Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-04-01 / 4. szám

2004. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 elemek díszítik a tojásokat. De ahogy korunkban egyre színesednek a darabok, úgy bonyolódnak, változnak a minták. A hagyományos díszítésen túl geometrikus ábrák vagy halak, bárányok, pávák, népi életképek népviseletben táncot járó ifjú pár, a magyar címer, a novgorodi pravoszláv templom is láthatók a tojáso­kon. Nagy kézügyességű alkotóról tanúskodik az a piros tyúktojás, amelyre az utolsó vacsora jelenetét karcolták. A gazdag szín- és motívumkészletű gyűjteményben nyomon követhetőek a tojásdíszítő különböző módsze­rei, sőt a gyűjtők kedvéért készített, figyelemfelhívó példányok divatjai is. A kerámia-, ásvány-, porcelán­készítmények pedig már iparművészeti alkotások. Lovas Ildikó (Szfo.hu) JÉZUS ANNYANYELVE Plébániai bibliaórákon és bibliaiismereti előadásokon számtalanszor tapasztaltam az arámi nyelv iránti ér­deklődést. Jézus anyanyelve sok emberben kíváncsisá­got ébreszt, sajnos nagyon keveset foglalkozunk vele és ezért sok félreértés és téves nézet él a köztudatban. Az arámi nyelv, a héber rokona a három bibliai nyelv egyike. Az Ószövetség szerint Izrael ősei az arámiakkal rokonok voltak. Asszíria a Kr.e. VIÜ. században meg­hódította az arám - azaz a fennsíki - államokat, politi­kai jelentőségük megszűnt, nyelvük azonban a perzsa kortól az ókori Kelet világnyelve lett. Jézus korában 10 millióan beszélték, az akkori Föld lakosságának 6 százaléka A babiloni fogságot követően a zsidóság körében a héber háttérbe szorult, az arám vált a hétköznapok nyelvévé. Az istentiszteleteken a szakas felolvasása után a fordító (meturgeman) arám nyelvre fordította a héber szöveget. Az arám szöveget targum- nek (fordításnak) nevezték, bár ez nemcsak egyszerű fordítás, hanem homiletikus jellegű, mert kiegészítet­ték a szövegek értelmezésével és magyarázatával. A hagyomány szerint Jézus mondásainak legkoráb­bi - elveszett - gyűjteménye arám nyelven íródott, va­lószínűleg Kr. u. az I. század derekán. Számos arám apokrif írás maradt fenn: Sirák fia, Nabunáj imája, Genesis Apocryphon (kumráni tekercs) vagy a Mak- kabeus kori nemzeti dicsőséget örökítő Megillat Antiokhosz. A korai egyházban az arám és a görög volt a kö­zösségek nyelve, a melkiták az V-VIII. században az arám liturgiát használták. A későbbi századokban az arám nyelv kicsit a háttérbe szorult, de nem halt ki, mint sokan tévesen gondolják. A mai napig mintegy félmillió ember anyanyelve, magukat aszjaroknak, az­az asszíroknak nevezik. Az első világháború keresz­tény mészárlásai megritkították az egykor számottevő arám népesség sorait. Sokan szérszóródtak, diaszpó­ráik ma az Egyesült Államok, Oroszország és Ör­ményország területén élnek. Egytömbben, Moszultól északra, Kurdisztánban laknak közel 400 ezren. Ma három nyelvjárást beszélnek: az arabbal színe­zett nyugatit Damaszkusz környékén, a klasszikus szírrel rokon középsőt Kurdisztánban és az archaikus* keletit a diaszpórában. Irodalmi nyelvük a XIX. Szí zad 40-es éveiben alakult ki az Urmiai-tó környéki ahol nyugati misszonáriusok iskolákat és nyomda létesítettek. A szír (nesztoriánus) írást használják, i sősorban a vallásos és iskolai irodalom fejlett, de úa Ságokat, folyóiratokat és némi szépirodalmat u kiadnak. Vallásilag mindannyian keresztények: neszto- riánusok, monofizita jakobiták, görögkatolikusok és ortodoxok. A bizonytalan politikai helyzet miatt, sajnos a kur- disztáni területek nehezen látogathatók, de ha Jézus anyanyelvét hallani akaijuk, ellátogathatunk a Da­maszkusz környéki hegyekben fekvő arám nyelvszi­getre: Maalúlu, Dzsubadin és Bakhaa falvakba.. A na­gyon megható és szívhez szóló ősi arám liturgiát használják a maalúli Mar Szarkisz görög ortodox ko­lostorban, ahol Szent Szergiusz, a szír egyház már­tírjának az emlékét ápolják és Szent Pál apostol ta­nítványának, Szent Tekla sírját őrzik. A községben Illés próféta emlékhelyét is felkereshetjük. Az atyák és a helybéli hívek rendkívül büszkék, hogy Jézusnak nemcsak a hitét, hanem az anyanyelvét is gyakorolhatják. Bikfalvi Géza Új Ember —A pápa fogadta a Passió főszereplőjét A 35 éves Jim Caviezel egy rövid látogatást tett n. János Pál pápánál, aki megáldotta a mélyen vallásos színészt. Caviezel felesége, apósa és anyósa is jelen volt a találkozón. A pápa már korábban megtekintette Mel Gibson filmjét, de a Vatikán hivatalosan nem erősítette meg, hogy a Szentatya jóváhagyta volna azt. Caviezel látogatást tett egy konzervatív katolikus csoportnál is Rómában. A színésznek méltatták a filmben nyújtott alakítását, míg ő elmesélte a keresztre feszítés történetét. Többek között elmondta, hogy a film jó részében művér bontja a testét, mivel az Krisztus utolsó óráit eleveníti fel. A Passió hatalmas kasszasiker lett. Három hétig állt az amerikai film­listák élén.

Next

/
Thumbnails
Contents