Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
2005 szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 SOÓS GÉZA: HAZAI TÜKÖR —Nagyarányú razziát tartottak a különböző hatóságok a feketemunka ellen. Meg is volt az „eredménye”. Másnap este a tévében összeterelt, megriadt rosszultáplált munkásokat lehetett látni, amint kigyúrt hatósági emberek a falfelé fordítják és emberekhez méltatlan módon megmotozzák. Ezt követően, mint egy harci győzelmről, a riporter beszámolt erről: hogy a budafoki építkzésen több mint hatvan feketemunkást állítottak elő, nem is egyszerű körülmények között. Ugyanis az elfogott munkások nem átalottak különböző helyekre elbújni. Végül felsorolták, hogy ukránok, románok és szerbek voltak a fekete munkán ért személyek. Néhányan meg is szólaltak közülük, mindegyik kifogástalanul beszélt magyarul. Már hogyne beszélnének magyarul, hiszen mind magyar anyanyelvű volt. Itt egy pillanatra áljunk meg. A magyar építőipar ma már nem tudja nélkülözni az erdélyi és kárpátaljai munkáskezet. Ugyanis a szakmában kevés a munkaerő. A munkanélküli cigányok inkább élnek a különböző segélyekből, mintsem munkát vállaljanak az építőiparban. Ezek a szerencsétlenek kénytelenek átjönni dolgozni, mivel náluk olyan mértékű a nyomor, melyet nehéz európai ésszel elképzelni. Romániában a nyugdíj alig éri el a havi 20 dollárt. Magyarországon két nap alatt keresnek ennyit, persze csak akkor, ha a munkáltató kifizeti őket. Ugyanis semminemű védelmet nem élveznek, teljes a kiszolgáltatottságuk. Visszatérve a budafoki razziára, szépszámmal akadtak ott hazai feketemunkások is, akik munkanélkülisegély, vagy táppénz mellett vállaltak munkát. Őket senki sem szólította meg, csak a határokon túl élő magyarokon verték el a port úgy, hogy minél jobban megalázzák őket. Végül évekre kitiltják őket az országból. Azért azt is el kell mondani, hogy a lakások lassan megfizethetetlen árai, még tovább kúsznának felfelé, ha az olcsó munkaerő nem tartaná életben az ipart. így is hazánkban jelenleg több mint 10 ezer új lakás áll üresen, mert a magas ár miatt kiilletve eladhatatlan. Ezekre a munkásokra csaptak le a jól- kihízott és kigyúrt fogdmegek. Mindez beleillik abba a magyar politikába, melyet a balliberálisok képviselnek a határainkon kívül élő magyarsággal szembe: lásd a népszavazást a kettősállampolgárságról. A tévé által bemutatott filmkockák oly fájdalmasak és keserűek voltak, hogy nehéz erről indulatok nélkül írni. —Tovább tart a magyarok bántalmazása a Vajdaságban. Szinte nincs olyan nap, hogy ne érkeznének aggasztó hírek déli szomszédunkból. Az ürügy ami a bántalmazásokat kiváltja a magyar nyelv használata. A magyar kormány időnként tiltakozik, sajnos ebből a tiltakozásból hiányzik az erény. Néhány hete új fordulat állt be az ottani magyarság körében. Ugyanis az új célpont a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőségének tagjai, akik mind hangosabban hívják fel a nemzetközi szervezetek figyelmét a magyarok tarthatatlan helyzetére. Szerb nacionalista ügyészek, mondvacsinált vádak alapján, sorban veszik őrizetbe a Szövetség vezetőit. Eddig közel kettőszáz olyan esetről tudunk, amikor valakiket magyarságuk miatt bántalmaztak a Vajdaságban. Vélhető, hogy az ilyen bántalmazások száma akár az ezret is elérheti, csak az áldozatok jólfelfogott érdeke azt diktálja, hogy jobban járnak, ha hallgatnak az atrocitásokról, mert így legalább elkerülik a további bántalmazásokat. Franciaország, melynek nagyrészt köszönhető a trianoni tragédia, mélyen hallgat, mint ahogy csendben tűri Európa is a magyarok üldözéseit. Ugyanezt tették a boszniai vérengzések előtt is, ma pedig nem győzik összeszámolni a tömegsírokat. Csak reménykedni lehet, hogy a Vajdaságban nem fajulnak idáig a dolgok —A Magyar Szocialista Párt politikájának szerves része a politikai ellenfelek tudatos lejáratása. Ezeknél a lejáratásoknál nem képezhet akadályt a pénz hiánya, a politikai tisztesség és más olyan eszmék, melyek az emberi jóizlés határain belül vannak. A szálak messzebbre nyúlnak visz- sza, a gyökereket még a kádárizmus keretein belül kell keresem. Annak idején de sokszor hallottuk, hogy nekünk addig jó, amig él a „János bácsi”. Az MSZP, melynek tradíciói a múltba, a pártállamba gyökereznek, a lejáratást, a suttogó propagandát tökélyre fejlesztette. 1998-ban, valamint 2002-ben a választások előtt lehetett hallani, hogy Orbán Viktor cigány, valamikor Orsós volt, csak magyarosította a nevét. Ekkor a balliberálisok a semmirekelő cigányok iránti ellenszenvet kihasználva vont párhozamot a Fidesz elnöke és a romák közé. Ki ne emlékezne Kosa Lajos debreceni fideszes polgármester hírbehozására egy utcalánnyal, melyet szintén a Köztársaság téri „méregkonyhában” főztek ki. Az ilyen jellemtelenségegre azonnal vevők, a 90 %-ban balliberális kézben lévő írott és elektromos médiák. Néhány napja robbant a bomba. Az Élet és Irodalom (ÉS) című lap munkatársa, aki hirbe- hozta Orbán Viktort bizonyos szőlőügyekkel, Rajnai Attilának hívják, az MSZP-vezetésű Bács-Kiskun megyei ön- kormányzattól, havi 300 ezer forintot vett fel valamilyen szerződés alapján. Egy Braun Róbert nevű zsidó úriember, a Miniszterelnöki Hivatal volt államtitkára, későbbi tanácsadóról derült ki, hogy állítólag munkaköréhez tartozott olyan anyagok készítése, melynek célja lejáratni a Fidesz elnökét. A tanulmánynak voltak olyan kitételei, hogy Orbán veri a családját, vagy egy alkalommal az egyik gyermekét kitette a forgalomba és ott hagyta. Tudvalevő, hogy Orbán Viktor példás családi életet él, és öt gyermeket nevel a legnagyobb szeretetben, s ezt az embert próbálják minden eszközzel bemocskolni. Lehetőleg úgy, hogy a szervilis média segítségével, az egyébként vészesen szegény szürkeállománnyal rendelkező embereket félretájékoztassák. Braun ugyan tiltakozik a gyanúsítás ellen, és az sem zavarja, hogy a hivatalos fejléces papírjára nyomtatták a rágalmakat, egy tény, évek óta folyik a Fidesz vezetőinek lejáratása, melynek kiemelt célpontja Orbán Viktor. Köztudott, hogy az emberi aljasságban a balliberálisok utánozhatatlanok. Az, hogy ez mennyire így van, van egy judista csatorna, a Magyar
