Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
2005 június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 oltalmazza népünket, nemzetünket és sorsunkat, mondta az ünnepi szónok, aki három kéréssel fordult a Szüzanyához. "Az első kérésünk az, hogy szeretnénk, találkozni, látni akarunk téged. A második kérésünk, vezess el minket szent fiadhoz, aki itt maradt közöttünk az oltári szentségben, hogy az emmauszi tanítványokkal kiáltsuk feléje: Maradj velünk, Uram! A harmadik kérésünk, segítsd meg alvó nemzetünket, hogy felébresszük, s a megoldott kévét együttes erővel összegyüjtsük" - szólt Hajdó István felsorolása. A íöesperes szerint Erdély a mi számunkra Patmosz-szigete, de ezt a szigetet őseinktől kaptuk, és itt kell megmaradjunk. Erdély népe, anyaország, Kárpátalja, Délvidék, Felvidék, és mindig kihagyjuk a felsorolásból, hogy még élnek testvéreink az Őrségben is, mondjátok meg, Jézus nélkül hová akartok menni? - tette fel a kérdést az ünnepi szónok, majd megadta a választ is: Tanuljuk meg Pétertől, és esküként mondjuk az Úrnak, nem megyünk, melletted maradunk, s hozzád akarunk tartozni, mert az örök élet igéi tenálad vannak, s ha bennünk lakik Jézus, akkor nem szabad félni. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyüjtsétek össze - kérte a jelenlévőket a íöesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. "Isten belénk szülte a Hargitát, Csíksomlyót, Csíkszentdomokos nagy fiának üzenetét, hogy nem lehetünk közömbösek népünk sorsának alakulása iránt. A mi jelszavunk hármas: hitünk, ami Szent István-i örökség, anyanyelvűnk, ami, ma újra nagy veszélyben van, de mondjuk el bátran, a szót nem adjuk, csak úgy, ha nyelvünk vele tépik, s a harmadik, amit kérünk, az önrendelkezés" - mondta Hajdó. A szónok üdvözölte a Duna Televíziónak azt a kezdeményezését, hogy egy autonómia-tévéadót akar létrehozni, rádöbbenteni azokat a népeket, testvéreket és nemzeteket, akik Szent István koronájának a védnöksége alatt nőttek naggyá, hogy nem kell félni a határon túli magyaroktól. "Hála Istennek, 2004. december 5-e után ébrednek testvéreink" - mondta Hajdó István, külön köszönetét mondva annak a hátizsákos polgármesternek, aki Tatabányáról gyalog jött el Csíksomlyóra. A csángómagyarok védelmében mondta a szónok a magyarság minden vezetőjéhez szólva: miért kellett, hogy éppen egy finn asszony (Titty Isohookana Asunmaa) emelje fel szavát az Európai Tanácsban a 150 ezer csángó magyar jogaiért? Aki ma vezető, annak legyen szent a haza, a szülőföld, népének öröme és fájdalma - tette hozzá. Végül a íöesperes kijelentette: "Csíksomlyói Szűzanya búcsúfiába egyet kérünk, megmaradásunk reményét. Nem maradhatsz itt, magunkkal viszünk az anyaországba, óceánokon túl, a Kárpát-Duna-medencébe, s ha te velünk jössz, akkor minden kicsiny otthonunk Csíksomlyó lesz. Napba Öltözött Asszony induljunk, de kérjük Szent Fiadat, jöjjön velünk, maradjon velünk, s akkor győzni fogunk. Miénk lesz a holnap." A szent áldozás után felszentelték a moldvai csángó községben, Rekecsinben épülő Béke Királynője nevű iskola új harangját, melynek adományozója a magyarországi Monori Harangszó 2003 Betéti Társaság, vezetője ifjú Farkas Titusz. A hatvankilós harangot Lengyelországban öntötték. A szentmise végén felcsendült, Isten, áldd meg a magyart, és több százezer zarándok együtt énekelte:Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk, /gondoláim összeállítás)
