbaa Az alig néhány éve alakult START Tanácsadó és Továbbképző Iroda három iQú vezéralakja MAGYARI SÁRA, SZÖVÉRDFI-SZÉP ZOLTÁN és DÉTÁRI MARGIT, erre is odafigyeltek: "Szíházunk iránti elkötelezettségünk ösztönzött, adta az ötletet - nyilatkozta Magyari Sára. -Tudjuk, hogy a mai családok a kultúrára költenek a legkevesebbet, a vidékiek esetében az anyagi áldozat mellett, a távolság jelent sokszor leküzdhetetlen akadályt... Az Esély és Stabilitás Alapítvány támogatásával megszerveztük a vidéken élők számára a közös színházlátogatást úgy, hogy az utazási költségeket a Start Iroda állja. Idén hat bánsági településen sikerült megtalálnunk azokat, akik a szervezésben segítettek. Jövőre tervezzük a tevékenység kiszélesítését... Tevékenységünk során felismertük, hogy számos /európai és anyaországi/ pályázati lehetőség marad kihasználatlanul részben az információ hiánya, részben az érdektelenség miatt..." Hogy miért fontos ez itt nekünk a nyugati végeken? Sokkal fontosabb mint ezerannyi közelkeleti hír, mert a mi megmaradásunkról, a magyarság megmaradásáról szól, a mi jövőnkről, a magyar jövőről, azokról a fiatalokról, akik nem adták fel, akik 1920 óta élnek az anyaország határain túl, de megmaradtak magyarnak, mert meg akartak maradni annak. Ezek a fiatalok nem másodgeneráció, hanem már negyed, ötöd generáció, és még magyarul beszélnek, írnak, olvasnak, gondolkodnak. Nem adták fel önként, és nem adják fel mint mi itt nyugaton. Ami ott nincs, azért nincs, mert elvették, de nem adták fel. Mindig lesz, kinek átadni a hitet, a zászlót. Vegyünk példát róluk! Tatár Etelka--Újabb brutális magyar verés. Az egyik magyar elájult, a másiknak az állkapcsa tört el - adja hírül a Vajdasági Magyar Szövetség. A párt szerint négy, szerbül beszélő ismeretlen támadott meg két magyar fiatalt Újvidéken.-Fertó'zött ételek a kórházakban. Baktériumokkal és egyéb kórokozókkal fertőzött tápanyagot kap a mesterségesen táplált betegek jó része. A betegek hagyományos étkeztetése legalább ilyen siralmas képet mutat. Ezt egy vizsgálat állapította meg, amelyben három fővárosi és hét vidéki kórházat ellenőriztek.
