Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-04-01 / 4. szám

4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. április Húsvéti sorakozó a hímestojás-múzeumban Néprajzi, kortörténeti dokumentumként is fontos tényeket mutat meg a gyűjtemény Zengővárkony hires szelidgesztenyésében sétált a Münsterben élő, magyar születésű Nienhaus Rózsa. Megakadt a szeme egy festéktől piros kezű aszonyon, és megszólította. A húsvéti himestojás-gyűjtő és - ké­szítő véletlen találkozásának köszönhető a pár éve megnyílt tojásmúzeum. A zengővárkonyi tájház múzeumi kiállítóhellyé át­alakított pajtájában vitrinek üvegajtaja mögött kétezer színpompás tojás sorakozik. A münsteri biomatema­tikus hölgy évtizedek óta tartó gyűjtőmunkájával öt­ezer darabos gyűjteményre tett szert, ennek nagyrészét hozta a faluba. A festői nevű és szépségű, ezeréves település különleges vonzereje a magángyűjtemény kincseit bemutató, pontosan dokumentált múzeumi anyag. A tojás ősidők óta az élet keletkezésének, a világ­egésznek szimbóluma. Húsvéti jelképpé válásához bi­zonyára hozzájárult, hogy a tavasz beköszöntével ek­kor költenek a madarak, s egyúttal értékes táplálékot is jelent. Díszítőn valószínűleg hatóerejének fokozásá­ra kezdték. Az első tojásdíszek mágikus jelek lehettek. Mint halott kísérő adományok kerülhettek a keresz­ténnyé vált Európába a nagypénteken felállított Krisz­tus-sírokba. A korai díszítéseket a hitvilág táplálta. A húsvéti tojás szentelmény, amelyet húsvétvasámap reggelén a többi ünnepi eledellel együtt a pap meg­szentelt a templomban, majd a család szertartásosan együtt fogyasztotta el. Ajándéknak is számított, ame­lyet keresztszülők adtak keresztgyerekeiknek, lányok locsolóiknak. Napjainkra bárkitől bárkinek adható ajándékká vált. A tojásfestés és -díszítés régen Európa nagy részén elterjedt, Kelet- és Közép-Európában napjainkig vi­rágzik. Az utóbbi évtizedekben népművészek kifújt to­jásokat díszítenek a hagyományos ornamentikával. Nyugat-Európában számos gyűjtő szakosodott a fes­tett, díszített törékeny csodákra. A zengővárkonyi ma­gángyűjtemény tulajdonosa harminc esztendeje gyűjt, és vásáról árveréseken míves darabokat. A kollekció értékét emeli, hogy tájegységek, a készítők neve, a készítés módja, a díszítés sajátossága szerint összesen 37 szempont alapján rendszerezett az anyag. Néprajzi, kortörténeti dokumentumként is figyelemre méltó té­nyeket rögzít a tudományos igényű feldolgozás. Piroslanak a vitrinek polcain a katonásan sorakozó tojások. Hagyományosan a piros az élet, a vér, az öröm színe a leggyakoribb. A zengővárkonyi asszo­nyok, akik a mai napig hagyományos mintával, viasz- szal rajzolva készítik a húsvéti hímes tojást, csak pi­rosat festenek. Persze a múzeumban a színskála min­den árnyalat látható, ahogy a leggyakoribb tyúktojá­son kívül akad itt liba-, emu-, fúrj-, daru- és strucc- tojás. A készletben a régi csángó, szlovák, szerb, sár­közi, mezőcsáti, erdélyi, tiszaháti kézzelfestett mellett sorakozik számos géppel karcolt darab. A gyűjtemény zöme hazai vagy a Kárpát-medence környező orszá­gaiból származik. Látható itt schaffhauseni, szent­pétervári, münsteri, lengyel, hesseni példány, tussal rajzolt vagy belülről festett kínai üvegtojás, Zsolnay- és Fabergé-készítmény, míves darabok Indonéziából, Ausztráliából összesen 17 országból. A tojásdíszítés különböző módszereit követheti nyo­mon a látogató, amig az alkotóként és tájegységként rendezett anyagban gyönyörködik Szinte felsorolhatat- lan bőségben sorakoznak egymás mellett a karcolt, viaszlevonatos, maratott, batikolt, plitúrozott, füstös, aranyozott, hagyományos vagy' modem mintákkal, hagymahéjjal, festékkel, temperával festett, nemezeit, patkóit darabok. Lószőr, viasz, szalma, bodzabél, pa­pír, gyöngy, szűr, csipke, tüli és fém rátétek egyaránt kedvelt és felhasznált díszítő anyagok. Különlegesen szép a vert csipkére emlékeztető kifújt és áttört to­jások mintázata. A hagyományosan többnyire karcolt vagy viaszolt speciális írókával, kicával készült tojásokon növény- ornamentikák díszlenek. Egy-egy vidéknek jellegzetes, hagyományos díszítőmotívumai voltak. De a festő- asszonyok között is akadt, aki mindig csak a rá jel­lemző mintát rajzolta. Szegfű, hóvirág tulipán, gyöngyvirág, rózsa, liliom, búzavirág mellett kalá­szok, levélrajzolatok, kalocsai motívumok, fantázia

Next

/
Thumbnails
Contents