Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
2005 június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15- Nem, senkit. - zökkenek vissza 95-ös valóságomba. - Hazalátogatva Svájcból, gondoltam körülnézek. Ebben a házban vészeltük ugyanis át Budapest ostromát.- Hóbortos külföldi!- dohogja, s nem törődik többé velem. Végignézem az ismerős ajtókat. A földszint 3-ban lakott Buci (Kovách Éva), a barátnőm. Csúnya, szemüveges kislány volt, de nagyon okos. Szülei (egyetlen gyerek lévén) rettenetesen elkényeztették. Nekem még ünnepnapokon is korán kellett kelnem, de őt gyakran délután 2-kor is ágyban találtam. Beadták neki a reggelit, és olvasott, olvasott... (Harmadik elemista korunkban betéve tudtuk az Arany-balladákat. Azóta is azokból élek!) - Közvetlenül az ostrom után az anyja elcsúszott a konyhában, agyalapi törést kapott, meghalt. Apja két hónapon belül követte a sírba, Bucit pedig a nagynénje elvitte magával Temesvárra. Azután már csak egyszer volt alkalmam találkozni vele, ami pedig a levelezést illeti... megszakadt. Úgy hírlik, újságíró lett belőle. Eszembe jut Gál Egon is. Apja görnyedt hátú, langaléta katonatiszt volt, anyja világszép asszony. Sokat voltam fent náluk játszani, és mindig azon tűnődtem, hogyan, miért házasodott össze ez az egymástól ennyire különböző két ember? Mindenesetre, imádták a fiukat, aki később, 1957-ben, autószerencsétlenség áldozata lett. Somody Zsuzsa, Kantek Éva... Ok jutnak még eszembe gyermekpajtásaim közül. A valamennyire helyrepofozott ház udvarán kavarognak az emlékek... Valamikor jómódú emberek éltek itt. Leginkább hivatásos katonatisztek, magasrangú állami hivatalnokok. (Mi is Bihar Árpád, számvevőségi főtanácsos nagybátyámékhoz menekültünk ide a Böszörményi út 17/b-ben aknatalálatot kapott lakásunkból a harcok kezdetén). Az egyik huszár főhadnagynak szép, fiatal orvosnő felesége volt. Az a fajta kényeskedő, agyondédelgetett asszony, akit már gyermekfejjel is megvetettem. Aztán jöttek a véres események. Két hónapon keresztöl a szenespincében kuksoltunk, míg fejünk fölött, az emeleteken szinte szobáról szobára viaskodtak. Egyedül az orvosnő merészkedett ki a golyózáporban, hogy ellássa a sebesülteket. Ha hívták, egy percig sem habozott. A történelem vihara hőst faragott belőle! * Érdekes, néha évtizedekbe kerül, amíg a legkézenfekvőbb érvek eljutnak az ember agyáig! Például én csak most, a háború befejezése után 60 évvel jöttem rá, hogy a tankönyvek és brosúrák azon állítása, miszerint 45-ben "virággal" fogadtuk az oroszokat, nemcsak lélektanilag, de az akkori helyzetet tekintve is képtelenség: hol volt virág februárban az ostrom szaggatta Budapesten?? —Öt független képviselő csatlakozott a Fidesz- frakcióhoz. A fidesz országgyűlési csoportja egyhangú határozatot hozott Font Sándor, Fülöp István, Kelemen Andás, Pichler Imre és Szászfalvi László egykori MDF-es képviselők május 15-ei hatállyal való felvételéről. r Újabb magyarverés a Vajdaságban Súlyosan bántalmazták a fiatalembert — Kiirtaná az őshonos magyarokat a szerb menekült MNO A vajdasági Bácskossuthfalván a hétvégén kis híján agyonvertek egy magyar fiút a helyi szórakozóhelyen. Az elkövető többször hangoztatta nyilvánosság előtt, hogy' ki kell irtani a magyarokat - számol be a Magyar Szó című újvidéki lap. Majdnem agyonütötték a 23 éves Mike Józsefet Bácskossuthfalván, a helyi Echo diszkóban — tudósít a lap.- Vasárnap hajnalban a diszkóban rákönyököltem az asztalra, amelynél a helybeli R. V. kiskorú barátnője ült, és amikor észrevette, lelökte kezemet az asztalról - emlékszik vissza az áldozat a lapnak adott nyilatkozatában.- A lány hisztériázott, magára öntötte a fiú italát, majd anükor a fiú megkérdezte tőle, hogy ki öntötte le, rám mutatott. A fiú erre fölényeskedni, akadékoskodni kezdett, de mondtam neki, hogy ne cirkuszodon, menjen haza. Próbáltam csitítani, de ő kajánul rám vigyorgott, és távozott. Nemsokára, amikor hátul, a tánctér mögött, ahol elég sötét van, az unokahúgommal beszélgettem, megjelent a fiú apja, Dusán Vuksié, odalépett hozzám, megfogta a nyakamat, és leütött egy feszítővassal. Mint később hallottam, először beismerte tettét, de azóta tagadja. Az utána történtekre nem emlékszem, de a szemtanúk szerint kihúzott a diszkóból, majd ott a segítségemre siető barátaimat vette üldözőbe, csapkodott a feszítőrúddal, egyik barátomnak megütötte a könyökét. A diszkóban kidobófiúk is voltak, akik a szemtanúk elmondása szerint, nem tudom, miért, de ugyancsak rám támadtak, rugdostak. Bevittek a rendőrségre, onnan hívták az elsősegély-szolgálatot, ahova beszállítottak, megmosdattak, mert csupa vér voltam, folyt orromon, számon is, ott tértem magmahoz, de nem éreztem a lábaimat, teljesen zsibbadtak voltak. Miután elsősegélyként kaptam két injekciót, a szabadkai kórházba vittek - mesélte József, akit csak kétna- pi orvosi megfigyelés után engedtek haza, és akinek még ottjáriunkkor is dagadt volt egy kicsit a feje. Édesanyja szerint nem egy ütést kapott, mert amikor vasárnap meglátogatták a kórházban, három ütés nyoma látszott a fején. A szülők is nagyon megijedtek, amikor az unokahúg hajnalban értesítette őket az esetről, amit először nem is akartak elhinni. Fiuk ugyanis sok éve sportol, testépítő, alkoholt nem fogyaszt, és soha nem keveredett hasonló esetbe. A kórházban többször röntgenezték, infúziót, injekciókat kapott. Az orvos szerint agyrázkódást kapott, de nagy szerencséje volt, hogy az ütés nem halántékon érte és hogy nem tört be a koponyacsont. Bár a röntgenfelvétel nem mutatott ki sérülést, azt tanácsolta neki, hogy ha rosszulétet érez, azonnal jelentkezzen, mert a sérülésnek még lehetnek következményei.
