Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
2005 május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 ANYÁK NAPJÁN szeretettel, és hálával köszöntjük az Édesanyákat! Születésnap Tihanyban Az apátság 950 eve - történeti és képzőművészeti kiállítás * Magyar anyák, virágos ágak, Köszöntőm asszonylelketek S a harmatszívű kisbabákat, Akikre fényt leheltetek. — És áldom őszinte imával A szebb jövőt: a gyermeket! Sarusi Mihály Kilencszázötven esztendő régészeti, gazdaság- és művelődés-történeti emlékeit mutatja be az 1055-ben I. András király által alapított tihanyi bencés apátság évfordulós kiállítása, amelyet az érdeklődők a novemberi Szent Ányos-napi búcsúig láthatnak. A monostor és népei című összeállításnak a tihanyi rendház kőtára ad helyet, míg a bencés apátság galériájában a Tihanyi motívumok a magyar képzőművészetben című tárlat kap helyet. Móra László FÜSTBEMENT TERV Egész úton - hazafelé - Azon gondolkodóm: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedveset, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, A kart terjeszti ki. S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. S a kis szobába toppanék... Repült felém anyám... S én csüggtem ajkán... szótlanul... Mint a gyümölcs a fán. Petőfi Sándor —Az Ungvári Nemzeti Egyetemen megemlékeztek az anyanyelv napjáról. Az ünnepséget a harmadik évfolyamos magyar nyelv- és irodalom-szakos hallgatók szervezték, és bonyolították le, s természetes meghívták a magyar-tanszék tanárait is. A diákok színvonalas műsorral készültek erre a napra, verseket szavaltak, próza részleteket adtak elő. A nyelv minden napi kommunikáció legfontosabb eszköze. Az egységesülő Európában az anyanyelv szerepe nem csökken. Ez abból is ki tűnik, hogy az UNESCO február 22-ét az anyanyelv napjává nyilvánította - hangzott el az ünnepségen. A történeti kiállítás keretét az alapítólevél adja. Az ösz- szeállítás végigvezet azon az úton, amelyet a monostor és lakói sok viszontagság közepette és komoly küzdelem árán végigjártak, megtartva azokat az elveket, szolgálva azt a célt, amiért az apátság az alapító király szándéka szerint létrejött. A szerzetesek a kezdetektől kapcsolatban álltak a monostornak adományozott Zala, Veszprém és Somogy megyei falvakkal, így a kiállítás a balatoni emberek mindennapjaiba is bepillantást enged. Az összeállítás első része az alapítóval és a korabeli szerzetességgel foglalkozik. András királlyal és családjával ismerkedhet a látogató, s az apátság két védőszentjének, Szűz Máriának és Szent Ányosnak, valamint a rendalapító Szent Benedeknek a szobra is a kőtár e részében kap helyet a régészeti emlékek társaságában. A kiállítás második része a tihanyi apátság gazdálkodását mutatja be. Az alapítólevél 23 adományozott helyet említ, a XIII. században 42-re szaporodott a Tihanyból irányított uradalomhoz tartozó birtokok száma. A súlypont a XIX. századra Somogy megyébe került: előbb Endréden, majd Szántódpusztán épült ki a rendi birtokot irányító major. A harmadik terem a tihanyi szerzetesek lelkipásztori tevékenységét, a nemzeti műveltséget és művelődést ápoló, támogató munkáját, a Balaton és az egész táj fölé magasodó hegyfokra települt bencések művelődéstörténetben betöltött szerepét igyekszik bemutatni. E kiállításrészben a bencés barátok leveleiből, a szerzetesek által írt könyvekből, a vallásosság, az egyházi szertartások emlékanyagából, a népi vallásosság világát idéző tárgyakból látható majd gazdag összeállítás. A Bencés Apátsági Galériában nyílt meg a Tihanyi-félszigetet, a falut és a monostort megörökítő képzőművészeti alkotásokat bemutató tárlat is. A XIX. és XX. századi magyar alkotók félszáz rajza, festménye, szobra látható a tárlaton. Az október végéig nyitva tartó kiállításon mások mellett Halápy János, Borsos Miklós, Somogyi Győző és Udvardi Erzsébet művei szerepelnek. /SíNO/ TERJESSZE LAPUNKAT!
