Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-09-01 / 9. szám

6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 szeptember Körének csaknem harminc tagja és néhány, a kör szellemiségét magáénak valló szerző a polgári kormány nemzetstrategiájának megalapozásaként készítette el a Szent István-terv - Gondolatok a nemzet felemelkedé­séről című kötetet, amely a Magyar Szemle Könyvek gondozásában látott napvilágot. A könyvet, amelyet jeles tudósok és művészek írásaiból Lovas Rezső, Náray-Szabó Gábor és Pálinkás József aka­démikusok szerkesztettek, holnap délután ötkor Nemes- kürty István mutatja be a Fókusz Könyváruházban. Pá­linkás Józsefet arra kértük, ismertesse a könyvvel együtt a leendő polgári kormány főbb stratégiai feladatait. A pro­fesszor elmondta: a Szent István-terv elnevezés onnan ered, hogy Orbán Viktor 2002. szeptember 21-én arra kérte a Professzorok Batthyány Körének tagjait, akik ko­rábban számos közéleti kérdésben fogalmazták meg állás­pontjukat, hogy egy nagyobb lélegzetű munkában foglal­ják össze gondolataikat a magyarság helyzetéről és a nem­zet előtt álló legfontosabb feladatokról Szent István-terv munkacímmel, így az elkészült tanulmánygyűjtemény is megtartotta ezt a címet. A munka június 18-ra készült el, s a professzor szerint a magyar nemzet szempontjából raj­zolja meg a világ egymással versengő ío szellemi vonu­latait: a konzervatív, nemzeti, keresztény, illetve a szociál- intemacionalista-neoliberális eszmerendszert. Bár a XX. század értelmiségi közgondolkodásában az utóbbi jelent meg erőteljesebben, ha jobban a dolgok mélyére nézünk, és nagyobb történelmi távlatokra tekintünk, egyértelmű: a konzervativizmustól biztonságosabban várhatjuk, hogy megteremti a ,jó élet” politikai keretét. A Szent István-terv másik pillére: megtalálni a magyar nemzetnek mint kulturális közösségnek a megtartó erejét Európában, ahol a nemzetek részben harmóniában, részben állandó versenyben élnek egvütt - folytatta a professzor. Ha egy nemzet nem kis részben a saját kormányának hi­bájából alig jut hozzá a magyar áruhoz és azokhoz a mű­alkotásokhoz, amelyek a nemzeti összetartozást jelenítik meg, védtelenné válik. Ha a magyar föld nem a miénk, borzasztó csapdába kerülhetünk. Ha a kultúránk kerül ve­szélybe, a nemzet szellemi, lelki immunitása és tettre- készsége szűnik meg. A Szent István-terv azt üzeni a maj­dani új kormánynak, hogy megválasztása után nyomban lásson hozzá a nemzet kulturális és gazdasági megerő­sítéséhez. Pálinkás József kiemelkedően fontosnak tartja a tudomá­nyok és a nemzeti irodalom legnemesebb foglalatát, nem­zeti létünk életben tartóját, a magyar nyelvet. A leendő kormánynak arra kell törekednie, hogy a Kárpát-medence minden magyarlakta vidékén legyen minél több magyar nyelvű oktatási és kulturális intézmény. A határon inneni és túli magyarság összetartozásának záloga a gondosan ápolt nyelv, amely Kárpát-medencei és európai verseny- képességünk egyik legfontosabb tényezője. A nyelvvel szervesen összefügg a másik kiemelt stratégiai ágazat, az oktatás és a tudomány. A jelenlegi kormány pénzért meg­vásárolható, csak gyakorlati ismeretek piacává züllesztené a közoktatást és a felsőoktatást, pedig egyik sem csak praktikus tréning, hanem nevelés, a kulturális folyamatos­ságnak, a közösség kulturális koherenciájának a megtar­tása. Az oktatás, a kultúra és a tudomány együtt képes az ország felemelésére, sanyarú helyzetük azonnali, kormány­zati intézkedést követel. A kötet harmadik nagy egységét képezik a művészeti élet­ről szóló tanulmányok. Egy egészséges nemzetstratégiában a művészetek a nemzet szerves fejlődésének első számú ihletői. Szellemi életünk legkiválóbbjainak lehetővé kell tenni, hogy ők fogalmazzák meg azokat a gondolatokat és érzelmeket, amelyek a közösség összetartozását és hétköz­napi morálját képviselik. A Szent István-terv negyedik fejezete Magyarország egyik legégetőbb és súlyosabb problémáját, a nemzet számbeli fogyását jáija körül. Ma­gyarországon ma jelentős anyagi hátrányban vannak a több gyermeket nevelő fiatal családok, későbbi munkájukra is kiható hátrányban a gyermekáldást vállaló édesanyák. E hátrányok nem szüntethetők meg teljesen, de olyan jelen­tős mértékben csökkenthetők, hogy a több gyermeket fele­lősséggel vállaló családok számára ne ezek legyenek a mérlegelés fö szempontjai. 1998 és 2002 között elindul­tunk ebbe az irányba. A nemzet és benne az egyén ,jó életét” csak akkor teremthetjük meg, ha ma megszületnek ennek felépítői: a gyerekek. A konzervatív, nemzeti keresztény eszmerendszer fontos­nak tartja a munkát és a gazdaságot - tette még hozzá Pálinkás József. Ám a jelenlegi kormány öncélú verseny- fetisizmusával ellentétben a Szent István-terv kimondja, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazda­ságnak kell az egyes ember és a közösség érdekeit szol­gálnia. Ahogy a nemzetegészségügyön sem érthetjük csak a betegségek hatékonyabb gyógyítását, hanem az egészség megtartását és a lelki egészség helyreállítását is. S bár az egészségügy minden ponton anyagi értelemben is sürgős gyógykezelésre szorul, tudnunk kell, hogy a család és a nemzet teljes gyógyulásánál a spirituális tényezők ugyan­olyan fontosak, mint a fizikaiak. A lelki és a szellemi egészség az életminőség egyik fö komponense. A nemzet jövőbeli sikere-sikertelensége azon múlik, hogy az új kor­mány kimozdítja-e a magyar nemzetet a jelenlegi pesszi­mista közfelfogásból egy tettrekész, optimista közélet irányába. Pálinkás József őszintén reméli, hogy a polgári kormány megtalálja az eszközöket, amelyekkel megkez­dődhet hazánk látványos fölemelkedése. --------------------­--Magyarország a térség stabilizáló állama ­mondta Orbán Viktor jobboldali pártvezetők konferenciá­ján Washingtonban. A volt kormányfő szerint a gazdaság jelenlegi nehézségei még leküzdhetők, és ezen a téren ismét húzóerő lehet Budapest a régióban. A Fidesz elnöke emlé­keztetett: a balkáni helyzet továbbra is sok figyelmet igé­nyel, melynek fontosságára személyesen is felhívta George W. Bush figyelmét, aki munkareggelin látta vendégül a Fehér Házban a Nemzetközi Demokrata Unió szűkebb párt­vezetői körét.

Next

/
Thumbnails
Contents